Jóború Magda
Jóború Magda

2020. október 27. Kedd

Jóború Magda

pedagógus, művelődéspolitikus

Névváltozatok

Doncsev Kirillné; Ajtai Miklósné

Születési adatok

1918. október 1.

Csáktornya, Zala vármegye

Halálozási adatok

1982. március 19.

Budapest

Temetési adatok

1982. március 26.

Budapest

Mező Imre út, Munkásmozgalmi Panteon


Család

Református családból származott. Sz: Jóború István (†1922) földbirtokos, Beér Vilma tanítónő. Testvére: Jóború Sára tanítónő és Jóború Edit könyvtáros. F: 1. Doncsev Kirill. Elvált. 2. Ajtai Miklós (1914–1982) politikus, az Országos Tervhivatal (OT) elnöke.

Iskola

A kunszentmiklósi állami leánygimnáziumban éretts. (1936), a Pázmány Péter Tudományegyetemen magyar–latin szakos középiskolai tanári okl. (1941), bölcsészdoktori okl. szerzett (1943), az ELTE Lenin Intézetben filozófia szakon végzett (1957), a neveléstudományok kandidátusa (1962). Az MKP tagja (1945-től), hat hónapos pártiskolát végzett (1946).

Életút

A Mezőtúri Állami Leánygimnázium r. tanára (1941–1946), a Zrínyi Ilona Népi Kollégium igazgatója (1946–1947), a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének (MNDSZ) főtitkára (1948–1950), az Oktatásügyi Minisztérium miniszterhelyettese (1950–1958). Országgyűlési képviselő (MKP, ill. MDP országos lista, 1947–1949 és 1949–1953). Az MKP, ill. az MDP KV tagja (1947–1954); az MKP Nőtitkárságának vezetője (1947–1948). Az Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) főigazgatója (1958–1966 és 1968–1982), az ELTE BTK Pedagógia Tanszék egy. docense (1963–1972). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1959–1962). Az UNESCO (= Egyesült Nemzetek Szervezete Nevelési, Tudományos és Kulturális Szervezete) tagja (1954-től), az UNESCO VB tagja (1962-től), az UNESCO párizsi központjában állandó magyarországi delegált (1966–1968). Az UNESCO Közgyűlés elnöke (1974–1976) és a Magyar UNESCO Bizottság elnöke (1974–1982). Tudományos pályafutását irodalomtörténészként kezdte, első írása a 19. sz.-i akadémiai pályaműveket vizsgálta, majd érdeklődése az oktatáspolitika felé fordult. Kutatópedagógusként elsősorban a világnézeti-ideológiai nevelés kérdéseivel, két világháború közötti ideológia-, művelődés- és neveléstörténettel, a magyar művelődéspolitika múltjával, ill. összehasonlító pedagógiával foglalkozott. Monográfiában dolgozta fel a két világháború közötti korszak magyarországi középiskolai nevelés és az alsó- és középfokú köznevelés történetét. A Petőfi Kör ún. pedagógiai vitájának vitavezetője (1956. szept. 28. és okt. 12.). Az Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) első női főigazgatójaként jelentős szerepet játszott a nemzeti könyvtár modernizálásában, új helyére, a Várpalotába történő költözködés terveinek kidolgozásában és előkészítésében (az új épületbe való költözést már nem élhette meg).

Emlékezet

Csáktornyán született, majd az összeomlás után családja, édesapja szülőhelyére, Kunszentmiklósra költözött. Budapesten (Országút, II. kerület Bimbó utca 12.) élt és tevékenykedett, férje halála után öngyilkos lett. Férjével közös sírban nyugszik a Kerepesi úti (= Mező Imre úti) Temetőben.

Elismertség

Az Országos Könyvtárügyi és Dokumentációs Tanács (OKDT) elnöke (1973-tól). A Magyar Pedagógiai Társaság elnöke (1981–1982).

Elismerés

Kossuth Érdemrend (1948), Munka Érdemrend (1955; arany 1968 és 1975), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970).

Szerkesztés

A Magyar Könyvszemle (1959–1961) szerkesztőbizottságának tagja.

Főbb művei

F. m.: Akadémiai drámai pályaművek. Egy. doktori értek. (Mezőtúr, 1942)
Fasizmus és a második világháború. A Magyar Nők Demokratikus Szövetsége vezetőképző tanfolyamának anyaga. (Bp., 1947)
Megvédjük a békét! (A Magyar Értelmiség Nemzeti Szövetségének és a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének Nagygyűlése. 1949. márc. 25. Bp., 1949)
A nevelés célja és feladatai népi demokráciánkban. (Pedagógus továbbképzés. Bp., 1952)
A XIX. kongresszus közoktatási problémáiról. (Új Hang, 1952)
Egy szovjet pedagógus – N. K. Goncsarov – útmutatásai. (Szovjet Kultúra, 1953)
Oktatásügyünk helyzete és feladatai. (Új Március, 1954)
A tanulóifjúság testnevelése és sporttevékenysége. (Sport és Testnevelés, 1956)
Igaz-e hogy nem engedjük énekelni gyermekeinket? (Művelt Nép, 1956. 27.)
A magyar köznevelés jelenlegi szervezete és problémái. (Tanulmányok a neveléstudomány köréből. Bp., 1958 és külön: Bp., 1958)
A sèvres-i konferenciáról. UNESCO konferencia a középiskolai nevelés és oktatás kérdéseiről. (Pedagógiai Szemle, 1958)
Céljaink és feladataink a 7. pártkongresszus tükrében. – Nemzetközi kiadványcsere-konferencia Budapesten. (Könyvtáros, 1960)
Élet és iskola. A modern köznevelés történelmi és társadalmi háttere. (Stúdium Könyvek. 24. Bp., 1961)
Az UNESCO 11. közgyűléséről. (Pedagógiai Szemle, 1961)
A nevelés szelleme a Horthy-korszak középiskolájában. (Pedagógiai Szemle, 1962)
A középiskola szerepe a Horthy-korszak művelődéspolitikájában. Monográfia és kand. értek. is. (Neveléstörténeti Könyvtár. Bp., 1963)
A kapitalista országok közoktatásügye 1918-tól napjainkig. Monográfia. (Egyetemes neveléstörténet. 60–61. Bp., 1964)
After the Thirteenth General Conference of UNESCO. (The New Hungarian Quaterly, 1965)
A nevelés kérdései az UNESCO 13. közgyűlésén. 1964. nov.–dec. (Pedagógiai Szemle, 1965)
Die Széchényi Nationalbibliothek. (Biblos, 1970)
Az összehasonlító pedagógia néhány időszerű kérdése. (Tanulmányok a neveléstudomány köréből. 1971. Bp., 1972)
Egyéni képesség – tehetség – iskola. (Társadalmi Szemle, 1971
és Az állami oktatás helyzete és fejlesztésének feladatai. Vál. tanulmányok gyűjteményei. Bp., 1973)
A köznevelés a Horthy-korszakban. Alsó- és középfokú oktatás. Monográfia. (Neveléstörténeti Könyvtár. Bp., 1972)
Magyarország és néhány külföldi ország iskolarendszere az elmúlt évtizedekben. (Válogatott fejezetek a nevelés történetéből. Szerk. Vág. Ottó. Bp., 1972)
Neveléstörténet. Egy. jegyz. (Bp., 1973)
Comenius’ Legacy. (Comenius and Hungary. Essays. Bp., 1973)
The Function of the National Library in the Hungarian Library System. (Libri, 1973)
Permanens oktatás. (Társadalmi Szemle, 1973)
Tervek a középiskola megreformálására a felszabadulás utáni években. (Pedagógiai Szemle, 1974)
Az ellenforradalmi neveléspolitika alapelveinek megfogalmazása. (30 év neveléstudomány és művelődéspolitika. Tanulmányok. Bp., 1975)
Néhány gondolat a politechnikai képzésről. (Pedagógiai Szemle, 1975)
Women Librarians and Documentarists in Hungary. (UNESCO Bulletin for Libraries, 1975)
Köznevelésünk felszabadulás utáni történetének néhány kérdése. 1948–1950. (Pedagógiai Szemle, 1979)
Emlékek Mezőtúrról. (Kortárs, 1980)
Gondolatok a gimnáziumról. (Kortárs, 1980. 2.)
ford.: Petrovszki, Bonu: Az olajmonopóliumok. Ford. (Bp., 1963)
írásai a Köznevelésben: Közoktatásunk ötéves terve és a nevelők feladatai. – A tanév végén. Több hallgatót pedagógiai főiskoláinkra! (1951)
Irodalomtanításunk helyzete és feladatai. – A köznevelés kérdéseiről hozott párthatározat második évfordulója. – A politechnikai képzésről. (1952)
A kádermunkáról. (1953)
A politechnikai oktatás szerepe az ifjúság kommunista nevelésében. – Az UNESCO és a Nemzetközi Nevelésügyi Iroda ülése. (1954)
A DISZ II. kongresszusa után. – Az ifjúsági szervezetek további fejlődése. (1955)
A budapesti brigádvizsgálat tapasztalatairól. (1956)
Az oktatásügy időszerű kérdései. – Szocialista közoktatásunk helyzetéről. – Szocialista közösségi nevelés – kollégiumi élet. (1957)
A nevelésügy jelene és jövője Angliában. (1963)
Középfokú oktatás világszerte. (1965)
Mit tanítsunk a jövő iskolájában? (1973)
További gondolatok a gimnáziumról. (1980)
A jövő iskolái. (1981).

Irodalom

Irod.: Faragó László: J. M.: Élet és iskola. A modern köznevelés történelmi és társadalmi háttere. (Pedagógiai Szemle, 1961)
Balogh László: J. M.: A középiskola szerepe a Horthy-korszak művelődéspolitikájában. (Pedagógiai Szemle, 1964)
Balogh Sándor: J. M.: A középiskola szerepe a Horthy-korszak művelődéspolitikájában. (Századok, 1965)
S. Heksch Ágnes: J. M.: A köznevelés a Horthy-korszakban. Alsó- és középfokú oktatás. (Magyar Pedagógia, 1973)
Nevelés, kultúra, politika. Beszélgetés J. M.-val az UNESCO közgyűléséről. (Magyar Hírlap, 1974. 345.)
Pedagógiai lexikon. I–IV. köt. Főszerk. Nagy Sándor. (Bp., 1976–1979)
Ferenczy Endréné: J. M. – J. M. irodalmi munkássága. (OSZK Évkönyv, 1981. Bp., 1982)
Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1982. márc. 20.)
Havasi Zoltán: J. M. (Magyar Könyvszemle, 1982)
Hanga Mária: J. M. (Pedagógiai Szemle, 1982)
Bodorik Sándor: Mezőtúri életrajzi lexikon. Mezőtúr város pantheonja a kezdetektől máig. (Mezőtúr, 1999)
I. K.–M. K. J.: J. M. (Országgyűlési almanach. 1947–1949. Bp., 2005)
Nők a magyar tudományban. Szerk. Balogh Margit, Palasik Mária. (Bp., 2010). *Lexikonok téves születési helye: Kunszentmiklós. Anyakönyvi adatai szerint Csáktornyán született!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013