Jászay Magda
Jászay Magda

2020. október 26. Hétfő

Jászay Magda, nagygéresi

történész, italianista

Születési adatok

1920. január 6.

Aba, Fejér vármegye

Halálozási adatok

2009. február 5.

Budapest

Temetési adatok

2009. február 23.

Budapest

Farkasrét


Család

Sz: Jászay Imre (1882–1940), Holczer Magda (1892–1972) óvónő, meseíró. Testvére: Jászay Antal, Jászay István és Jászay Gabriella műfordító, szerkesztő (†2005).

Iskola

A székesfehérvári Árpádházi Boldog Margit Leánygimnáziumban éretts. (1937), a Pázmány Péter Tudományegyetemen latin–olasz szakos középiskolai tanári okl. és olasz művelődéstörténetből bölcsészdoktori okl. szerzett (1944); közben a Római Magyar Intézet és a Római Egyetem hallgatója. A történelemtudomány kandidátusa (1985), habilitált (1997).

Életút

A budapesti Teleki Pál Tudományos Intézet Történettudományi Intézete havidíjas gyakornoka (1945–1946), tudományos intézeti tanára (1946–1949), az Olasz Kulturális Intézet munkatársa, könyvtárosa (1949–1979), nyugdíjas tudományos munkatársa (1979–1984). Az ELTE BTK Olasz Tanszéke egy. docense (1990-től), egy. magántanára (1997-től). Rómában vendégkutató (1947, 1960, 1965). Tudományos pályafutásának kezdetén részt vett az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc centenáriumával kapcsolatos történelmi munkákban, elkészítette az olasz kapcsolatokat tárgyaló kötetet. 1949-ben, a Teleki Intézet átszervezésekor (= az MTA Történettudományi Intézete megalakulásakor) ún. rendelkezési állományba került, ill. áthelyezték az Olasz Kulturális Intézetbe, ahol mint könyvtáros, a nyelvtanfolyamok oktatója és az olasz tanulmányutak ügyintézőjeként dolgozott nyugdíjazásáig. Történészként újkori politikai eszmetörténettel, elsősorban a magyarolasz történeti és művelődéstörténeti kapcsolatok vizsgálatával foglalkozott. Alapvetően új eredményeket ért el a magyarságról kialakult olasz nemzetkép és a 19. sz.-i magyar és olasz nemzeti mozgalmak kölcsönhatásainak feltárása terén. Részt vett az olaszmagyar nagyszótár munkálataiban, monográfiát írt Camillo Benso Cavourról (1810–1861) és Giuseppe Mazziniről (1805–1872). Műfordítóként olasz tudományos és népszerűsítő munkákat tolmácsolt, ill. részt vett a Don Bosco Katolikus Olvasmányok c. könyvsorozat magyarításában (1996-tól).

Emlékezet

Budapesten (Krisztinaváros, I. kerület Kosciuszko Tádé utca 14.) élt és tevékenykedett, Budapesten is hunyt el. Halála után egy évvel, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara konferenciát rendezett munkásságáról (az Olasz Kulturális Intézet előadótermében, 2010. máj. 6-án).

Elismerés

Az Olasz Köztársasági Érdemrend Lovagi Keresztje (1975) és Parancsnoki Keresztje (1984).

