Jászai Rezső
Jászai Rezső

2020. október 29. Csütörtök

Jászai Rezső

történész, piarista szerzetes, római katolikus pap

Névváltozatok

1892-ig Jakubik Rezső;  Jászay Rezső 

Születési adatok

1871. március 30.

Lóc, Nógrád vármegye

Halálozási adatok

1952. december 14.

Budapest


Család

Sz: Jakubik Rezső néptanító, Mokossényi Terézia.

Iskola

Középiskoláit Nyitrán végezte (1882–1888), belépett a piarista rendbe (1888. aug. 27.), újoncévét Vácott töltötte (1888–1889), növendékpap Kecskeméten (1889–1891), ünnepélyes örök fogadalmat tett (1894. márc. 26.), pappá szentelték (1894. júl. 2.). Nyitrán hittanári okl. (1893), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen történelem–latin szakos középiskolai tanári okl. (1895) és bölcsészdoktori okl. szerzett (1896).

Életút

A szegedi piarista főgimnázium r. tanára (1895–1904), a debreceni piarista főgimnázium r. tanára, igazgatója és a rend házfőnöke (1904–1910). Budapesten rendfőnöki titkár (1910–1911), házfőnök (1911–1912), rektor (1912–1920). A piarista rend budapesti könyvtárárának igazgatója és a rend levéltárának őre (1920–1937), egyúttal kormányzósegéd (1925–1928), a rend főigazgatója (1928–1937). A katolikus középiskolai főhatóság által kinevezett katolikus főigazgató (1937–1941). Budapesten (1941–1945), majd Mosonmagyaróvárott élt nyugdíjasként (1945–1948), reaktiválták, a rendi iskolák ügyeinek vezetője (1948–1950).

17–19. sz.-i egyetemes és magyar történelemmel, elsősorban a magyar szabadságharcok történetével, azok nemzetközi hatásaival, valamint a forradalmak magyarországi fogadtatásával, recepciótörténetükkel foglalkozott. Magyarországon elsők között vizsgálta a nagy francia forradalom magyar történetírását, jelentős eredményeket ért el magyarországi sajtójának feltárása, a korabeli hírlapirodalom kritikai elemzése terén. A Magyar Kurír francia vonatkozású híreit elsőként vetette össze osztrák, német lapok, valamint a hivatalos párizsi Moniteur hírszolgálat tudósításaival kiemelve Szacsvay Sándor (1752–1815) szerepét a modern politikai újságírás, az ún. referáló újságírás (kommentárral ellátott tudósítás = publicisztika) megteremtésében. Mint a piarista rend megbecsült, köztiszteletben álló személyisége gyakran megfordult a rend külföldi eseményein (elsősorban Németországban és Franciaországban), úti élményeiről több, könnyed stílusban megírt útirajzban számolt be katolikus folyóiratokban (majd kötetekbe rendezve külön is megjelentette azokat). Számos népszerű tankönyvet, pedagógiai segédkönyvet és egyéb, népszerű történelmi összefoglaló munkát írt és szerkesztett. Levéltárosként újra rendezte a rendtartomány iratait, értékes kéziratokkal gyarapította a gyűjteményt.

Elismertség

A szegedi Dugonics Társaság tagja (1899-től).

Főbb művei

F. m.: A franczia forradalom történetének történetírása hazánkban. Monográfia és egy. doktori értek. is. (Szeged, 1896)
A franczia forradalom első másfél esztendejéről szóló egykorú hírlapirodalmunk kritikai méltatása. (A szegedi városi kegyes tanítórendi főgymnasium értesítője, 1896/97
és külön: Szeged, 1897)
Emléklapok a Kegyes-Tanítórend történetéből. (Szeged, 1897)
Limitatiók az 1602., az 1675. és az 1686. évekből. – Egy levéladat a Majthényi család levéltárához. (Történelmi Tár, 1898)
Adatok a Bocskay-felkelés történetéhez. (Történelmi Tár, 1899)
Három röpirat 1790–1791-ből. J. R. székfoglaló előadása. (A Dugonics Társaság 1899. Évkönyve. Szeged, 1900)
Utirajzok és tanulmányok. (Szeged, 1901)
Köln és a kölni dóm. – Aachen és aacheni magyar kápolna. (Magyar Szemle, 1901)
Kossuth Lajos. Szemelvények K. L. műveiből. Bevezette és magyarázta J. R. (Segédkönyvek a magyar irodalmi oktatáshoz. Politikai irodalom. Szeged, 1902)
Magyarország története a legrégibb időktől a mohácsi vészig. Tankönyv a középiskolák III. osztálya számára. (Bp., 1902
2. kiad. 1910
3. kiad. 1913
új kiad. 1924)
Magyarország története a mohácsi vésztől a legújabb időkig. Tankönyv a középiskolák IV. osztálya számára. (Bp., 1903
2. kiad. 1910
3. kiad. 1913
új kiad. 1924)
Bocskay szabadságharca történetéhez. Szerk., ford. és összeáll. (Erdélyi Múzeum, 1904)
Magyarország oknyomozó története. Tankönyv a középiskolák VIII. osztálya számára. (Bp., 1904
2. kiad. 1912
3. kiad. 1915
új kiad. 1921
román nyelvű átd. kiad. Brasov, 1914)
Útirajzok és tanulmányok a serdültebb ifjúság számára. Egészvászon kötésben festett lapszélekkel. (Bp., 1905)
A tanulók fegyelmezése és önfegyelmezése. (A debreceni városi kegyes tanítórendi főgymnasium értesítője, 1907/08)
Történelmi összefoglalások. Érettségi segédkönyv. Összeáll. Balanyi Györggyel. (Bp., 1932)
A franczia forradalom történetének történetírása hazánkban. (A Históriaantik Könyvkiadó reprintsorozata. Bp., 2013).

Irodalom

Irod.: A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. (Bp., 1930)
Kecskeméti életrajzi lexikon. (Kecskemét, 1992)
Catalogus Provinciae Hungariae Ordinis Scholarum Piarum. 1666–1997. Léhl István adatgyűjtését sajtó alá rend. és kieg. Koltai András. (Bp., 1998)
Döbör András: Szacsvay Sándor és a Magyar Kurír. (Belvedere, 2006).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013