Jankó József
Jankó József

2024. december 8. Vasárnap

Jankó József

közgazdász, mezőgazdasági mérnök

Névváltozatok

Jankó Ferenc József

Születési adatok

1909. október 4.

Orosháza, Békés vármegye

Halálozási adatok

1992. augusztus 23.

Budapest

Temetési adatok

1992. szeptember 14.

Budapest

Óbuda


Család

Evangélikus családból származott. Fia: Jankó Géza; leánya: Hegedűs Tulióné Jankó Katalin és Fodor Jánosné Jankó Judit.

Iskola

Elemi és középiskoláit Orosházán végezte (1928-ban éretts.). A budapesti tudományegyetemi közgazdaság-tudományi kar mezőgazdasági osztályán végzett (1932), közgazdasági doktori okl. szerzett (1933), a mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1961).

Életút

Az árpádhalmi bérgazdaság segédtisztje (1932–1933), dr. Nagypataki Béla törteli kisgazdaságának vezetője (1934). A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) Mezőgazdasági Osztály Üzemtani Tanszékének gyakornoka, tanársegéde és a Tangazdaság vezetője (1934–1941). A csurgói mezőgazdasági középiskola tanára és igazgatóhelyettese (1941–1943), az Országos Mezőgazdasági Üzemi és Termelési Költségvizsgáló Intézet előadója, főelőadója (1943–1949). A Mezőgazdasági Szervezési Intézet osztályvezetője (1949–1952), a martonvásári Növénytermelési Kutató Intézet osztályvezető tud. munkatársa (1952–1953). Az Agrártudományi Egyetem (ATE), ill. a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Akadémia Üzemtani Tanszékének tanszékvezető egy. docense (1953–1962), tanszékvezető egy. tanára (1962. jún. 19.–1973. jún. 30.). Tudományos pályafutásának kezdetén a mezőgazdasági kisüzemek és részesbérletek jövedelmezőségével és teljesítőképességeik vizsgálatával, valamint fejlesztési lehetőségeikkel foglalkozott, később érdeklődése kiterjedt a mezőgazdasági költségszámítások módszertanára is. Jelentős eredményeket ért el az állami gazdaságok számlakeretének kialakítása, a füves vetésforgók magyarországi alkalmazásának bevezetése terén. Vizsgálta még a különböző termelőszövetkezetek állattenyésztési szervezési kérdéseit, a tsz-gazdálkodás és a jövedelmezőség közötti összefüggéseket.

Emlékezet

Mosonmagyaróvárott és Budapesten (Óbuda, III. kerület) élt és tevékenykedett, az Óbudai Temetőben nyugszik.

Elismertség

Az MTA Mezőgazdasági Ökonómiai és Üzemszervezési Bizottsága, a Magyar Agrártudományi Egyesület (MAE) Agrártörténeti Szakosztálya tagja. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium (MÉM) tanácsadó testületének tagja.

Elismerés

Szocialista Munkáért Érdemérem (1960), Munka Érdemrend (arany).

Főbb művei

F. m.: Részesbérletek Békés vármegyében és azok üzemi jelentősége. Egy. doktori értek. (Bp., 1933)
Alföldi kis- és középüzemek vagyoni helyzete és jövedelmi eredményei az 1935. évben. Reichenbach Bélával. (Magyar Gazdák Szemléje, 1937
és külön: A Duna-Tisza Közi Mezőgazdasági Kamara Számtartási Osztályának Kiadványai. 2. Bp., 1937)
A rizstermesztés költségei. (Agrártudomány, 1949)
A szocialista mezőgazdasági üzem termelőeszközei. Mezőgazdasági technikumi tankönyv. Erdős Sándorral. (Bp., 1950)
A növénytermelés szervezése. Mezőgazdasági technikumi tankönyv. Szentmártoni Lajossal. (Bp., 1950)
A helyesen alkalmazott vetésforgó. (A Szabad Föld Téli Esték Füzetei. 8. Bp., 1951)
A füves vetésforgós gazdálkodási rendszer. Mezőgazdasági technikumi jegyzet. Gyulai Istvánnal, Szentmártoni Lajossal. (Bp., 1952)
A füves vetésforgós gazdálkodási rendszer hazai alkalmazásának néhány fontos kérdéséről. (Agrártudomány, 1952)
Az állattenyésztés szervezése. (Mezőgazdasági üzemszervezés. Bp., 1957)
Néhány gondolat a belterjességről. (Magyar Mezőgazdaság, 1957)
A termelőszövetkezetek szervezésének földrendezési problémái. (A Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Akadémia 1958. évi tudományos ülésszakán tartott előadások. Mosonmagyaróvár, 1959 és A Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Akadémia Évkönyve, 1959)
A majorok helyének kijelölése a termelőszövetkezetekben. – Milyen takarmánynövényeket termeljenek a tsz-ek? (Magyar Mezőgazdaság, 1959)
Mezőgazdasági üzemtan. Dobos Károllyal, Tóth Mihállyal, Vágsellyei Istvánnal. (Bp., 1959
4. jav. és bőv. kiad. 1968)
Szarvasmarha-tenyésztés szervezése. Sertéstenyésztés szervezése. Földrendezés. (Termelőszövetkezeti üzemszervezés gyakorlati kézikönyve. Bp., 1960)
A tehenészet takarmányköltségét alakító néhány tényező vizsgálata. Kand. értek. (Mosonmagyaróvár, 1960)
A magyar mezőgazdaság zsebkönyve. Többekkel. (Bp., 1960)
A takarmányozási költség csökkentésének lehetőségei és eszközei a tehenészetben. Monográfia. A kand. értek. átd. változata. (A nagyüzemi gazdálkodás kérdései. Bp., 1962)
A közgazdasági oktatás és a gyakorlati képzés múltja és jelenlegi helyzete Főiskolánkon. (A Mosonmagyaróvári Agrártudományi Főiskola Közleményei, 1968).

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1992. szept. 12.)
J. J. (Acta Óváriensis, 1992)
Tenk Antal: J. J. – Dobos Károly: J. J. A tanítvány, a munkatárs, a barát emlékezése J. J. professzorról. (Gazdálkodás, 1992)
A tanszékek és egységek története. 1954–1993. Szerk. Czimber Gyula és Horváth Károly. (Mosonmagyaróvár, 1993)
Moson megyei életrajzi lexikon. (Mosonmagyaróvár, 2006).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2014

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője