Jávor Alajos
Jávor Alajos

2024. december 8. Vasárnap

Jávor Alajos

bányamérnök

Névváltozatok

Jiraszek Alajos

Születési adatok

1910. január 19.

Tatabánya

Halálozási adatok

1981. október 13.

Budapest

Temetési adatok

1981. október 29.

Budapest

Budafoki Temetô


Család

Bányászcsaládból származott. Sz: Jiraszek Antal (1881–1948) tatabányai főbányamester, Bezensek Mária (1881–1956) Testvére: Jávor Antal, Jávor Ernő és Jávor Sarolta. Testvére első felesége: Jávor Antalné Gorencz Hedvig (1926–1998) kézilabdázó, a nagypályás világbajnok magyar csapat tagja (1949). F: 1938-tól Almássy Irén. Fia: Jávor Zoltán (1939–), a budapesti III. Kerületi Tanács előadója; leánya: Schmidt Ferencné Jávor Eszter (1943–), 1964-től az NSZK-ban, Mannheim-Ilvesheimben élt.

Iskola

Elemi iskoláit Tatabányán, középiskoláit Tatán és Budapesten végezte, a budapesti Kegyesrendi Gimnáziumban éretts. (1929). A soproni Bányamérnöki Főiskolán bányamérnöki okl. (1933), műszaki doktori okl. szerzett (1941), a műszaki tudományok kandidátusa (1970).

Életút

A Soproni Bányamérnöki Főiskola Mechanika Tanszéke tanársegéde (1933–1934), a Borsodi Szénbányák Rt. rudolftelepi (1934–1938), sajószentpéteri (1938–1941), putnoki üzemének főmérnöke (1941–1945), királdi üzemének vezetője (1945–1948). Az Ózdvidéki Szénbányák (1948–1950), a Várpalotai Szénbányák műszaki osztályvezetője (1950–1951), a Bányászati Mélyépítő Vállalat, ill. a Bányászati Aknamélyítő Tröszt osztályvezetője (1951–1955). A Szénbányászati Minisztérium Műszaki Fejlesztési Főosztálya csoportvezető-főmérnöke (1955–1957), a Bányaművelési Osztály vezetője (1957–1959), a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem (NME) Bányaműveléstani Tanszéke egy. docense (1959–1970), egy. tanára (1970. júl. 1.–1981. okt. 13.). Bányaszellőztetéssel, -villamossággal, a bányászati mélyépítés munkaszervezési kérdéseivel, a nagyszelvényű bányavágatok ideiglenes és végleges biztosítási technológiájával foglalkozott. Magyarországon elsőként állította össze a hazai szénpor- és sújtólégrobbanások statisztikáját, majd jelentős eredményeket ért el a metánrétegződés kialakulásának vizsgálata terén.

Elismerés

Magyar Népköztársasági Érdemérem (arany), Szocialista Munkáért Érdemérem. Wahlner Aladár-emlékérem.

Főbb művei

F. m.: A sajóvölgyi szénterület délkeleti részének településtani viszonyai bányászati vonatkozásban. Egy. doktori értek. 4 táblával. (Sopron, 1941)
Az aknamélyítés meggyorsítása. (Válogatott fejezetek a földalatti vasútépítés - bányászati mélyépítés köréből. II. köt. Bp., 1953)
A ciklusos munka alapelvei a bányászati mélyépítésben. 1–2. (Bányászati Lapok, 1953
és külön: A Mérnöktovábbképző Intézet előadásai. Bp., 1954)
Földalatti bányatérségek falazásához használt betonidomkövek. Egy. jegyz. (Bp., 1954)
Aknamélyítés. (Bányaműveléstan. IV. köt. Bp., 1955)
A ciklusgrafikonos munka mai helyzete és feladatai. – Bányászati szakkönyvkiadásunk helyzete és feladatai. (Bányászati Lapok, 1955)
A korszerű munkaszervezés szerepe a szénbányászatban. (Többtermelés, 1955)
A Bányászati Lapok bírálata. – Vágatok gyorsított hajtása. (Bányászati Lapok, 1956)
A Bányászati Lapok szerkesztési munkájának elemzése. (Bányászati Lapok, 1959)
Műszaki fejlesztés tervezése. Bocsánczy Jánossal. (Bányaüzemi tervezés-szervezés. Bp., 1960)
Bányaműveléstan. Mélyfúrás. Egy. tankönyv. (Bp., 1962
10. kiad. 1978)
Bányaszellőztetés. Egy. jegyz. (Bp., 1964)
A közönséges aknamélyítés korszerű módszerei. (A Mérnöktovábbképző Intézet előadásai. Bp., 1964)
Nagyszelvényű földalatti vágatkihajtás néhány korszerűsítési problémája. (A Mérnöktovábbképző Intézet előadásai. Bp., 1964)
Falazatsüllyesztés, keszonmunka. (A Mérnöktovábbképző Intézet előadásai. Bp., 1964)
Esztó Péter. (Bányászati Lapok, 1965)
Metánrétegződési problémák. (Bányászati Lapok, 1967 és külön: Bp., 1967)
Metánrétegződések keletkezése és elhárítása a sújtólégrobbanás elleni küzdelemben. Kand. értek. (Miskolc, 1968)
Metándúsulási lehetőségek vizsgálata bányatérségekben és a védekezés módszerei. (Bányászati és Kohászati Lapok. Bányászat, 1968)
A sújtólégrobbanások okozók szerinti elemző vizsgálata. (Bányászati és Kohászati Lapok. Bányászat, 1970)
Bányaművelés. Szellőztetés. (Bp., 1977).

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1981. okt. 25.)
J. A. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1982).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője