Jantsek Gyula
Jantsek Gyula

2024. február 29. Csütörtök

Jantsek Gyula

orvos, fül-orr-gégész, sebész

Névváltozatok

Jancsek Gyula 

Születési adatok

1914. június 24.

Budapest

Halálozási adatok

1973. október 23.

Budapest

Temetési adatok

1973. november 3.

Budapest

Farkasrét


Család

Nagyszülei, apai: Jancsek Pál, Nemes Erzsébet.

Szülei: Jantsek Gyula (= Jancsek Gyula †1945. febr. 8. Bp.) női szabómester, Papp Hedvig női szabó.

Felesége: 1948. máj. 28.–1973. nov. 3.: Beyer Lívia, a Magyar Kereskedelmi Kamara Sajtó- és Tájékoztatási Főosztályának előadója; Beyer Rudolf (= Beyer Rezső, 1891. okt. 12. Bp.–1949. nov. 13. Bp. Temetés: 1949. nov. 15. Farkasrét) és Kavecz Aranka (1896. jún. 19. Bp.–1992. jan. 6. Bp. Temetés: 1992. jan. 17. Farkasrét), leánya, Bajor Gizi (= Beyer Gizella, 1893. máj. 19. Bp.–1951. febr. 12. Bp. Temetés: 1951. febr. 15. Farkasrét) színésznő unokahúga.

Gyermeke, fia: Jantsek Rudolf (1945–) és Jantsek Gábor (1952–).

Édesapja még a Jancsek névváltozatot használta, leszármazottai azonban a Jantsek névalakhoz ragaszkodtak.

Iskola

A magyar kegyestanítórend budapesti gimnáziumában éretts. (1932), a Pázmány Péter Tudományegyetemen orvosdoktori okl. szerzett (1939), fül-orr-gégész szakorvosi vizsgát tett (1942), az orvostudományok kandidátusa (1971).

Életút

A budapesti Apponyi Poliklinikán Germán Tibor gyakornoka (1937–1942), segédorvosa, alorvosa (1942–1946). A Pázmány Péter Tudományegyetem, ill. a BOTE Fül-orr-gégészeti Klinika egy. tanársegéde (1946–1954), egy. adjunktusa (1955–1958). A Fővárosi János Kórház Fül-orr-gégészeti Osztálya osztályvezető főorvosa, egyúttal Észak-Buda területvezető főorvosa (1958. okt. 1.–1973. okt. 23.). A Magyar Állami Operaház gégeszakorvosa, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola gégeszakorvosa és főisk. tanára.

A Brnói (1958), a Bécsi (1959), a Freiburgi Egyetem Fül-orr-gégészeti Klinika vendégkutatója (1960 és 1965).

Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1961–1964).

Laringológiával, gégedaganatok sebészi megoldásaival, elsősorban a nagyothallás és a szédülés műtéti gyógyítási lehetőségeivel foglalkozott. Elsők között végzett Magyarországon timpanoplasztikát (= a középfül hangvezető rendszerének helyreállító műtétei) és ún. broncho-oesophagoscopiát. A korszerű sebragasztásos módszerek és az intubációs narkózis magyarországi bevezetője. Az Országos Hallásgondozó Hálózat és az első magyarországi audiológiai centrum és pedoaudiológiai rendelő megszervezője.

Emlékezet

Jantsek Gyula Budapesten élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben Bajor Gizivel (1893–1951) és Germán Tiborral (1888–1951) közös sírban nyugszik. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2002-ben).

Elismertség

A Fül-orr-gége Szakcsoport, ill. a Magyar Fül-orr-gégészek Egyesülete vezetőségi tagja (1947-től), titkára (1948–1951), alelnöke (1971–1973). A Területvezetői Főorvosi Testület elnöke (1958–1973).

Szerkesztés

A Fül-orr-gégegyógyászat szerkesztője (1955–1957); felelős, ill. főszerkesztője (1957–1973).

Főbb művei

F. m.: Posttonsillectomiás tüdőtályog-szövődmények. (Orvosképzés, 1943. 4.)
Az osteomyelitis frontalis penicillin kezeléséről. (Orvosok Lapja, 1948. 13.)
Adatok a psammo-osteoid-fibroma pathogenezise, klinikuma és histopathológiájához. (Magyar Sebészet, 1949)
Adatok a tüdőtályogok bronchoscopos kezeléséről. (Orvosi Hetilap, 1949. 23. és Orvosi Hetilap, 1999. 24.)
Az otosclerosis és a fenestratio utáni állapot hallásmechanizmusának vizsgálata. Miskolczy-Fodor Ferenccel. (Magyar Sebészet, 1950)
Mechanikai halláscsökkentés létesítése hangártalmak megelőzésére a hallójárat elzárásával. (Honvédorvos, 1950)
Untersuchungen des Weges der Schalleitung und der Ursache der Hörverbesserung bei Otosclerose… Miskolczy-Fodor Ferenccel. (Acta Medica, 1952. 3.)
Orrmelléküreg-gyulladások. 1–3. Farkashidy Józseffel és Kassay Dezsővel. (Magyar Sebészet, 1953)
A nem cholesteatomás idült gennyes középfülgyulladás. (Orvosi Hetilap, 1954. 45.)
Akrylattal végzett orrszűkítő műtétek késői eredményei. (Fül-orr-gégegyógyászat, 1957)
Synkope veszélyek a fül-orr-gégészetben. Bollobás Bélával. (Fül-orr-gégegyógyászat, 1960. 3.)
In memoriam prof. dr. Krepuska Géza. Felelős szerk. J. G. (Az Orvosegészségügyi Szakszervezet Fül-orr-gége Szakcsoportja kiadványa. Bp., 1961)
Fül-orr-gégészeti synkopék praeventiója és therápiája. Bollobás Bélával. (Fül-orr-gégegyógyászat, 1961. 2.)
Az antibiotikum kortizon kenőcs fül-orr-gégészeti alkalmazásáról. (Gyógyszereink, 1964)
Mélyhűtött fastia lata transplantatiója tympanoplasticában. (Fül-orr-gégegyógyászat, 1966)
Klinikai megfigyelések tympanoplasticai műtétekben. Kand. értek. (Bp., 1970)
Tympanoplasticai műtétek functionalis eredményeinek értékelései problémái. Répay Gabriellával és Spellenberg Sándorral. (Fül-orr-gégegyógyászat, 1971. 2.)
A halláscsökkenés műtéti rehabilitációja. (A Magyar Rehabilitációs Társaság Nagygyűlése. 2. Bp., 1973)
A laryngitis subglottica intensiv therápiája. Badik Adrianával. (Fül-orr-gégegyógyászat, 1974. 4.).

Irodalom

Irod.: források: Jancsek Gyula női szabómester eljegyezte Papp Hedviget Budapesten. (Pesti Hírlap, 1912. nov. 3.)
Beyer Lívia és dr. Jantsek Gyula f. hó 28-án házasságot kötöttek. (Magyar Nemzet–Népszava, 1948. máj. 30.)
Beyer Lívia és dr. Jantsek Gyula házasságot kötöttek. (Kossuth Népe–Világ, 1948. máj. 30.)
Beyer Rudolf 58 éves korában meghalt. Az elhunytban Bajor Gizi a bátyját gyászolja. (Világosság, 1949. nov. 15.)
Elhunyt dr. Jantsek Gyula területvezető gégész főorvos, az orvostudományok kandidátusa. (Magyar Nemzet–Magyar Hírlap, 1973. okt. 27.)
Elhalálozások. Dr. Jantsek Gyula a Fővárosi János Kórház Gégeosztályának osztályvezető főorvosa 1973. okt. 23-án. (Orvosi Hetilap, 1974. márc. 10.)
Ifj. Götze Árpád: Dr. Jantsek Gyula. (Fül-orr-gégegyógyászat, 1974. 2.)
Szemelvények a magyar fül-orr-gégészet történetéből. Szerk. Dékány Zoltán. (Bp., 2000)
Kapronczay Károly: Magyar orvoséletrajzi lexikon. (Bp., 2004).

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:684D-X8J2 (Beyer Rezső és Kavecz Aranka házassági anyakönyve, 1919)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6ZBD-DSTF (Jancsek Gyula halotti anyakönyve, 1945)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/343234 (Beyer Rudolf gyászjelentése, 1949)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:QPWT-C1XF (Beyer Rudolf halotti anyakönyve, 1949)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/112103 (Dr. Jantsek Gyula gyászjelentése, 1973)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9PB6-QNP?i=60&wc=92SY-W3F%3A40678301%2C51334101%2C42001701&cc=1452460 (Dr. Jantsek Gyula halotti anyakönyve, 1973)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/343235 (Beyer Rudolfné [Kavecz Aranka gyászjelentése, 1992)

Megjegyzések

Magyar Életrajzi Lexikon téves halálozási adat: 1973. szept. 3.! Gyászjelentése, halotti anyakönyve és a halálhír szerint is okt. 23-án hunyt el!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2023

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője