Jászi Viktor
Jászi Viktor

2024. december 5. Csütörtök

Jászi Viktor

jogász, politikus

Névváltozatok

1881-ig Jakubovits Viktor

Születési adatok

1868. június 3.

Nagykároly, Szatmár vármegye

Halálozási adatok

1915. február 25.

Debrecen

Temetési adatok

1915. március 2.

Budapest

Farkasrét


Család

Zsidó családból származott, édesapja, névváltoztatásával a család a református hitre is áttért (1881).

Dédszülei, anyai: Liebermann Lipót (= Liebermann Löbl, Leopold, 1793–) és Urbovszky Sára (= Liebermann, Suzanna Sara, 1797–1833); Gottlieb, Jakob Samuel (1792. dec. Bécs–1854. jan. 11. Bécs) és Hürsch, Jeanette Johanna (1791. Bécs–1871. okt. 22. Bécs).

Nagyszülei: Jakubovits Manó (= Jakubowits, Emanuel), Biener Fanny (1806. Bártfa–1884. Eperjes); Liebermann Ábrahám Adolf (1818. Sándorfa–1890. febr. 12. Nagykároly) orvos, Gottlieb Lujza (Gottlieb, Luise, 1822. Bécs–1911. jan. 23. Nagykároly. Temetés: 1911. jan. 25. Nagykároly).

Szülei: Jászi (= Jakubovits) Ferenc (1840. máj. 18. Sebeskellemes, Sáros vm.–1910. nov. 24. Nagykároly. Temetés: 1910. nov. 26. Nagykároly, Református Temető) orvos, Liebermann Róza (1853–1931. júl. 13. Bp. Temetés: 1931. júl. 15. Farkasrét). Jászi Ferenc, Nagykároly orvosa felbukkan Kaffka Margit Színek és évek c. regényében („a jóságos Jakobi doktor”). Jászi Ferenc volt az orvosa az érmindszenti Ady családnak, és 1905-ben ő kezelte a Nagykárolyban vendégeskedő Szabó Ervint is. Jászi Ferenc testvére: Goldschmied Zsigmondné Jakubovics Hermin, Demény Pál (1901. aug. 29. Bp.–1991. jan. 14. Bp.) politikus nagyanyja. Liebermann Róza testvére: id. Liebermann Leó (1852. nov. 28. Debrecen–1926. júl. 15. Bp.) orvos, biokémikus. Id. Liebermann Leó fia: ifj. Liebermann Leó (1883. márc. 13. Bp.–1938. dec. 23. Bp.) orvos, szemész, egyetemi tanár.

Jászi Ferenc első felesége: Bermann, Rozália (Bermann Sali; Bermann Rosalie, 1847–1870) volt Jászi Viktor édesanyja. Halála után édesapja újranősült, Liebermann Róza nevelte fel Jászi Viktort, aki nevelőanyját mindig is édesanyjaként szerette. A két név hasonlósága miatt több életrajzban személyük összekeveredett.

Féltestvérei: Jászi Oszkár (1875. márc. 2. Nagykároly–1957. febr. 13. Oberlin, Ohio, Egyesült Államok) politikus, szociológus, egyetemi tanár, Madzsarné Jászi Alice (1877. máj. 25. Nagykároly–1935. aug. 24. Bp. Temetés: 1935. aug. 28. Farkasrét) mozdulatművész, táncpedagógus, koreográfus és Jászi Edit (csecsemőkorban elhunyt).

Iskola

Elemi iskoláit Nagykárolyban végezte, a debreceni református főgimnáziumban éretts. (1885), a budapesti tudományegyetemen jogtudományi doktori okl. szerzett (1890) és ügyvédi vizsgát tett (1891), a magyar közjog tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1898. szept. 23.).

Heidelbergben kiegészítő tanulmányokat folytatott (1896–1897).

Életút

Nádasladányban gr. Nádasdy Tamás nevelője (1890), Szatmárnémetiben ügyvédjelölt (1890–1891), a nagykárolyi kir. járásbíróság aljegyzője (1891–1893).

A Kecskeméti Református Jogakadémián a közjog és a politikai jog (1893. okt. 25.–1902. jún. 15.), a Debreceni Jogakadémián, ill. a Debreceni Református Kollégium Jogi Karán a közigazgatási jog r. tanára (1902. jún. 15.–1915. febr. 25.), a debreceni Tisza István Tudományegyetem Református Hittudományi Karán a közjog és politika ny. r. tanára (1914. aug. 26.–1915. febr. 25.). A budapesti tudományegyetem magántanára (1898. szept. 23.–1915. febr. 25.).

A Szabadelvű Párt országgyűlési képviselőjelöltje (Thaly Kálmánnal szemben, Debrecen I. választókerületében, 1905-ben).

Közigazgatási joggal, a magyar korona és az ahhoz tartozó államok jogviszonyával, különösen Horvátország és Fiume történeti jogállásával, és az azzal összefüggő közigazgatási jogi kérdésekkel foglalkozott. Számos kisebb, népszerű tanulmányt írt az általános és titkos választójogról, a női emancipáció és a feminizmus aktuális kérdéseiről, a nemzetiségek helyzetéről. A Huszadik Század köréhez tartozott, a lapban megjelent jogszociológiai írásai Magyarországon elsők között vizsgáltak kollektív pszichológiai jelenségeket és a választójog tömeglélektani összefüggéseit. Amikor Nagy Ernő (1853–1921) professzort Kolozsvárról a budapesti tudományegyetemre nevezték ki, sikertelenül pályázta meg a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen a magyar közjogi tanszéket, jóllehet a helyi tanári kar egyhangúan Jászi Viktor pályázatát tartotta a legjobbnak (1912-ben; helyette Réz Mihályt, az MTA l. tagját nevezték ki, 1913. júl. 1-jétől). A ki(nem)nevezés országos botrány kavart és tiltakozássorozatot indított el.

A magyar labdarúgás egyik vidéki úttörője. Jogakadémiai tanársága idején Kecskeméten diákjaival bemutatta a rugdaló nevű játékot (1899-ben).

Emlékezet

Jászi Viktor Nagykárolyban született, elemi iskoláit szülővárosában, középiskoláit Debrecenben, az egyetemet Budapesten végezte. Hosszabb ideig Kecskeméten élt, majd 1902-ben Debrecenben telepedett le. Debreceni tanári székfoglaló előadását 1902. nov. 15-én tartotta meg (a Főudvarnagyi Hivatal bíráskodásáról), és nemsokára kezdeményezte egy Szabadiskola felállítását. A Szabadiskola Jászi Viktor javaslatára, a Csokonai Kör támogatásával, Debrecen négy különböző helyén kezdhette meg működését. Jászi a cívis város népszerű polgára lett, liberális barátai kérésére elvállalta a debreceni képviselőjelöltséget (a Szabadelvű Párt színeiben, Thaly Kálmánnal szemben, 1905. jan.-ban). Tudta, hogy képtelenség a koalíciós párt „vezérlő kuruc csillagát” legyőzni, mégis sorra jelentette meg az ellenfelét gúnyoló, kipellengérező írásokat. Egyes vélemények szerint elsősorban radikális fellépése miatt nem nevezték ki a kolozsvári egyetem jogászprofesszorává (1905 után többször is kandidált: 1909-ben és 1912-ben is, ez utóbbi alkalommal a radikális újságírók úgy vélték, hogy bosszúhadjárat indult ellene szabadelvű nézetei miatt…) A választási kudarc után bekapcsolódott a debreceni kollégium egyetemi átalakításáért folytatott küzdelembe. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter új egyetemet kívánt létrehozni Debrecenben (négy karral: teológiai, jogi, bölcsész és orvosi fakultással; Jászi működésének idején, 1909-től, már kilenc jogi tanszék létezett). Az egyetemért folytatott harcok alatt írta meg A tanszék szabadsága c. írását (1908) és ő fogalmazta meg az egyetem megnyitásának határozati javaslatát (1911). A miniszter 1914. márc. 31-i határidővel hirdette meg a pályázatokat az új egyetem jogi karának már tizenegy tanszékére. A közjog és politika tanszék első professzorává Jászi Viktort nevezték ki, aki ekkor már súlyos beteg volt. Első – félévi – előadásait is csak később kezdhette meg, mert Abbáziában kezeltette magát. Utolsó előadását 1915. febr. 24-én tartotta meg, másnap hajnalban halt meg, a leukémia áldozata lett.

Jászi Viktor Debrecenben hunyt el, a város 1915. febr. 28-án ünnepélyes szertartáson búcsúzott tőle (Kiss Ferenc, az új egyetem rektora mondta a búcsúbeszédet). Jászi Viktor Budapesten, a Farkasréti Temetőben nyugszik; budapesti gyászszertartásán Haypál Benő, a budapesti református gyülekezet lelkésze mondott gyászbeszédet. A debreceni tudományegyetem részéről Kun Béla, a jog- és államtudományi kar dékánja, a Társadalomtudományi Társaság részéről Pikler Gyula elnök búcsúztatta. Halálakor a debreceni Haladás páholy külön partecédulát nyomtatott, ill. a vezetőség is részt vett a szertartáson. Testvére, Jászi Oszkár hamvait – végakaratának megfelelően – hazahozták és a Farkasréti Temetőben, szülei sírjában helyezték el (1991. jún.-ban). Itt nyugszik Jászi Viktor is. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2002-ben).

