Jászi Viktor
Jászi Viktor

2020. október 24. Szombat

Jászi Viktor

jogász

Névváltozatok

1881-ig Jakubovits

Születési adatok

1868. június 3.

Nagykároly, Szatmár vármegye

Halálozási adatok

1915. február 25.

Debrecen

Temetési adatok

1915. március 2.

Budapest

Farkasrét


Család

Zsidó családból származott, apja, névváltoztatásával a család a református hitre is áttért (1881). Sz: Jakubovits Ferenc (1840–1910) orvos, Liebermann Rózsa (1853–1931). Nagybátyja: Liebermann Leó (1852–1926) orvos, biokémikus. Testvére: Jászi Oszkár (1875– 1957) politikus, szociológus és Madzsarné Jászi Alice (1885–1935) mozdulatművész, táncpedagógus, koreográfus.

Iskola

A bp.-i tudományegyetemen jogtudományi doktori okl. (1890), a magyar közjog tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1898).

Életút

A Kecskeméti Református Jogakadémián a közjog és a politikai jog (1893–1902), a Debreceni Jogakadémián a közigazgatási jog r. tanára (1902–1912). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen a magyar közjog (1912–1914), a debreceni Tisza István Tudományegyetemen a magyar közjog ny. r. tanára (1914–1915). A bp.-i tudományegyetem magántanára (1898–1915). Közigazgatási joggal, a magyar korona és az ahhoz tartozó államok jogviszonyával, különösen Horvátország és Fiume történeti jogállásával, s az azzal összefüggő közigazgatási jogi kérdésekkel foglalkozott. A Huszadik Század köréhez tartozott, a lapban megjelent jogszociológiai írásai kollektív pszichológiai jelenségeket és a választójog tömeglélektani összefüggéseit vizsgálták.

Szerkesztés

Népszerű írásai a Kecskeméti Lapokban (1900), a Kecskeméti Friss Ujságban (1900–1903), a Debreceni Független Ujságban (1904– 1910) és a Debreceni Reggeli Ujságban jelentek meg (1905–1906).

Főbb művei

F. m.: Tanulmányok a magyar–horvát közjogi viszony köréből. (Bp., 1897)
Fiume. (Huszadik Század, 1900)
Két magyar közjog. Kmety és Balogh műveinek bírálata. (Huszadik Század, 1901)
A pragmatica sanctio és a házi törvények. Felolvasta a Magyar Jogászegylet 1902. máj. 3-iki ülésén. (Magyar jogászegyleti értekezések. Bp., 1902)
A főudvarnagyi hivatal bíráskodása a királyi ház tagjai fölött. (A debreceni református főiskola évkönyve. 1902/03. Debrecen, 1903)
Válasz a pragmatica sanctio és a házi törvények tárgyában. Polner Ödön, Schiller Bódog és Ferdinandy Gejza felszólalásaival. (Magyar jogászegyleti értekezések. Bp., 1903)
A hadügyi felségjogról. 1–2. (Budapesti Napló, 1903)
Deák Ferenc emlékezete. (A debreceni református főiskola évkönyve. 1903/04. Debrecen, 1904)
Cloture és obstructio. (Jogállam, 1903)
A kollektív lélek. (Huszadik Század, 1904 és külön a Huszadik Század Könyvtára. Bp., 1904)
A magyar közigazgatási jog alapvonalai. I. köt. Bevezetés. Szervek. Közszolgálat joga. Jogakadémiai tankönyv. (Bp., 1907)
A tanyák szabadsága. (Huszadik Század, 1908)
Az általános választójog. (Debreceni Független Ujság, 1910. ápr. 23.)
Választójog és tömeglélektan. (Huszadik Század, 1910).

Irodalom

Irod.: Timon Ákos bírálati jelentése J. V. magántanári képesítése tárgyában. (Bp., 1898)
Halálhír. (Pesti Hírlap, 1915. febr. 26.– Budapesti Hírlap, 1915. febr. 27.)
Concha Győző: J. V. (Jogállam, 1915)
Harrer Ferenc: J. V. (Huszadik Század, 1915)
Ignotus: J. V. búcsúztatója. (Világ, 1915. 62.)
Móricz Pál: J. V. (Világ, 1915. 73.)
Thegze Gyula: J. V. emlékezete. (Huszadik Század, 1916)
Thegze Gyula: J. V. emlékezete. Emlékbeszéd. Művei bibliográfiájával. (A debreceni m. kir. tudományegyetemen tartott emlékbeszédek. Debrecen, 1917)
Kecskeméti életrajzi lexikon. (Kecskemét, 1992)
Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. (Bp., 2005).

Megjegyzések

Valamennyi lexikon téves halálozási adata: febr. 10.! Gyászjelentésén febr. 25. szerepel!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013