Jáky József
Jáky József

2024. december 9. Hétfő

Jáky József

gépészmérnök, feltaláló, honvédtiszt

Névváltozatok

1934-ig Janicsek József

Születési adatok

1897. március 26.

Eperjes, Sáros vármegye

Halálozási adatok

1945. január

Budapest


Család

Sz: Janicsek József (1869–1922) pedagógus, filozófus, művészettörténész, az eperjesi r. k. főgimnázium r. tanára, Krajnyák Mária. Testvére: Jáky Miklós (1903–1987) vegyészmérnök.

Iskola

Az eperjesi főgimnáziumban éretts. (1915), az I. vh.-ban mint cs. és kir. önkéntes a 34. gyalogezrednél frontszolgálatot teljesített (1915. nov.–1916. febr.), tartalékos tiszti iskolát (1916), Ludovika tanfolyamot végzett (1917), hadnagyként tért vissza a 34. gyalogezredhez (1917–1918). Az összeomlás után távíróiskolát (1918), alosztály tiszti és összekötői tanfolyamot (1920), majd budapesti közigazgatási tanfolyamot végzett (1928), hadiműszaki törzskari (1930) és törzstiszti vizsgát tett (1934). A József Műegyetemen gépészmérnöki okl. szerzett (1925), a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (JNMGE) műszaki doktori okl. szerzett (1941).

Életút

A Ludovika Akadémián a híradóismeretek tanára (1923–1928), a Honvédelmi Minisztérium 3/d Osztályának híradó szakelőadója és a Technikai Kísérleti Intézet (TEKI) kutatómérnöke (1928–1930). A Haditechnikai Intézet (HTI) megalakulása után az Elektromos Laboratórium vezetője (századosi rangban, 1930–1938), a IV. (Rádiótechnikai) Osztály vezetője (1938–1945); közben alezredessé (1940-től), majd ezredessé léptették elő (1942. szept. 30-ától). A II. vh. végén a hazai lokátorgyártás kormánybiztosa (1943–1945). A magyar katonai rádiózás egyik jelentős személyiségeként, nevéhez fűződik a magyar honvédség rádióadó- és vevőberendezéseinek tervezése, az ezzel kapcsolatos, a különböző híradástechnikai vállalatoknál folyó kísérletek irányítása. Nemzetközileg is jelentős az R1–R14 nevű, kiemelt katonai rádióadók fejlesztése és gyártásának megszervezése. Magyar delegációval Németországban járt, ahol megtekinthette a német rádiólokátor-állomást (1941. dec.-ben), ezt követően érdeklődése a rádiólokátorral történő helymeghatározás felé fordult. Vezető szerepet játszott a Budapest légvédelméhez szükséges négy alapvető lokátortípus (a Sas, a Borbála, a Bagoly és a Turul) tervezésében, ill. a Standard Rt.-ben megszervezte gyártásukat is. 1942-től a felügyelete alá tartozott az Egyesült Izzóban működő, Bay Zoltán (1900–1992) fizikus, az MTA későbbi tagja vezette kutatócsoport is, amelynek feladata a lokátorok mellett a mikrohullámú rádióberendezések fejlesztése volt. A sikeres lokátorkísérletek után kezdeményezte Bay Zoltán Hold-radar kísérleteit is. A nemzeti ellenállás tagjaként kapcsolatba került Bajcsy-Zsilinszky Endrével. Az ellenállási csoportban Jáky feladata volt egy olyan nagyteljesítményű rádiókészülék építése, amellyel felvehették volna a kapcsolatot a szovjet parancsnoksággal, hogy elkerüljék Budapest ostromát. Vélhetően a front előrehaladásakor ezért maradt a fővárosban, és a Haditechnikai Intézet (HTI) kiürítésekor ezért tagadta meg a kormánybiztos parancsát, s az Intézet Németországba való áttelepítését.

Emlékezet

Budapesten (XI. kerület Sólyom utca) élt és tevékenykedett. Budapest ostromakor lakását tüzérségi támadás érte. Otthona lakhatatlanná vált, ezért családjával beköltözött a kiürített HTI elektronikai laboratóriuma alagsorában lévő transzformátor helyiségbe. Nem sokkal később, a HTI-t is légitámadás érte: családjával együtt bombatalálat áldozata lett. Földi maradványait felesége családi sírboltjában helyezték örök nyugalomra (1946. máj. 8-án). Munkásságát s működése színterének, a HTI-nek a történetét Hajdú Ferenc dolgozta fel.

Főbb művei

F. m.: Lövedéksebesség-mérés mágneses tekercs kiváltókkal. (Magyar Katonai Szemle, 1935)
Mit várhatunk a rádióirány-méréstől? (Magyar Katonai Szemle, 1936)
Villamos eleven működő kérdése. (Magyar Katonai Szemle, 1941)
Lövedéksebesség-mérés villamos eljárással. Egy. doktori értek. (Bp., 1942)
A lövedéksebesség mérésének villamos módszerei. (Technika, 1943–1944)
Katonai rádiótechnika. (A Mérnöki Továbbképző Intézet kiadványai. Bp., 1944).

Irodalom

Irod.: Hajdú Ferenc: A Haditechnikai Intézet történetének és működésének vizsgálata 1920-tól 1990-ig. PhD-értek. (Bp., 2010)
Hajdú Ferenc: In memoriam J. J. Az első magyar, aki rádiólokátort látott? (Élet és Tudomány, 2011. 24.).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2014

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője