Jókai Mór
Jókai Mór

2022. január 28. Péntek

Jókai Mór, ásvai

író

Névváltozatok

Jókay Móric

Születési adatok

1825. február 18.

Komárom

Halálozási adatok

1904. május 5.

Budapest


Család

Sz: Jókay József ügyvéd, Pulay Mária. F: 1. 1848-tól Laborfalvy Róza (1817–1886) színésznő. 2. 1899-től Nagy Bella (1879–1947) színésznő.

Iskola

Pozsonyban, Komáromban (1835–1841), Pápán tanult (1841–1842), Pesten jogot hallgatott (1842–1846), ügyvédi okl. szerzett (1846). Az MTA tagja (l.: 1858. dec. 15.; r.: 1861. dec. 20.; t.: 1883. máj. 17.; ig.: 1892. máj. 5.).

Életút

Kecskeméten élt (1841–1843), majd Petőfi Sándor vezette be a fiatal írók pesti társaságába (1845-ben). Első írásai a Pesti Hírlapban és az Életképekben jelentek meg. Novelláira nagy hatást gyakorolt Victor Hugo, Eugene Sue, ill. br. Jósika Miklós munkássága. Műveinek újszerű hangjával és stílusával hamarosan a legkedveltebb írók közé került, az Életképek és a Jelenkor belső munkatársa, szerkesztője (1846–1848). A pesti forradalom idején (1848. márc. 15.) a forradalmi ifjúság egyik vezetője, szónoklataival, újságcikkeivel szolgálta a szabadságharc ügyét. A bevonuló osztrák csapatok elől Debrecenbe menekült (1848 végén), ahol megindította a mérsékelt irányvonalat képviselő Esti Lapokat (1849. febr.). Állást foglalt a Habsburg-ház trónfosztása mellett, és Pest felszabadulása után visszatért a fővárosba, ahol megindította az új Pesti Hírlapot (1849. jún.). A kormánnyal végül Szegedre (1849. júl.), majd Görgei táborába ment; a világosi fegyverletétel (1849. aug. 13.) után bujdosni kényszerült; írásait Sajó álnéven jelentette meg. – 1848. márc. 15-én este a pesti Nemzeti Színházban megtekintette a Bánk bán- t. Itt lépett fel Gertrudis szerepében Laborfalvy Róza, aki a már ismert író mellére egy kokárdát tűzött. Egymásba szerettek, aug. 29-én házasságot kötöttek. A házasság komoly felzúdulást váltott ki családjában és barátai körében is, ekkor szakadt meg barátsága Petőfivel is (Laborfalvy kilenc évvel idősebb volt, és volt egy titkolt, házasságon kívül született leánya is). A szabadságharc bukása után azonban felesége szerzett számára menlevelet, majd kegyelmet kapott, és otthonába is visszatérhetett. – 1850-től Pest élt, nyarait svábhegyi villájában vagy balatonfüredi nyaralójában töltötte, s az akkor már országosan ismert és ünnepelt író kizárólag csak irodalommal foglalkozott. Az ekkor megjelent nagyregényei, köztük az első történeti regénye, az Erdély aranykora (1851), valamint a rendi Magyarországot, a reformkorszakot és az abszolutizmus korát megjelenítő társadalmi regényei (Egy magyar nábob, 1853–1854; Kárpáthy Zoltán, 1854; Az új földesúr, 1863; Mire megvénülünk, 1865 stb.) a magyar próza klasszikusai, legtöbbet olvasott, sűrűn kiadott munkái. Írói tevékenysége később sem csökkent, alkotói korszakának második részét is társadalmi és történeti regényei (A kőszívű ember fiai, 1869; Fekete gyémántok, 1870; Eppur si muove! És mégis mozog a föld!, 1872, Az arany ember, 1877 stb.) uralják. Utolsó éveinek regényei (Gazdag szegények, 1890; A tengerszemű hölgy, 1890; Rákóczy fia, 1892; Sárga rózsa, 1893) a késői romantika jegyében születtek. Az 1860-as években nagyregényei mellett politikai szatírái is nagy népszerűségnek örvendtek. Élclapjaiban feltűnő számos figurája (pl. Tallérossy Zebulon, Kakas Márton stb.) a magyar közélet egy-egy jellegzetes alakját tette nevetségessé. Drámái többnyire regényeinek és elbeszéléseinek átdolgozásai voltak, ezek azonban nem hoztak sikert számára (Dózsa György, 1857; A szigetvári vértanúk, 1860; Levente, 1897). Ezen kívül írt még útirajzokat, emlékiratot, majd Rudolf főherceg, trónörökös felkérésére elvállalta a birodalom népszerű bemutatására szánt, reprezentatív album, Az Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben c. kiadvány magyarországi részének szerkesztését (1885-től). –1899. szept. 16-án az idős író feleségül vette Nagy Bella színésznőt. Második házassága legalább olyan nagy felzúdulást keltett, mint az első. A 75 éves Jókainak a 20 éves színésznővel kötött házassága erősen felbolygatta a közvéleményt. Ekkor írta Jókai Öreg ember nem vén ember (1900) c. művét, ill. egy kötet szerelmes verset is írt ifjú hitvesének. 1894-ben 2400 koronát adott az MTA-nak. A Határozati Párt tagjaként a Siklósi választókerület országgyűlési képviselője (1861–1869; 1861. máj. 24-én mondta el szűzbeszédét). Budapest-Terézváros (1869–1872), Budapest-Józsefváros (1875–1878), Erdély-Erzsébetváros (1878–1881), az Illyefalvai választókerület (1881–1884), az oravicai választókerület (Krassó-Szörény vm., 1884–1896) országgyűlési képviselője. A Határozati Párt feloszlása után a Tisza Kálmán-féle Balközéphez (1865-ben), majd annak a Deák Párttal történt fúziója után a Szabadelvű Párthoz csatlakozott (1875-ben). A Főrendiház örökös tagja (1897–1904).

Elismertség

A Kisfaludy Társaság tagja (r.: 1860). A Petőfi Társaság alapító elnöke (1878-tól).

Elismerés

Az MTA Nagyjutalma (1900).

Szerkesztés

A Délibáb c. lap főmunkatársa (1853–1854), a Vasárnapi Ujság alapítója (Nagy Miklóssal, Pákh Alberttel, 1854-től) és főmunkatársa (1858–1862), a Nagy Tükör c. „humorisztikus” lap (1856–1859), az Üstökös c. élclap szerkesztője (1858–1880), a Magyar Sajtó főmunkatársa (1858–1862), szerkesztője (1862–1863). A Hon c. lap szerkesztője (1863–1882), az Igazmondó szerkesztője (1867– 1879), a Nemzet főszerkesztője (1882-től).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője