Jancsó Vilmos
Jancsó Vilmos

2022. szeptember 25. Vasárnap

Jancsó Vilmos

kertészmérnök

Születési adatok

1902. június 17.

Budapest

Halálozási adatok

1981. szeptember 1.

Budapest

Temetési adatok

1981. szeptember 9.

Budapest

Farkasrét, hamvasztás


Család

Sz: Jancsó Vilmos magántisztviselő, Kovácsy Margit (1874–1949). F: rábapordányi Gévay-Wolff Éva, Gévay-Wolff Nándor (1874–1957), a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) államtitkárának leánya.

Iskola

A Toldy Ferenc Reálgimnáziumban éretts. (1920), a Kertészeti Tanintézetben kertész képesítést szerzett (1923).

Életút

Budapesten kertépítő magánvállalatot alapított (1923), majd francia, angol, német, olasz és jugoszláv kertészetekben dolgozott (1925–1927). A kalocsai Állami Paprikakísérleti Intézet növénynemesítője (1927–1929), a kehidai kertészeti szakoktatás megszervezője (1929). A Fővárosi Kertészet munkatársa, kertészeti főfelügyelője (1929–1936), a kertészet helyettes vezetője (1936–1945), vezetője (1945–1949). A Budapesti Városépítési Tervező Intézet Zöldterületi Osztályának vezetője (1949–1970). Nevéhez fűződik Budapest zöldterületeinek korszerűsítése az 1930-as évektől, és a II. vh. után a fővárosi parkok és a Margitsziget helyreállítása. Később érdeklődése a várostervezés problémái felé fordult, a városépítészet és a kertépítészet országos szintű együttműködésének megvalósításával foglalkozott. Magyarországon elsőként létesített fenyőfa-szaporító telepet. Kiemelkedő művei közé tartozik még a gellérthegyi Jubileum Park és a Feneketlen-tó környékének, valamint a Duna-kanyar rendezésének zöldterületi tervezési munkája.

Emlékezet

Budapesten (Belváros, V. kerület Károlyi Mihály utca 16.) élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik.

Elismertség

A Magyar Agrártudományi Egyesület (MAE) vezetőségi tagja, a Magyar Építőművészek Szövetsége (MÉSZ) és a Magyar Urbanisztikai Társaság tagja. A Duna-kanyar Intéző Bizottság Műszaki Szakbizottságának munkatársa.

Szerkesztés

A Budapesti Hírlap, az Új Magyarság és a Függetlenség c. lapok kertészeti rovatvezetője.

Főbb művei

F. m.: Virágos szobanövények. (Kincses Kalendáriom jubileumi szám, 1936)
Növények és virágok a lakásban. Király Kálmán előszavával. (Bp., 1937)
Vízinövények. (Új Magyarság Évkönyve, 1938)
Budapest kertváros. (Budapest [folyóirat], 1946)
Kertet a városba! Gulácsy Bélával. (Természettudományi Közlöny, 1957)
Pest-Buda kertjei. (A fővárosi kertészet száz éve. Bp., 1967
2. kiad. 1968)
Virágosítási verseny a Dunakanyarban. (Dunakanyar. A Dunakanyar Intéző Bizottság tájékoztatója, 1979).

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Magyar Nemzet, 1981. szept. 5.)
Preisich Gábor: J. V. (Városépítés, 1981)
B. J.: J. V. (Magyar Építőművészet, 1982).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2014

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője