Jónás Elemér
Jónás Elemér

2024. december 8. Vasárnap

Jónás Elemér

numizmatikus, régész, muzeológus

Névváltozatok

Jonás Elemér

Születési adatok

1899. december 26.

Rákospalota, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Halálozási adatok

1939. augusztus 13.

Budapest

Temetési adatok

1939. augusztus 15.

Budapest

Kerepesi út


Család

Sz: Jónás Emil, id. (1867–1934) MÁV-főintéző, raksai Rakssányi Magda. Testvére: Jónás Emil, ifj. (1903–) gépészmérnök. F: Zsabinszky Eliz. Leánya: Jónás Margit és Jónás Judit.

Iskola

A Pázmány Péter Tudományegyetemen középiskolai tanári alapvizsgát tett (1922), majd – Kuzsinszky Bálint tanítványaként – bölcsészdoktori okl. szerzett (1924).

Életút

A Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Éremtárának díjnoka (1924–1925), múzeumi segédtisztje, múzeumi őre (1929–1938), első osztályú múzeumi őre és az Éremtár antik gyűjteményének vezetője (1938. jún. 30.–1939. aug. 13.). Római császárkori érmékkel, elsősorban a késői római kori és a barbár kori pénzverés kérdéseivel foglalkozott. Jelentős eredményeket ért el a korabeli pénzverdék vizsgálata, valamint – ezzel összefüggésben – a római és bizánci érméket utánzó barbár veretek tanulmányozása során. Számos tanulmányutat tett Bécsben, Rómában, Belgrádban és Szófiában. Családneve Jonás volt, írásaiban a Jónás névváltozatot használta.

Emlékezet

Budapesten (Herminamező, XIV. kerület Hermina út 27.) élt és tevékenykedett, a Kerepesi úti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2007-ben).

Elismertség

A Magyar Numizmatikai Társulat tagja (1917-től), másodkönyvtárosa (1922-től), a Társulat választmányi tagja (1929–1939). Az Országos Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat választmányi tagja.

Főbb művei

F. m.: Carus és fiai a numizmatika és epigráfia alapján. Egy. doktori értek. (Bp., 1923)
A bajóti római ezüstpénzlelet és tanulságai. Traianus Decius és Trebonianus Gallus pénzverése Viminaciumban. (Országos Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat Évkönyve. 1923–1926. Bp., 1927)
Sarmizegetusa kolóniává avatásának emlékérme. (Archaeologiai Értesítő, 1927)
A viminaciumi pénzverde történetéhez. Alföldi Andrással, Elmer Györggyel. (Numizmatikai Közlöny, 1927–1928)
Az árpási római éremlelet. (Numizmatikai Közlöny, 1933–1934 és külön: Bp., 1934)
Monnales du temps des avares en Hongrie. (Demaretheion, 1935)
Die sarmatisch-jazygischen Münzen der ungarischen Tiefebene und ihre Beziehungen zu Südrussland. 1 táblával. (Archivum Europae Centro-orientalis, 1935)
Két római denárlelet Aquincumból. (Budapest régiségei, 1937).

Irodalom

Irod.: J. E. (Archaeologiai Értesítő, 1939)
Huszár Lajos: J. E. (Numizmatikai Közlöny, 1939–1940)
Farkas Edit: J. E. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002)
Soós Ferenc: Magyar numizmatikusok panteonja. (Bp., 2010).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője