Jendrassik Ernő
orvos, belgyógyász, neurológus
Születési adatok
1858. június 7.
Kolozsvár
Halálozási adatok
1921. december 21.
Budapest
Család
Sz: Jendrassik Jenő (1824–1891) orvos, az MTA tagja, raggambi Fluck Ilona. Testvére: Jendrassik Alfréd (1866–1932) építész, Jendrassik Loránd (1896–1970) orvos, fiziológus. Unokaöccse: Jendrassik György (1898–1954) gépészmérnök, feltaláló, az MTA tagja.Iskola
A bp.-i tudományegyetemen orvostudori okl. szerzett (1880), a lipcsei és müncheni (1883), a bécsi (1884–1885), a párizsi idegklinikán folytatott tanulmányokat (1885), az idegkórtan tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1887). Az MTA tagja (l.: 1898. máj. 6.; r.: 1918. máj. 2.).Életút
A bp.-i tudományegyetem magántanára (1887–1893), az idegkórtan ny. rk. tanára (1893–1903), az idegkórtan (1903–1908), a belgyógyászat ny. r. tanára (1908–1921), egyúttal az Ideggyógyászati Klinika (1903–1908), majd a IV. sz. Belgyógyászati Klinika igazgatója (1908–1921). Az irgalmasrend bp.-i kórházának ideg-, elmegyógyász és belgyógyász főorvosa (1896–1921). Jelentős eredményeket ért el az idegrendszer kóros elváltozásainak kutatásában. Az öröklődő idegbetegségeket az idegrendszer elfajulására vezette vissza, bevezette a heredo-degeneratio fogalmát; bebizonyította az arcideg szerepét a könnyelválasztásban. Az agykéreg vizsgálatára elsőként alkalmazta a térdreflex kiváltásánál a róla elnevezett műfogást. Vizsgálta az izomdisztrófiát, az izomhipotóniát és a reflexek mechanizmusát. A gondolkodást fizikai okokkal magyarázta, a Basedow-kór okát az idegrendszer megbetegedésében kereste. Sokat foglalkozott az orvosi műnyelv magyarosításával és az igehasználat módjaival.Emlékezet
Budapesten hunyt el, a Kerepesi úti (= Fiumei út) Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2001-ben). Tiszteletére a BOTE 1960-ban Jendrassik Ernő-emlékérmet alapított.Elismertség
Az Országos Orvosszövetség főtitkára. A Magyar Természettudományi Társulat Élettani Szakosztályának alelnöke (1895–1897), a Társulat elnöke (1901–1903). A Német Ideggyógyászok Társasága, a Párizsi Anatómiai és a Párizsi Neurológiai Társaság, a bécsi Pszichiátriai és Neurológiai Egyesület l. tagja.Főbb művei
F. m.: Adatok az ínreflex tanához. (Orvosi Hetilap, 1882)Idegkórtani adatok betegészlelések alapján. (Orvosi hetilap, 1883)
A reflexek localisatiójáról. (Orvosi Hetilap, 1886)
A hypnotismusról. (Orvosi Hetilap, 1885)
A calomel mint diureticum. (Orvosi Hetilap, 1886)
A suggestióról. (Orvosi Hetilap, 1888)
A hysteriás suggerálhatóságról. (Orvosi Hetilap, 1892)
Contribution à l’étude de l’hémiatrophie cérébrale par sclérose lobaire. Marie, P.-vel. (Archives de physiologie, 1885)
A poliomyelencephalitis viszonya a Basedow-kórhoz. (Orvosi Hetilap, 1886)
A szervi szívbajok orvoslása. (Klinikai Füzetek, 1891)
A jódalbuminátról és az albumin kémiai alkatáról. (Magyar Orvosi Archivum, 1891)
Geometriailag szabályos baktériumkolóniákról. (Magyar Orvosi Archivum, 1891)
Az arcideg viszonyáról a könnyelválasztáshoz. (Orvosi Hetilap, 1893)
A paralysis spinalis spasticáról és az öröklődő idegbajokról általában. (Orvosi Hetilap, 1896)
Élettani és klinikai adatok az ép és kóros járás ismeretéhez. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1900. ápr. 23.
megjelent: Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1901)
Nyelvészeti tanácsadó. Szerk. (Gyoma, 1908)
A gondolkozásról. (Budapesti Királyi Orvosegyesület Értesítője, 1912)
A belorvostan tankönyve. Többekkel. I–II. köt. Szerk. (Bp., 1914
2. kiad. 1923–1924)
Az energiának milyen alakja az idegingerület? Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1920. márc. 15.
megjelent, kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1920)
Belorvosi diagnosztika. Egy. tankönyv. (Bp., 1921).
Irodalom
Irod.: Schaffer Károly: J. E. r. tag emlékezete. (Bp., 1922)Herzog Ferenc: J. E. emlékezete. (Orvosképzés, 1922)
Kollarits Jenő: Emlékezzünk J. E.-ről. (Orvosi Hetilap, 1928)
v. Bogaert, L.: Emlékezés Jendrassikra. (Orvosi Hetilap, 1958)
Jean-Marie Charcot, Pierre Marie és J. E. levelezése. 1887–1896. Szerk., bev. Antall József, Kapronczay Károly, Vida Tibor. (Orvostörténeti Közlemények, 1978)
Burger-Mészáros Károly: J. E. (Orvosi Hetilap, 1979)
Pisztora Ferenc: J. E. belgyógyász-neurológus pszichiátriai érdeklődése és munkássága. (Orvosi Hetilap, 1995).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Abodi Nagy Béla
festőművész
Gergely János
orvos, immunológus
Gárdonyi Albert
történész, levéltáros
Haeffner Emil
muzeológus, egyiptológus
Igmándy József
etnográfus, biológus, botanikus
Foglalkozások
politikus (663), orvos (604), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (274), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), gépészmérnök (168), nyelvész (167), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (96), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)