Jancsó Aranka
Jancsó Aranka

2020. november 29. Vasárnap

Jancsó Aranka

gyógyszerész, farmakológus

Névváltozatok

Jancsó Miklósné Gábor Aranka

Születési adatok

1922. január 28.

Székelyudvarhely, volt Udvarhely vármegye

Halálozási adatok

1981. szeptember 14.

Szeged

Temetési adatok

1981. szeptember 18.

Szeged

Belvárosi Temető


Család

Sz: Gábor Gyula tisztviselő, Frank Aranka. Szülei Székelyudvarhelyen éltek. F: Jancsó Miklós, ifj. (1903–1966) orvos, belgyógyász, farmakológus, az MTA tagja. Fia: Jancsó Miklós (1936–), Jancsó Pál (1941–), Jancsó Gábor (1948–) orvos, neurobiológus, tudománydoktor; leánya: Jancsó Hilda (1933–) és Jancsó Judit (1949–).

Iskola

A Szegedi Tudományegyetemen gyógyszerész okl. (1945), gyógyszerész doktori okl. szerzett (1947), a biológiai tudományok kandidátusa (1972).

Életút

A Szegedi Tudományegyetem, ill. a SZOTE Gyógyszertani Intézete egy. tanársegéde (1945–1952), egy. adjunktusa (1952–1966), egy. docense (1966–1975), az Élettani Intézet egy. docense (1975–1977), egy. tanára (1977. júl. 1.–1981. szept. 4.); közben a POTE Gyógyszertani Intézete egy. docense (1970–1975). A berlini Humboldt Egyetem Farmakológiai Intézete (1960), a londoni King’s College Farmakológiai Tanszéke (1961), a Mainzi Egyetem Farmakológiai Intézete vendégkutatója (1965), a Montréali Egyetem Kísérleti Orvostudományi és Sebészeti Intézete vendégprofesszora (1968). Kísérletes farmakológiával, a véralvadás és a gyulladásos reakciók összefüggéseinek vizsgálatával, a hőszabályozás mechanizmusának kutatásával foglalkozott, elsősorban a fájdalomérző idegvégződések működésének feltárása terén ért el nemzetközileg is jelentős eredményeket.

Elismerés

Claude Bernard-érem (Montréal, 1968).

Szerkesztés

Az International Journal of Tissue Reactions c. nemzetközi folyóirat szerkesztőbizottságának tagja (1979–1981).

Főbb művei

F. m.: Adatok a histamin-felszabadító anyagok pharmakológiájához. Gyógyszerész doktori értek. (Szeged, 1947)
Érzőidegvégződések deszenzibilizálása. Jancsó Miklóssal. – Véralvadásgátlók hatása a reticulo-endothelre. Jancsó Miklóssal. (Kísérletes Orvostudomány, 1949)
Zelluläre Verteilung und Speicherungsmechanismus des „Bayer 205” – Germanin – in den Geweben. Jancsó Miklóssal. – Sichtbarmachung von Immunreaktionen in den Geweben. Jancsó Miklóssal. (Acta Physiologica, 1952)
Speicherung arteigener und artfremder Proteine in den Zellen des Retikuloendothels. Jancsó Miklóssal. (Experientia, 1952)
The Demonstration of Bayer 205 in the Tissues and Its Cellular Distribution. Jancsó Miklóssal. – Visual Demonstration of Immune Reactions in Tissue. Jancsó Miklóssal. (Nature, 1953)
Die Speicherung von natürlichen und synthetischen makromolekularen Polymeren in den Geweben. Többekkel. (Acta Physiologica, 1953)
Die Speicherung von Blutproteinen in den Histiozyten nach vorhergehender Histamineinwirkung. Jancsó Miklóssal. (Experientia, 1954)
A Method for in vitro Investigation of the Colloid Storing Function of Histiocytes. Jancsó Miklóssal, Balassy J.-vel. (Nature, 1959)
Die Rolle der Blutgerinnungsprozesse im Mechanismus der akuten Entzündung. Jancsó Miklóssal, Takáts Istvánnal. (Acta Physiologica, 1959)
Pain and Inflammation Induced by Nicotine Acetylcholine and Structurally-Related Compounds and Their Prevention by Desensitizing Agents. Jancsó Miklóssal, Takáts Istvánnal. (Acta Physiologica, 1961)
Die Wirkungen des Capsaicins auf die hypothalamischen Thermoreceptoren. Jancsó Miklóssal. (Archives of Experimental Pathology and Pharmacology, 1965)
Effect of Capsaicine on Thermoregulation. Jancsó Miklóssal, Szolcsányi Jánossal. (Acta Physiologica, 1966)
Direct Evidence for Neurogenic Inflammation and Its Prevention by Denervation and by Pretreatment with Capsaicin. Jancsó Miklóssal, Szolcsányi Jánossal. (British Journal of Pharmacology and Chemotherapy, 1967)
Mitochondrial Alterations in the Spinal Ganglion Cells of the Rat. Joó Ferenccel, Szolcsányi Jánossal. (Life Sciences, 1969)
Irreversible Impairment of Thermoregulation Induced by Capsaicin and Similar Pungent Substances in Rats and Guinea-Pigs. Jancsó Miklóssal, Szolcsányi Jánossal. (Journal of Physiology, 1970)
A neurogén gyulladás mechanizmusa. Kand. értek. (Pécs, 1971)
Általános gyógyszertan. Egy. jegyz. (Szeged, 1977
2. kiad. 1981)
Pharmacologically Induced Selective Degeneration of Chemosensitive Primary Sensory Neurons. Többekkel. (Nature, 1977)
Chemosensitive Pain Fibers and Inflammation. Többekkel. (International Journal of Tissue Reactions, 1980).

Irodalom

Irod.: Szegedi egyetemi almanach. 1921–1996. (Szeged, 1997)
Szmodits László: Neves magyar gyógyszerészek kegyeleti adattára. (Bp., 2003)
Tóth Tamás: Csongrád megye temetőiben nyugvó jeles személyiségek adattára. (Szeged, 2008).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2014