Jambrik Rozália
Jambrik Rozália

2024. december 9. Hétfő

Jambrik Rozália

hidrogeológus, bányamérnök

Névváltozatok

Jeneyné

Születési adatok

1947. február 9.

Dombegyháza, Csanád vármegye

Halálozási adatok

1997. április 23.

Miskolc


Család

Sz: Jambrik János, Fehér Rozália. Elvált. Leánya: Jeney Andrea (1970–) és Jeney Dóra (1975–).

Iskola

A gyulai Erkel Ferenc Gimnáziumban éretts. (1965), a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem (NME) Bányamérnöki Karán geológusmérnöki okl. szerzett (1970), hidrogeológus szakmérnöki vizsgát tett (1975), doktorált (1980), a földtudomány kandidátusa (1983), doktora (1994), habilitált (1994).

Életút

A gyulai Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság mérnöke (1970–1972), csoportvezető főmérnöke (1972–1977). A Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem (NME), ill. a Miskolci Egyetem Bányamérnöki Kar Földtan–Teleptani Tanszéke egy. adjunktusa (1977–1984), egy. docense (1984–1987). A Miskolci Egyetem Földtani Intézet Hidrogeológiai–mérnökgeológiai Tanszéke tanszékvezető egy. docense (1987–1994), a Környezetgazdálkodási Intézet tanszékvezető egy. tanára (1994. júl. 1.–1997. ápr. 23.); közben a Bányamérnöki Kar dékánhelyettese (1985–1994). Hidrogeológiával, elsősorban a felszín alatti vizek minőségének, gázosságának kérdéseivel, külfejtéses és mélyműveléses bányák vízvédelmi problémáival foglalkozott. Jelentős eredményeket ért el Délkelet-Tiszántúl hidrogeológiai vizsgálata és a külfejtések víztelenítésének hatására jelentkező felszínmozgások meghatározása terén.

Elismertség

Az MTA Bányászati Tudományos Bizottsága (1986-tól), az MTA Földtani Tudományos Bizottság Alkalmazott Földtani Albizottsága tagja (1989-től). Az MTA–TMB Geológiai Bizottsága tagja (1990–1995). A Miskolci Akadémiai Bizottság (MAB) Környezetvédelmi Albizottsága társelnöke (1989-től). A Mérnöki Kamara elnökségi tagja (1991–1997), a Geotechnikai Tagozat tb. tagja (posztumusz, 1997). A Magyar Hidrológiai Társaság (1978-tól), a Magyarhoni Földtani Társaság (1978-tól) és az Országos Magyar Bányászati Kohászati Egyesület (OMBKE) tagja 1979-től). Az International Mine Water Association Committee tagja (1991-től).

Elismerés

Munka Érdemrend (bronz, 1989). Kiváló Ifjú Mérnök (1975), az Alkotó Ifjúság Pályázat I. Díja (1978), Akadémiai Díj (1995), Széchenyi Professzori Ösztöndíj (1997–2001).

Főbb művei

F. m.: Békés megye távlati vízellátásának vízföldtani lehetőségei. (Hidrológiai Tájékoztató, 1977)
A Maros hordalékkúp vízkészletének vizsgálata az újkígyósi vízműtelep üzemelési tapasztalatai alapján. Egy. doktori értek. (Bp., 1979)
Az újkígyósi vízműtelep geohidrológiai vizsgálata. (Hidrológiai Közlöny, 1981)
Földvári Aladár munkái. Összeáll. J. R. (A Nehézipari Műszaki Egyetem Közleményei, 1981)
Javaslat Kányás bányaüzem műszaki-gazdasági kérdéseinek megoldására. Kovács Ferenccel, Schmotzer Imrével. (Bányászati és Kohászati Lapok. Bányászat, 1982)
A Komjáti medence kitermelhető vízkészlete. Juhász Józseffel. (Hidrológiai Közlöny, 1982)
Ivóvíz-beszerzési lehetőségek Békés megye területén. (Földtani Közlöny, 1982)
Délkelet-Tiszántúl regionális hidrogeológiája. Kand. értek. (Miskolc, 1982)
A pleisztocén víztartók vizének minősége a Délkelet-Tiszántúlon. (Hidrológiai Közlöny, 1984)
Délkelet-Tiszántúl geotermikus viszonyai. (Földtani Kutatás, 1984)
Geotermische Untersuchungen aus dem Gebiet des Pannonischen Beckens. (Zeitschrift für Angewandte Geologie, 1985)
A Sajómercse II. barnakőszén-terület hidrogeológiai viszonyai. (Földtani Kutatás, 1985)
Délkelet-Tiszántúl vízföldtani viszonyai. (Magyar Vízgazdálkodás, 1985)
A Sajómercse II. barnakőszén-terület vízvédelmi kérdései. (Bányászati és Kohászati Lapok. Bányászat, 1985)
A Sajómercse II. barnakőszén-terület hidrogeológiai viszonyai. (Földtani Kutatás, 1985)
Vízbányászat. 2. Fúrt kutak. Egy. tankönyv. Kassai Ferenccel. (Bp., 1986)
Délkelet-Tiszántúl vízföldtani viszonyai. (Vízkutatás, 1986)
Vízművek–víztechnológia. Egy. tankönyv. (Bp., 1986
2. kiad. 1988)
A vadnai külfejtéses barnakőszén-terület hidrogeológiai viszonyai. (Földtani Kutatás, 1987)
A dusnokpusztai barnaszénterület földtani és hidrogeológiai viszonyainak áttekintése. Némedi Varga Zoltánnal. (Bányászati és Kohászati Lapok. Bányászat, 1987)
A vadnai külfejtés barnakőszén-terület hidrogeológiai viszonyai. (Földtani Kutatás, 1987)
Water Prevention of the Planned Vadna I. Open Coal Mine. (Acta Geodetica, Geographica et Montanistica, 1987)
A Sajómercse II. barnakőszén-terület várható vízvédelmi kérdései. – Délkelet-Tiszántúl vízföldtani viszonyai. (A Nehézipari Műszaki Egyetem Közleményei, 1988)
A dubicsányi barnakőszén-terület vízföldtani viszonyai. (Földtani Kutatás, 1989)
Edelény IV. akna vízföldtani viszonyai. Törő Györgynével. – A „borsodi ásványvíz” eredetéről. Törő Györgynével. (Földtani Kutatás, 1990)
A dubicsányi bányaüzem vízvédelme. (A Miskolci Egyetem Közleményei. I. Bányászat, 1991)
Külfejtések víztelenítésének hatására jelentkező felszínmozgások meghatározása. Doktori értek. (Miskolc, 1993)
A konszolidációs jellemzők meghatározása a mátraaljai külfejtésű lignitbányászatban. Kovács Ferenccel. (Bányászati és Kohászati Lapok. Bányászat, 1996)
A vízszintsüllyedés okozta felszínsüllyedés észlelési eredményei a Visontai külfejtéses bányaüzemben. Kovács Ferenccel. (Bányászati és Kohászati Lapok. Bányászat, 1997)
A környezetvédelem minőségmenedzsmentje. Általános környezetvédelmi ismeretek. Szerk. Kun-Szabó Tibor. Írta. Többekkel. (A Magyar Minőség Társaság kiadványa. Bp., 1999).

Irodalom

Irod.: Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László, Szluka Emil. (Bp., 1988)
J. R. (Bányászati és Kohászati Lapok. Bányászat, 1997)
Nők a magyar tudományban. Szerk. Balogh Margit, Palasik Mária. (Bp., 2010).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője