Jánossy Dénes
Jánossy Dénes

2020. október 19. Hétfő

Jánossy Dénes

levéltáros, történész

Születési adatok

1891. szeptember 25.

Baja, Bács-Bodrog vármegye

Halálozási adatok

1966. január 22.

Budapest

Temetési adatok

1966. január 29.

Baja

Szent Rókus Temető


Család

F: Boros Margit (1895–1962). Fia: Jánossy Dénes (1926–2005) geológus, zoológus, tudománydoktor és Jánossy Tibor.

Iskola

Baján éretts. (1909), a budapesti tudományegyetemen jog- (1914) és államtudományi doktori okl. szerzett (1916), a bécsi tudományegyetemen paleográfiai tanfolyamot végzett (1916), Budapesten levéltárkezelői (1919) és levéltári fogalmazói vizsgát tett (1922), majd hosszabb ideig a Columbia Egyetemen folytatott tanulmányokat (1926–1927). Az MTA tagja (l.: 1940. ápr. 26.; tanácskozó: 1950. jan. 14.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).

Életút

A budapesti központi járásbíróság joggyakornoka (1914–1915), az I. vh.-ban frontszolgálatot teljesített (1915–1916). A Magyar Országos Levéltár (MOL) levéltáros tisztje (1916–1923), levéltárnoka (1923–1928). A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) miniszteri titkára (1928–1930), miniszteri osztálytanácsosként, majd c. országos levéltári osztályigazgatóként Bécsben levéltári megbízott (1930–1936), a MOL osztályigazgatója (1936–1941), c. levéltári igazgatója (1941–1942), főigazgatója (1942–1949). A Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) elnöke (1945–1948). Koholt vádak alapján eljárást indítottak ellene; felmentették múzeumi elnöki (1948. dec. 6.) és levéltár-igazgatói állásából (1949. jan. 27.), nyugdíjazták (1949. márc. 31.), a törvényszék az ellene felhozott vádakat ejtette (1949. máj. 24.), de hivatalát nem kapta vissza. Kiterjedt külföldi (USA, Bécs, Párizs, London, Torino) levéltári kutatások alapján elsősorban 19. sz.-i és 20. sz. eleji magyar diplomácia- és politikatörténettel, a Kossuth-emigráció történetével, magyarországi hatásával, befolyásával és nemzetközi kapcsolatainak alakulásával foglalkozott. Levéltári tisztviselőként bevezette a róla elnevezett Jánossy-rendszert, amely előírta, hogy az iratanyagról egy alap- és egy ismertető leltár is készítendő. Ennek szellemében, irányítása alatt, 1942-ben a Magyar Országos Levéltár munkatársai megkezdték az iratanyag átfogó leltározási munkálatait, s kiépítették a központi kutató- és kölcsönzőszolgálatot. Az ország német megszállása után megakadályozta a magyarországi levéltári anyag Németországba hurcolását (1944), az ostrom után az újjáépítést irányította. Néhány angol nyelvű írása Dennis A. Jánossy, német nyelvű dolgozatai Dionys von Jánossy néven jelentek meg.

Emlékezet

Baján született és nevelkedett, Budapesten (I. kerület Sziklai Sándor utca 8.) élt és tevékenykedett, Budapesten hunyt el; Baján, a Szent Rókus-temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2009-ben). –

Elismertség

A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Levéltári Szakosztályának elnöke (1942–1946). A Magyar Nemzeti Múzeum (MNM, 1945–1949) és az Osztrák–Magyar Társaság elnöke (1946–1948).

Szerkesztés

Több levéltári kiadványsorozat (Levéltári Leltárak, Levéltártan és Forrástudományok stb.) elindítója. A Levéltári Közlemények főszerkesztője (1942–1946).

Főbb művei

F. m.: Adatok a fiumei kikötő történetéhez. (Századok, 1924)
A központi ügykezelés vezérfonala. (Bp., 1929)
Public Instruction in Hungary. (Bp., 1929)
Az Osztrák–Magyar Monarchia háborús felelőssége. (Századok, 1931)
Die russische Intervention in Ungarn im Jahre 1849. (Bécsi Magyar Történeti Intézet Évkönyve, 1931)
A szerb politika útjai a berlini kongresszustól a szerb királyság kikiáltásáig. (Károlyi Árpád Emlékkönyv. Bp., 1933 és külön: Bp., 1933)
A szaloniki per. (Budapesti Szemle, 1933)
Die Geheimpläne Kossuths für einen zweiten Befreiungsfeldzug in Ungarn. 1849–1854. (Gr. Klebelsberg Kuno Magyar Történetkutató Intézet Évkönyve, 1936)
Nem állami levéltáraink védelme. (Levéltári Közlemények, 1936 és külön: Bp., 1937)
Great Britain and Kossuth. Monográfia. (Études sur l’Europe Centre-Orientale. 9. Bp., 1937)
Die Schweiz und die ungarische Emigration. 1849–1856. (Zeitschrift für Schweizerische Geschichte, 1938)
Felszabadult levéltárak Somorjától Ipolyságig. (Levéltári Közlemények, 1938)
Kossuth az amerikai pártpolitika útvesztőjében. (Budapesti Szemle, 1938)
Die ungarische Emigration und der Krieg im Orient. Monográfia. (Études sur l’Europe Centre-Orientale. 19. Bp., 1939)
Hungary’s Living-Space in the Danube Basin. (The Hungarian Quaterly, 1939)
Levéltár és légvédelem. – Száz éves a londoni állami levéltár. – Az amerikai levéltárnokok második országos kongresszusa. (Levéltári Közlemények, 1939)
Kossuth Lajos és az angol menedékjog. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1940. okt. 14.)
A modern aktatermelés és a levéltár. (Levéltári Közlemények, 1940–1941)
A Kossuth emigráció Angliában és Amerikában. 1851–1852. I–II. köt.: I. köt. és II. köt. 1–2. rész. A bevezető tanulmányt írta és az okiratokat összeáll. (Magyarország újabbkori történetének forrásai. – Fontes historiae hungaricae aevi recentioris. Iratok az 1848–1849-i emigráció történetéhez. Bp., 1940–1948)
A modern irattárak problémái. (A Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesületének Évkönyve. 1938–1941. Szerk. Witzmann Gyula. Pécs, 1941)
Károlyi Árpád. (Levéltári Közlemények, 1942–1945)
Reformtörekvések a polgári peres eljárás terén a XVIII. században. (Századok, 1943 és külön: Bp., 1943)
Der ungarische Lebensraum. (Ungarn im Donauraum, 1943)
Budapest ostroma és az Országos Levéltár. (Levéltári Közlemények, 1946)
A Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményei 1945-ben. (Budapest [folyóirat], 1946)
L’affrancamento della servitù della gleba in Ungheria. (Roma, 1948)
Das Archivgesetz in Ungarn. (Festschrift des Hauf-, Hof- und Staatsarchiv, 1949).

Irodalom

Irod.: Hegedűs Lóránt: A legújabb Kossuth-irodalom. (Budapesti Szemle, 1940)
Hegedűs Lóránt: A Kossuth emigráció Angliában és Amerikában. (Budapesti Szemle, 1941)
Ember Győző: J. D. (Levéltári Közlemények, 1966).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013