Írásait Jászi Viktor és Jászi Victor néven jegyezte, a nagykárolyi lapokban a Jázon álnevet használta.

Elismerés

A Társadalomtudományi Társaság alapító tagja (1901. jan. 23.–1915. febr. 25.) és az igazgatóválasztmány tagja. A kecskeméti Katona József Kör tagja (1894–1902). A debreceni Csokonai Kör tagja (1902–1915).

Szabadkőművesként a debreceni Haladás páholy tagja (1909–1915), helyettes főmestere (1914. jan. 30.–1915. febr. 25.).

Szerkesztés

A Magyar jogi lexikon munkatársa (I–VI. kötet, Bp., 1898–1907).

Az Egyetemi Lapok alapító főmunkatársa (1888. febr. 5.–1890), a Nagykároly és Vidéke munkatársa (1890–1892).

Népszerű írásai a Kecskeméti Lapokban (1900), a Kecskeméti Friss Ujságban (1900–1903), a Debreceni Független Ujságban (1904–1910) és a Debreceni Reggeli Ujságban jelentek meg (1905–1906).

Főbb művei

F. m.: Tanulmányok a magyar–horvát közjogi viszony köréből. Habilitációs értek. is. (Bp., Eggenberger, 1897)
Fiume 1–2. (Huszadik Század, 1900. 3–4. és külön, egy füzetben: Bp., 1901)
Két magyar közjog. Kmety Károly és Balogh Arthur műveinek bírálata. (Huszadik Század, 1901. 2. és külön: Bp., 1901)
A Pragmatica Sanctio és a Házi törvények. J. V. felolvasása a Magyar Jogászegylet 1902. máj. 3-iki ülésén. (Magyar jogászegyleti értekezések 206. XXV. köt. 1. Bp., 1902)
A főudvarnagyi hivatal bíráskodása a királyi ház tagjai fölött. Székfoglaló értek. (A debreceni református főiskola évkönyve. 1902/03. Debrecen, 1903)
Válasz a Pragmatica Sanctio és a Házi Törvények tárgyában. Polner Ödön, Schiller Bódog és Ferdinandy Gejza felszólalásaival.  (Magyar jogászegyleti értekezések 226. XXVIII. köt. 3. Bp., 1903)
A hadügyi felségjogról. 1–2. (Budapesti Napló, 1903)
Deák Ferenc emlékezete. J. V. emlékbeszéde. Felolvasta 1903. okt. 17-én. (A debreceni református főiskola évkönyve. 1903/04. Debrecen, 1904)
Cloture és obstructio. (Jogállam, 1903. 3. és külön: Bp., 1904)
Jog és sztrájk. (Az Újság, 1904. dec. 24.)
Kollektív lélek 1–2. (Huszadik Század, 1904. 1-2. és külön a Huszadik Század Könyvtára 7. Bp., 1904)
Március 15-e. J. V. ünnepi beszéde. (A debreceni református főiskola évkönyve. 1904/05. Debrecen, 1905)
A magyar közigazgatási jog alapvonalai. I. köt. Bevezetés. Szervek. Közszolgálat joga. Jogakadémiai tankönyv. (Bp., 1907)
A tanszék szabadsága. J. V. tanévnyitó beszéde a Debreceni Református Főiskolán 1908. szept. 9-én. (A debreceni református főiskola évkönyve. 1908/09 és Huszadik Század, 1908. 2.
külön: Debrecen, 1909)
Az általános választójog. (Debreceni Független Ujság, 1910. ápr. 23.)
Választójog és tömeglélektan. (Huszadik Század, 1910. 1. és külön: Bp., 1910).

Irodalom

Irod.: családi források, feldolgozások: Dr. Jakubowits [!] Ferenc maga, valamint Viktor, Oszkár és Alice kiskorú gyermekei nevét belügyminiszteri engedéllyel Jászyra [!] változtatta. (Szatmármegyei Közlöny, 1881. júl. 17.)
Jászi Ferenc dr. orvos nov. 24-én Nagykárolyban meghalt. (Budapesti Hírlap, 1910. nov. 27.)
Jászi Oszkár házassága. (Világ, 1913. júl. 20.)
Jászi Viktor meghalt. (Világ, 1915. febr. 26.)
Egy művelt magyar halálára. [Jászi Viktor ravatalánál.] (Pesti Napló, 1915. febr. 27.)
Jászi Viktor temetése. (Egyetemi Lapok, 1915. 5.)
Jászi Oszkár édesanyja, Jászi Ferencné Liebermann Róza meghalt. (Népszava, 1931. júl. 14.)
Dr. Madzsar Józsefné Jászi Alice meghalt. (Pesti Hírlap–Az Újság, 1935. aug. 25.)
Ma délután temetik Madzsarné Jászi Alice-t. (Esti Kurir, 1935. aug. 28.)
Repiszky Tamás: Ágas-bogas családfa. Adalékok Jászi Oszkár családtörténetéhez. (Studia Comitatensia 29. Szentendre, 2004)
Emlékkép-foszlányok. Adalékok Lesznai Anna családtörténetéhez. (Enigma, 2007)
Török Petra: Ornamenssé váltott sors. Művészeti és irodalmi otthonteremtés Lesznai Anna életművében. PhD-értek. (Bp., ELTE, 2012)
Kisanyáék és Bandi bácsi. Madzsarné Jászi Alice családja és Ady Endre. (Grafika, 2019. 1-2.).

Irod.: források: Timon Ákos bírálati jelentése Jászi Viktor magántanári képesítése tárgyában. (Bp., 1898)
Jászi Viktor egyetemi magántanári kinevezést nyert. Pestmegyei Hírlap, 1898. jún. 10.)
Jászi Viktor magántanári kinevezése. (Kecskeméti Lapok, 1898. aug. 20.)
Jászi Viktor magántanári kinevezésének megerősítése, 1898. szept. 23. (Hivatalos Közlöny, 1898. okt. 1.)
A rugdaló a kecskeméti jogakadémián. (Herkules, 1899. jún. 15.)
Jászi Viktor jogakadémiai tanárt a debreceni jogakadémia közigazgatási tanszékére megválasztották. (Kecskeméti Friss Újság, 1902. máj. 23.)
Jászi Viktor képviselőjelölt programbeszéde. (Szabadság, 1905. jan. 18.)
Jászi Viktor kolozsvári egyetemi tanársága. (Pesti Hírlap, 1912. okt. 25.)
Politika az egyetemen. [Jászi Viktor egyetemi tanári kinevezés elutasításáról.] (Világ, 1913. júl. 12.)
A kolozsvári katedra. (Világ, 1913. júl. 31.)
Concha Győző: Jászi Viktor. (Jogállam, 1915)
Harrer Ferenc: Jászi Viktor. (Huszadik Század, 1915. 1.)
Ignotus: Jászi Viktor búcsúztatója. (Világ, 1915. márc. 3.)
Móricz Pál: Jászi Viktorról. (Világ, 1915. márc. 14.)
Thegze Gyula: Jászi Viktor emlékezete. Th. Gy. emlékbeszéde a debreceni tudományegyetem 1916. febr. 25-i emlékünnepélyén. (Huszadik Század, 1916). 1.
Thegze Gyula: Jászi Viktor emlékezete. Th. Gy. emlékbeszéde. Művei bibliográfiájával. (A debreceni m. kir. tudományegyetemen tartott emlékbeszédek. Debrecen, 1917).

Irod.: Varga Zoltán: A Debreceni Tudományegyetem története. I. köt. 1914–1944. (Debrecen, 1967)
Kecskeméti életrajzi lexikon. Szerk. Péterné Fehér Márta, Szabó Tamás, Székelyné Kőrösi Ilona. (Kecskemét, 1992)
Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. (Bp., Argumentum Kiadó, 2005)
A Debreceni Tudományegyetem jogtanárai. 1914–1949. II. köt. Szerk. P. Szabó Béla. (Debrecen, 2006)
Hollósi Gábor: A debreceni Jog- és Államtudományi Kar története. 1914–1949. (Debrecen, 2007).

 

neten:

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/149269 (Liebermann Adolf gyászjelentése)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/149271 (Liebermann Adolfné Gottlieb Louise gyászjelentése)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/112822 (Jászi Ferenc gyászjelentése)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/112823 (Jászi Ferencné Liebermann Róza gyászjelentése)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DTBS-56Y?i=167 (Jászi Oszkár és Lesznai Anna [Moscovitz Amália] házassági anyakönyve. Jászi Oszkár születési adata itt: márc. 1.! Születési és keresztelési anyakönyvén eltérő születési adatok [márc. 1. és márc. 2.] szerepelnek.)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GPV2-9HDY?i=64&wc=92SJ-C6N%3A40679401%2C41592001%2C44263501&cc=1452460 (Jászi Viktor halotti anyakönyve)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/112828 (Jászi Viktor gyászjelentése)

Megjegyzések

Valamennyi lexikon téves halálozási adata: febr. 10.! Gyászjelentésén és halotti anyakönyvén is febr. 25. szerepel!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2021

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője