Jakubovich Emil
paleográfus, nyelvész, történész
Születési adatok
1883. január 8.
Győrasszonyfa, Győr vármegye
Halálozási adatok
1935. december 27.
Budapest
Temetési adatok
1935. december 29.
Budapest
Kerepesi út
Család
Sz: Jakubovich Sándor (1841–1912) cs. és kir. huszárkapitány, eözbéghi Nagy Emília (1848–1922). Testvére: Jakubovich Jenő, Jakubovich Kornél (1873–1934) jogász, járási bírósági elnök, ill. Kellner Jenőné Jakubovich Alice és Papp Elemérné Jakubovich Marián (= Marianna). F: Ivánka Irén (1898–) középiskolai tanár, Ivánka Sándor és Schönebaum Katalin leánya.Iskola
A győri bencés gimnáziumban éretts. (1902), a budapesti tudományegyetemen jogtudományi (1905) és államtudományi doktori okl. szerzett (1914). Az MTA tagja (l.: 1924. máj. 8.).Életút
A Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtára (= Országos Széchényi Könyvtár, OSZK) könyvtáros tisztje (1905–1923), a Kézirattári Osztály (1923–1927), a Levéltári Osztály vezetője (1927–1929), osztályigazgatója (1929–1931), az OSZK igazgatója (1931–1934). A Magyar Országos Levéltár (MOL) Diplomatikai Osztálya és az ún. Múzeumi Levéltár igazgatója (1934–1935). Középkori magyar művelődéstörténettel, az első magyar nyelvű nyelvemlékek paleográfiai vizsgálatával, a kódexek nyelv- és művelődéstörténeti jelentőségével foglalkozott. Több nyelvemléket fedezett fel és adott ki, gyűjtötte a középkori oklevelek magyar szavait és személyneveit. Részt vett az esztergomi főkáptalani hiteleshelyi és házi levéltár rendezésében (1909–1911), a kalocsai érseki könyvtár kódexeinek és ősnyomtatványainak lajstromozásában (1915), majd a bécsi állami levéltár és udvari könyvtár okleveleit és kéziratait tanulmányozta (1917), Berlinben, az akkor felfedezett Ómagyar Máriasiralom nyelvét vizsgálta (1922). Kálti Márkban vélte megtalálni a Bécsi Képes Krónika szövegíróját (1924), új elméletet állított fel Anonymus személyére vonatkozóan (1925). Felfedezte és kiadta I. András király (uralkodott: 1046–1060) törvénybeidéző ércbillogát (1930), továbbá felfedezte a székely rovásírás 15. sz.-i ábécéjét (Nikolsburgi Ábécé, 1933). Az OSZK igazgatójaként jelentős érdemeket szerzett a bécsi közgyűjteményekben lévő magyar és magyar vonatkozású kódexek egy részének – a velencei egyezmény (1932) értelmében történt – visszaszerzésében.Emlékezet
Budapesten hunyt el, a Kerepesi úti (= Fiumei út) Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2001-ben).Elismertség
A Szent István Akadémia tagja (1933). A Magyar Nyelvtudományi Társaság titkára. (1925-től).Főbb művei
F. m.: Régi magyar breviáriumi mutatótábla. (Magyar Nyelv, 1908)XV. századi magyar fohászkodás. – A Gyulafehérvári Glosszák forrásához. (Magyar Nyelv, 1913)
A Nagyszombati kódex írója. (Magyar Nyelv, 1917)
Bonfini-kódextöredékek a Magyar Nemzeti Múzeumban. 1–2. Egy hasonmással. (Magyar Könyvszemle, 1919 és 1925)
Adalékok nyelvemlékeink sorozatához. (Magyar Nyelv, 1919–1920)
A gyulafehérvári könyvpusztítás 1277-ben. (Magyar Könyvszemle, 1923)
XII. századi oklevéltöredékek. Miske ispán fia István végrendelete 1164-ből. (Levéltári Közlemények, 1924)
Adalékok legrégibb nyelvemlékes okleveleink és krónikáink íróinak személyéhez. Ki volt Anonymus és Márkus krónikás? (Magyar Nyelv, 1924
és külön: A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai. 20. Bp., 1924)
Az Ehrenfeld-kódex a Magyar Nemzeti Múzeum kézirattárában. (Magyar Könyvszemle, 1925)
P. mester. Adalékok az Anonymus-kérdéshez. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1925. nov. 9.
megjelent: Gróf Klebelsberg Kuno Emlékkönyv. Bp., 1925
kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1926)
A gróf Zichy-nemzetség zsélyi levéltárának magyar nyelvemlékei. (Magyar Nyelv, 1926)
A váradi püspökség XIII. századi tizedjegyzéke. 1–3. (Magyar Nyelv, 1926 és külön: Bp., 1926)
G. Wells kódexadománya. 1–2. Két hasonmással. (Magyar Könyvszemle, 1926–1927)
Az ambrasi gyűjteményből való-e Béla király névtelen jegyzőjének kódexe? Egy szövegközti ábrával. (Magyar Könyvszemle, 1927)
Viska, Stojszló és Pécel. (Magyar Nyelv, 1927)
Zalán Menyhért. (Magyar Könyvszemle, 1928)
Ó-magyar olvasókönyv. Összeáll. Pais Dezsővel. (Tudományos Gyűjtemény. 30. Pécs, 1929
hasonmás kiad. Bp., 1995)
Nagy Lajos király oxfordi kódexe, a Bécsi Képes Krónika kora és illuminátora. 1 képpel. (Magyar Könyvszemle, 1930)
Honfoglalási hősi énekeink előadásformájához. – A bögözi székely rovásbetűs felirat. – Ugocsa-szabolcsi székelyek a XIV. században. (Magyar Nyelv, 1931)
Két új Anonymus-jelölt. (Magyar Nyelv, 1932)
A székely-derzsi rovásírásos tégla. (Magyar Nyelv, 1932)
Régi magyar receptek. – Két régi magyar esküforma. (Magyar Nyelv, 1933)
I. Endre király törvénybeidéző ércbilloga. (Turul, 1933)
A székely rovásírás legrégibb ábécéi. 2 táblával. (Magyar Nyelv, 1935
és külön: A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai. 35. Bp., 1935)
Das Ladungssiegel König Andreas’. (Ungarische Jahrbücher, 1935).
Irodalom
Irod.: Magyar irodalmi lexikon. Szerk. Ványi Ferenc. (Bp., 1926)A magyar társadalom lexikonja. (Bp., 1930)
A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. (Bp., 1930)
Sági István: J. E. (Nyelvtudományi Közlemények, 1935)
Kniezsa István: J. E. (Századok, 1936)
Melich János: J. E. (Magyar Nyelv, 1936)
Szekfű Gyula: J. E. (Magyar Szemle, 1936)
Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Alexander Bernát
filozófus, esztéta
Alexits György
matematikus, matematikatanár, kultúrpolitikus
Haar Alfréd
matematikus
Hajdú Gusztáv
állatorvos
Hajnal Gábor
költő, műfordító, szerkesztő
Foglalkozások
politikus (663), orvos (603), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (167), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)