Főbb művei

F. m.: A politikai gondolat Vincenzo Cuoco műveiben. Egy. doktori értek. (A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Olasz Művelődéstörténeti Intézetének kiadványai. 2. Bp., 1943)
L’Italia e la rivoluzione ungherese 1848–1849. (Biblioteca della Revue d’histoire comparé. 7. Bp., 1948)
Ludovico Frapolli e gli emigrati ungheresi nel Risorgimento. (Rassegna Storica del Risorgimento. Roma, 1960)
La campagna del 1860 nel carteggio di due garibaldini ungheresi. (Rassegna Storica del Risorgimento. Roma, 1963)
La questione italiana nei rapporti anglo–austriaci durante la crisi del 1859. (Rassegna Storica del Risorgimento. Roma, 1965)
Dix ans de politique viennoise après Villafranca à la lumière des letters d’un diplomate autrichien. (Acta Historica, 1966)
Un cronista ungherese delle gesta Garibaldine: Ferdinando Éber. (Il Risorgimento in Sicilia. Palermo, 1967)
La lotta di libertà ungherese 1848–1849 vista dagli Italiani. (Il Romanticismo. Atti del 6. Congresso dell’Associazione Internazionale per gli Studi di Lingua e Letteratura Italiana, 1967. Bp., 1968)
L’Italia del Quarantotto nella stampa ungherese del tempo. (Rassegna Storica del Risorgimento. Roma, 1968)
Giornalismo e azione: Ferdinando Éber corrispondente del „Times” nel 1859–1860. (Rassegna Storica del Risorgimento. Roma, 1973)
Mazzini. Életrajzi monográfia. 8 táblával. (Bp., 1977)
Magyar tárgyú történelmi regény az olasz romantika kezdetén. (Helikon, 1978)
Párhuzamok és kereszteződések. A magyar–olasz kapcsolatok történetéből. Monográfia és kand. értek. is. 36 táblával. (Bp., 1982)
L’Ungheria e gli Ungheresi visti da osservatori italiani del Settecento. (Venezia, Italia, Ungheria fra Arcadia e Illuminismo. Szerk. Köpeczi Béla és Sárközy Péter. Bp., 1982)
La stampa del Rinnovamento ungherese verso una nuova visione dell’Italia. (Popolo, nazione e storia nella cultura italiana e ungherese dal 1789 al 1850. Firenze, 1985)
Cavour. Monográfia. (Életek és korok. Bp., 1986)
A megszabadított Buda. (La Gazzetta. Olasz–magyar Szemle, 1987)
Contrastes et diplomatie dans les rapportes de Mathias Corvin et la République de Venise. (Acta Historica, 1989)
Velence és Magyarország. Egy szomszédság küzdelmes története. Monográfia. (Bp., 1990)
Milyen volt Mátyás király? (Mátyás király. 1458–1490. Tanulmányok halálának 500. évfordulóján. Szerk. Barta Gábor. Bp., 1990)
Uno scrittore ligure osservatore del tramonto della dominazione Turca in Ungheria. (Pubblicazioni dell’Istituto di scienze storiche Università di Genova. Genova, 1990)
Egy humanista szemben Mátyás királlyal. Callimachus Experiens. (Levéltári Közlemények, 1990)
A magyarországi Olasz Kultúrintézet. – L’Istituto di Cultura per l’Ungheria. (Roma, 1991)
Italiani e Ungheresi per la riscossa nazionale. 1815–1866. (Rassegna Storica del Risorgimento. Roma, 1992)
Il litorale adriatico nella politica del Rinnovamento ungherese. (Istria e Dalmazia nel periodo Asburgico dal 1815–1848. Ravenna, 1993)
La politica italiana di Kossuth nel 1848–1849. (Italianistica Debreceniensis, 1993/94)
A kereszténység védőbástyája – olasz szemmel. Olasz kortárs írók a XV–XVIII. századi Magyarországról. (Italianistica Debreceniensis. Monográfiák. Bp., 1996)
Scritti e Lajos Kossuth sull’Italia. (Cosenza, 1996)
A felvilágosodás egy elfeledett írója: Giuseppe Gorani. (Italianistica Debreceniensis, 1997)
Studi ungheresi sul Risorgimento nell’ultimo cinquantennio. (Italia ed Ungheria dagli anni ottanta. Szerk. Sárközy Péter. Bp., 1998)
Marsili, a katona, diplomata és tudós Magyarországon, a török kor hajnalán. (Történelmi Szemle, 1999)
Il quarantotto ungherese visito dall’Italia. (Nuova Corvina, 1999)
Il Risorgimento vissuto dagli ungheresi. (Catanzaro, 2000)
A magyar ifjúság választása a rendszerváltás után. (A kultúra a harmadik évezred küszöbén. – La cultura alle soglie del terzo millennio. – Culture at the Threshold of the Third Millennium. Tanulmányok. Szerk. Lukács Margit. Bp., 2000)
Párhuzamok és kereszteződések: a magyar–olasz kapcsolatok történetéből. Monográfia. (2. bőv. kiad. 2000
olaszul: Incontri e scontri nella storia del rapporti italo–ungheresi. Catanzaro, 2003)
A pápaság és a törökellenes felszabadító háború. Buonvisi bíboros küldetése. (Történelmi Szemle, 2001
olaszul: Il cardinale Buonvisi, „l’eminenzia grigia” nella guerra di liberazione del Turco. Italianistica Debreceniensis, 2001)
Az Olasz Kultúrintézet 1943–1990-ig. (Az Olasz Kultúrintézet. Az első magyar Parlament épülete, Budapest. Bp., 2005)
A nyílt város. A Római Magyar Akadémia a második világháború idején. (Európai Utas, 2006)
ford.: Aichelburg, Ulrico: Láthatatlan világ. Ford. (A Búvár Könyvei 24. Bp., 1946)
Lorenzo da Ponte emlékiratai. Vál., ford. J. M. Ill. Bozóky Mária. (Bp., 1970)
Pallottino, Massimo: Az etruszkok. Ford. 80 táblával. (Bp., 1980)
Az opera születése. Kismonográfia. Ford. (Európa zenéje. Bp., 1986)
Orselli, Cesare: A madrigál és a velencei iskola. Kismonográfia. Ford. (Európa zenéje. Bp., 1986)
Donà, Roberto: „Ilyen” gyerekek. Úgyszólván ismeretlen történetek evangéliumi gyerekekről, akik találkoztak Jézussal. Ford. (Don Bosco Katolikus Olvasmányok. Bp., 1996)
De Rossi, Gianni: Túl fiatal vagyok, Uram! Iskolástábor serdülőknek és fiataloknak. Ford. (Don Bosco Katolikus Olvasmányok. Bp., 1998)
De Rossi, Gianni–D’Este, Alessandro: „Ez az én akaratom, ez az én kívánságom!” Felfedezőúton Isten igéje felé. Ford. (Don Bosco Katolikus Olvasmányok. Bp., 1998)
De la Maison, Jean: Egy kis illemtan nem árt a templomban sem. Ford. (Don Bosco Katolikus Olvasmányok. Bp., 1999)
Viganò, Angelo: „Beszélj nekem Istenről.” Gondolatok a nyárra. Ford. (Don Bosco Katolikus Olvasmányok. Bp., 2000)
Ferrero, Bruno: Jóknak szóló történetek. Ford. (Don Bosco Katolikus Olvasmányok. Bp., 2001)
Ferrero, Bruno: Karácsonyi történetek. Adventről és vízkeresztről. Ford. Krivácsi Anikóval. (Don Bosco Katolikus Olvasmányok. Bp., 2002)
Ferrero, Bruno: Karácsonyi mesék. Ford. Krivácsi Anikóval. (Don Bosco Katolikus Olvasmányok. Bp., 2002
2. kiad. 2007)
Ferrero, Bruno: Hasonlatok és történetek. Iskolai hitoktatási segédkönyv. Ford. (Bp., 2003)
A katekumenek vezetése. Gyakorlati útmutató hitoktatók számára. Ford. (Bp., 2003)
Ruggeri, Giacomo: Zarándoklat a szegénységbe. Ford. (Bp., 2004)
Misszionáriusok levelei Magyarországról és Erdélyről. 16–17. század. Vál. és szerk. Tóth István György. Ford. J. M. (Millenniumi magyar történelem. Források. Bp., 2004)
Ferrero, Bruno: 25 +1 karácsonyi történet. Ford. Nagy Brigittával. (Don Bosco Katolikus Olvasmányok. Bp., 2012).

Irodalom

Irod.: T. Erdélyi Ilona: J. M.: Mazzini. (Helikon, 1978)
Di Francesco, Amedeo: Párhuzamok és kereszteződések. A magyar–olasz kapcsolatok történetéből. (Filológiai Közlöny, 1985)
T. Erdélyi Ilona: J. M.: Párhuzamok és kereszteződések. A magyar–olasz kapcsolatok történetéből. (Helikon, 1978)
Borsi-Kálmán Béla: J. M.: Cavour. (Századok, 1988)
Nemeskürty István: „Szent Márk dicső terén, melyet méltán tapostam…” J. M.: Velence és Magyarország. Egy szomszédság küzdelmes története. (Európai Utas, 1991)
Kapcsolatok. Tanulmányok J. M. tiszteletére. Szerk. Tima Renáta. (Bp., 2002)
Hübners Who is Who. 2. kiegészítő köt. (Zug, 2004)
Fried Ilona: Italianisztika ás állambiztonság. (Betekintő. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának internetes folyóirata, 2009)
Fried Ilona: Árnyék a Bródy Sándor utcában. (Élet és Irodalom, 2009. jún. 26.). *Magyar Ki Kicsoda 2009. téves halálozási adat: 2005. szept. 29.! Összetévesztve testvére, Jászay Gabriella halálozási adatával!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013