Jóna István
Jóna István

2025. május 22. Csütörtök

Jóna István

orvos, radiológus

Születési adatok

1903. szeptember 12.

Debrecen

Halálozási adatok

1984. október 9.

Budapest

Temetési adatok

1984. október 19.

Budapest

Farkasrét


Család

Sz: Jóna János (†1939) kiskereskedő, Molnár Juliánna. F: 1. Blaha Ilona (1909–1970). Özvegy. Fia: Jóna István (1941. jan. 22.) és Jóna Tibor. 2. Annau Mária Terézia, Annau Károly (1901–1982) orvos leánya.

Iskola

A Debreceni Református Főgimnáziumban éretts. (1922), a debreceni Tisza István Tudományegyetemen általános orvosi okl. szerzett (1930), radiológus szakorvosi vizsgát tett (1937), belgyógyászati röntgendiagnosztikából magántanári képesítést szerzett (1944).

Életút

A debreceni Tisza István Tudományegyetem Röntgenintézete díjtalan gyakornoka (1927–1929), díjas gyakornoka (1929–1930), a Sebészeti Klinika műtőnövendéke (1930–1931). A budapesti MÁV Kórház radiológus segédorvosa (1931–1937), szakorvosa (1937–1941). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Beldiagnosztikai Klinika röntgenlaboratóriumának laboratóriumvezető egy. tanársegéde (1941–1945) és magántanára (1944–1945); egyúttal a kolozsvári MÁV Kórház röntgenfőorvosa (1942–1944; Kolozsvár kiürítése után áthelyezték Budapestre, az OTI Fiumei úti rendelőjébe: 1944–1945: a kolozsvári egyetemi címeinek meghagyásával). A Debreceni Egyetem, ill. a DOTE Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika röntgenlaboratóriumának laboratóriumvezető klinikai tanársegéde (1945–1947), a MABI Városmajor utcai Kórháza (= Budai Kórház) radiológus főorvosa (1947–1951), az átszervezés után az uo. létrejött BOTE IV. sz. Sebészeti Klinika klinikai docense (1951-től). Belgyógyászati röntgendiagnosztikával, elsősorban a szív, az aorta, a perifériás erek és a portális keringés röntgenvizsgálatával foglalkozott. Magyarországon elsőként vezette be az aortographiás és az ún. splenoportographiás vizsgálatokat, a vizsgálatok továbbfejlesztésére több újítást is kidolgozott.

Emlékezet

Budapesten (Országút, II. kerület Vérmező utca 8.) élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik.

Főbb művei

F. m.: A rák sugaras kezelése – napjainkban. (Hüttl-emlékkönyv. Bp., 1941)
Gyomor-bélsipoly érdekes esetei. – Újabb adatok a pleuralis összenövések felismerésére. – Hernius hiatus oesophagei. – Korszerű vizsgálószerkezeteken alkalmazható övkompresszor. (Magyar Röntgen Közlöny, 1942)
Applasia renis polycystás vesével társult esete. (Magyar Urológia, 1942)
Ileitis terminalis érdekes esete. Borsi Ilonával. (Gyógyászat, 1942)
13 év tapasztalata a röntgenkasztráció terén. (Orvosi Hetilap, 1942. 45.)
Gyakorlati röntgenológia. Egy. tankönyv. 136 képpel. (Kolozsvár, 1943)
A röntgensugár hatása a vérsüllyedésre. – A pulsusamplitudo thyreotoxikosisokban. – Laboratóriumi és röntgen-ellenőrzővizsgálatok enterosolvens gyógyszerekkel. (Gyógyászat, 1943)
Kísérleti adatok a röntgensugár biológiai hatásához. (Magyar Röntgenközlöny, 1943)
Korszerű röntgen sötétkamrák. (Magyar Kórház, 1943)
Mellhártya-összenövések és tüdőgümőkór. (Orvosi Hetilap, 1943. 32.)
Pénzdarab által okozott ritka stenosis duodeni. (Gyógyászat, 1944)
Az ekzema generalisatum röntgensugaras gyógyítása egésztest-besugárzással. (Magyar Röntgen Közlöny, 1944)
Pleuraverwachsungen und Lungentuberkulose. (Deutsches Tuberkulose Blatt, 1944)
Adatok a hasnyálmirigy heveny betegségeinek funkcionális tüneteihez. Róth Miklóssal. (Magyar Radiológia, 1952)
Percutan lumbalis aortographia. Temesvári Antallal. – Percutan splenoportographia. Róth Miklóssal. (Magyar Radiológia, 1953)
Unsere Erfahrungen über percutane lumbale Aortographie. Temesvári Antallal. (Schweizerische Medizinische Wochenschrift, 1954)
A röntgenvizsgálat jelentősége a stenosis mitralis műtéti javallatához. Littmann Imrével. – A szívárnyék bal alsó ívéről. Robicsek Ferenccel, Temesvári Antallal. (Magyar Radiológia, 1954)
A percutan splenoportographia diagnosztikai jelentősége. Róth Miklóssal. (Orvosi Hetilap, 1954)
Röntgenfelvételi technika. Monográfia. 100 ábrával. (Bp., 1954
2. bőv. kiad. 1957)
200 mitralis commissurotomiával szerzett tapasztalataink. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1955. 26.)
A percutan splenoportographia diagnosztikus jelentősége. Róth Miklóssal. (Orvosi Hetilap, 1955. 29.)
Pangásos tüdők és hilusok. (Orvosi Hetilap, 1957. 33.)
A szívöböl röntgenképe mitralis stenosisban. (Magyar Radiológia, 1960)
A lymphadenographiáról. Lőkös Margittal, Medgyes Árpáddal. (25 év a rákellenes küzdelem szolgálatában. Beszámoló az Országos Onkológiai Intézet munkásságáról. Bp., 1963
és Orvosi Hetilap, 1965. 2.)
Radioizotóp alkalmazása a nyirokrendszer vizsgálatában. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1965. 49.)
Korszerű radiológiai diagnosztikai eljárások a daganatos betegségek felismerésében. Többekkel. (Orvosképzés, 1972).

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Magyar Nemzet, 1984. okt. 16.)
Linka György: J. I. (Magyar Radiológia, 1985).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője