Jóna Gábor
Jóna Gábor

2024. december 6. Péntek

Jóna Gábor

orvos, radiológus

Születési adatok

1920. március 13.

Hajdúnánás, Hajdú vármegye

Halálozási adatok

1968. február 23.

Debrecen

Temetési adatok

1968. február 29.

Debrecen

Köztemető


Család

Sz: Jóna Gábor (†1952), 9 kat. holdon gazdálkodó, Varga Eszter. F: Juhász Mária, a DOTE Bőrklinika titkárnője. Fia: Jóna István (1948–) biofizikus, az MTA doktora és Jóna Gabriella (1945–) orvos, belgyógyász, farmakológus.

Iskola

Elemi és középiskoláit Hajdúnánáson végezte (1938-ban éretts.). A Debreceni Tudományegyetemen általános orvosi okl. szerzett (1945), radiológus szakorvosi vizsgát tett (1948). Az MLEE általános tagozatán végzett (1960).

Életút

Tiszavasvári község körzeti orvosa (1944–1945), a Debreceni Tudományegyetem, ill. a DOTE I. sz. Sebészeti Klinika Röntgen Intézete gyakornoka (1945–1948), egy. tanársegéde (1948–1949). Hivatásos honvéd orvos (1949. máj. 1-jétől); a Debreceni Honvédkórház Röntgen Laboratóriuma laboratóriumvezető főorvosa és a budapesti Repülő Orvosi Intézet osztályvezető főorvosa (1949–1955), tartalékos orvos alezredesi rangban leszerelt (1955. dec. 31.). A DOTE II. sz. Sebészeti Klinika egy. adjunktusa (1956. jan. 1.–1960), egy. docense (1960–1968) és a Röntgenklinika igazgatója (1963. jan. 1.–1968. jún. 30.). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1960–1963). Radiológiával, radiológiai diagnosztikával, sugárterápiával és röntgenanatómiával foglalkozott. Jelentős eredményeket ért el a vérzéses shock transzfúziós módszerei hatásmechanizmusának vizsgálatában, az akut hasnyálmirigy- és májbetegségek, valamint különböző belgyógyászati tumorok röntgendiagnosztikai problémáinak tanulmányozásában. Vezető szerepet játszott a korszerű magyarországi repülő-egészségügyi szolgálat kialakításában. Nevéhez fűződik a debreceni egyetemi röntgenklinika megszervezése, irányítása alatt szerezte be a klinika az ország második kobaltágyúját (1963-ban).

Emlékezet

Debrecenben (Csapó utca 1.) élt és tevékenykedett, a helyi Köztemetőben nyugszik.

Elismertség

A Magyar Radiológusok Társasága elnökségi tagja.

Elismerés

Magyar Népköztársaság Érdemérem (ezüst, 1950), Szolgálati Érdemérem (1955), Érdemes orvos (1959).

Főbb művei

F. m.: Légembolia művi vetélés kapcsán. (Jankovich-emlékkönyv. Bp., 1944)
Adatok a Phillips–van Slyke-féle vérfehérje-meghatározás klinikai értékeléséhez. Lükő Gézával, Szabó Évával. (Kísérletes Orvostudomány, 1949)
A máj szervi shockja. Filipp Gézával, Kelenhegyi Mártonnal. (Magyar Belorvosi Archivum, 1950
angolul: The Organ Shock in Liver. Acta Medica, 1951)
Hypoxia hatása patkányok magasabb idegműködésére. Dióssy A.-val. (Katonaorvosi Szemle, 1954)
A dekompressziós kabin. – A hajózó kabin higiéniája. (Repülőorvostan. Bp., 1956)
Phaeochromocytoma diagnózisa és aortographiás localisatiója Regitin védelmében. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1960. 47.)
Kísérletes adatok az acut pancreatitis röntgen kezeléséhez. Forgon Mihállyal. – Baloldali epehólyag. Szabó Lászlóval, Tasnádi Lászlóval. (Magyar Radiológia, 1961)
Emlékkönyv a Debreceni II. sz. Sebészeti Klinika és Ladányi Józsa egyetemi tanár működésének 10 éves évfordulójára. Szerk. Tompa Gyulával. Az előszót Kesztyűs Loránd írta. (Debrecen, 1961)
A splenoportographia a májtumorok diagnosztikájában. Ladányi Józsával, Tompa Gyulával. (Magyar Sebészet, 1962)
Superfluid jódolaj intralymphaticus injekciójának kockázatával és mellékreakcióival kapcsolatos tapasztalataink 86 vizsgált eset nyomán. Berta Istvánnal, Kelemen Jánossal. (Orvosi Hetilap, 1966. 46.)
Pneumopelvigraphia Stein–Leventhal-syndromában. Többekkel. (Magyar Radiológia, 1967)
Hyperoxigenisatiós sugártherápia aktuális kérdései. Miltényi Lászlóval, Dézsi Zoltánnal. (Magyar Radiológia, 1969).

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Népszabadság, 1968. febr. 24.)
Végh József: J. G. (Magyar Radiológia, 1969)
Bot György–Kapusz Nándor: Nyolcvanéves a debreceni orvosképzés. Intézetek és klinikák története, professzorainak életrajza. 1918–1998. (2. átd. kiad. Debrecen, 1998).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője