Jendrassik Ernő
Jendrassik Ernő

2024. december 8. Vasárnap

Jendrassik Ernő

orvos, belgyógyász, neurológus

Születési adatok

1858. június 7.

Kolozsvár

Halálozási adatok

1921. december 21.

Budapest


Család

Sz: Jendrassik Jenő (1824–1891) orvos, az MTA tagja, raggambi Fluck Ilona. Testvére: Jendrassik Alfréd (1866–1932) építész, Jendrassik Loránd (1896–1970) orvos, fiziológus. Unokaöccse: Jendrassik György (1898–1954) gépészmérnök, feltaláló, az MTA tagja.

Iskola

A bp.-i tudományegyetemen orvostudori okl. szerzett (1880), a lipcsei és müncheni (1883), a bécsi (1884–1885), a párizsi idegklinikán folytatott tanulmányokat (1885), az idegkórtan tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1887). Az MTA tagja (l.: 1898. máj. 6.; r.: 1918. máj. 2.).

Életút

A bp.-i tudományegyetem magántanára (1887–1893), az idegkórtan ny. rk. tanára (1893–1903), az idegkórtan (1903–1908), a belgyógyászat ny. r. tanára (1908–1921), egyúttal az Ideggyógyászati Klinika (1903–1908), majd a IV. sz. Belgyógyászati Klinika igazgatója (1908–1921). Az irgalmasrend bp.-i kórházának ideg-, elmegyógyász és belgyógyász főorvosa (1896–1921). Jelentős eredményeket ért el az idegrendszer kóros elváltozásainak kutatásában. Az öröklődő idegbetegségeket az idegrendszer elfajulására vezette vissza, bevezette a heredo-degeneratio fogalmát; bebizonyította az arcideg szerepét a könnyelválasztásban. Az agykéreg vizsgálatára elsőként alkalmazta a térdreflex kiváltásánál a róla elnevezett műfogást. Vizsgálta az izomdisztrófiát, az izomhipotóniát és a reflexek mechanizmusát. A gondolkodást fizikai okokkal magyarázta, a Basedow-kór okát az idegrendszer megbetegedésében kereste. Sokat foglalkozott az orvosi műnyelv magyarosításával és az igehasználat módjaival.

Emlékezet

Budapesten hunyt el, a Kerepesi úti (= Fiumei út) Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2001-ben). Tiszteletére a BOTE 1960-ban Jendrassik Ernő-emlékérmet alapított.

Elismertség

Az Országos Orvosszövetség főtitkára. A Magyar Természettudományi Társulat Élettani Szakosztályának alelnöke (1895–1897), a Társulat elnöke (1901–1903). A Német Ideggyógyászok Társasága, a Párizsi Anatómiai és a Párizsi Neurológiai Társaság, a bécsi Pszichiátriai és Neurológiai Egyesület l. tagja.

Főbb művei

F. m.: Adatok az ínreflex tanához. (Orvosi Hetilap, 1882)
Idegkórtani adatok betegészlelések alapján. (Orvosi hetilap, 1883)
A reflexek localisatiójáról. (Orvosi Hetilap, 1886)
A hypnotismusról. (Orvosi Hetilap, 1885)
A calomel mint diureticum. (Orvosi Hetilap, 1886)
A suggestióról. (Orvosi Hetilap, 1888)
A hysteriás suggerálhatóságról. (Orvosi Hetilap, 1892)
Contribution à l’étude de l’hémiatrophie cérébrale par sclérose lobaire. Marie, P.-vel. (Archives de physiologie, 1885)
A poliomyelencephalitis viszonya a Basedow-kórhoz. (Orvosi Hetilap, 1886)
A szervi szívbajok orvoslása. (Klinikai Füzetek, 1891)
A jódalbuminátról és az albumin kémiai alkatáról. (Magyar Orvosi Archivum, 1891)
Geometriailag szabályos baktériumkolóniákról. (Magyar Orvosi Archivum, 1891)
Az arcideg viszonyáról a könnyelválasztáshoz. (Orvosi Hetilap, 1893)
A paralysis spinalis spasticáról és az öröklődő idegbajokról általában. (Orvosi Hetilap, 1896)
Élettani és klinikai adatok az ép és kóros járás ismeretéhez. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1900. ápr. 23.
megjelent: Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1901)
Nyelvészeti tanácsadó. Szerk. (Gyoma, 1908)
A gondolkozásról. (Budapesti Királyi Orvosegyesület Értesítője, 1912)
A belorvostan tankönyve. Többekkel. I–II. köt. Szerk. (Bp., 1914
2. kiad. 1923–1924)
Az energiának milyen alakja az idegingerület? Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1920. márc. 15.
megjelent, kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1920)
Belorvosi diagnosztika. Egy. tankönyv. (Bp., 1921).

Irodalom

Irod.: Schaffer Károly: J. E. r. tag emlékezete. (Bp., 1922)
Herzog Ferenc: J. E. emlékezete. (Orvosképzés, 1922)
Kollarits Jenő: Emlékezzünk J. E.-ről. (Orvosi Hetilap, 1928)
v. Bogaert, L.: Emlékezés Jendrassikra. (Orvosi Hetilap, 1958)
Jean-Marie Charcot, Pierre Marie és J. E. levelezése. 1887–1896. Szerk., bev. Antall József, Kapronczay Károly, Vida Tibor. (Orvostörténeti Közlemények, 1978)
Burger-Mészáros Károly: J. E. (Orvosi Hetilap, 1979)
Pisztora Ferenc: J. E. belgyógyász-neurológus pszichiátriai érdeklődése és munkássága. (Orvosi Hetilap, 1995).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője