Joó István
Joó István

2024. december 9. Hétfő

Joó István

földmérő mérnök

Születési adatok

1928. szeptember 26.

Hidashollós, Vas vármegye

Halálozási adatok

2007. augusztus 5.

Székesfehérvár

Temetési adatok

2007. augusztus 16.

Székesfehérvár

Béla király úti Temető


Család

Sz: Joó István (†1970), Szép Ilona (†1931). Szülei földművesek voltak. Testvére: Sebik Istvánné Joó Erzsébet, a szombathelyi Erdészeti Hivatal munkatársa és Gaál Istvánné Joó Ilona kisunyomi tanítónő. Édesanyja halála után édesapja újranősült. Féltestvérei: Joó Terézia, az USA-ban élt; Joó Imre a székesfehérvári MÁVAUT; Markovits Lajosné Joó Mária, a székesfehérvári Vadásztölténygyár; Veres Istvánné Joó Katalin, az Építésügyi Minisztérium Szerelőipari Tervező Vállalata és Joó Antal, a Celldömölki Járási Földhivatal munkatársa. F: 1. 1955–1959: Mály Irma. Elvált. 2. 1960-tól Kalamár Erzsébet, a Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat (BGTV) technikusa. Leánya: Joó Erzsébet (1961–); fia: Joó István (1963–) és Joó Árpád (1975–).

Iskola

Elemi iskoláit Egyházashollón, polgári iskoláit Körmenden végezte, Körmenden éretts. (1950). A BME Soproni Földmérőmérnöki Kar tanult, majd a BME Hadmérnöki Kar Térképész Fakultásán földmérőmérnöki okl. szerzett (1954), az ÉKME-n doktorált (1964), a műszaki tudományok kandidátusa (1968), doktora (1980). Az MLEE általános tagozatán (1967) és szakosítóján (1973), az Országos Vezetőképző Központ (OVK) vezetőképző tanfolyamán is végzett (1973).

Életút

A Magyar Néphadsereg (MN) hivatásos tisztje (1951-től); az MN Térképészeti Intézete tereptérképező-mérnöke (főhadnagyi rangban, 1954–1956; tartalékállományba helyezték: 1956. dec. 20.-án). Az Építésügyi Minisztérium (ÉM) Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat Geodéziai Osztályának tereptérképező-mérnöke (1954–1956), földmérőmérnöke (1957–1958), szakosztályvezetője (1959), a Kartográfiai Vállalat műszaki titkára (1960). Az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal (ÁFTH, 1961) térképésze (1961–1962), a Műszaki Főosztály vezetője (1962–1967). A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium (MÉM) Országos Földügyi és Térképészeti Hivatal (OFTH) Földmérési Főosztályának vezetője (1967–1986). Az Erdészeti és Faipari Egyetem (EFE), ill. a Nyugat-magyarországi Egyetem székesfehérvári Földmérési és Földrendezői Főiskolai Kar Geodéziai Tanszéke egy. tanára (1986. júl. 1.–1998. dec. 30.), emeritusz professzora (2003-tól). A BME c. egy. docense (1969-től), a székesfehérvári Felsőfokú Földmérési Technikum előadó tanára. Az MTA–TMB-n Homoródi Lajos aspiránsa (l.: 1961–1965). Topogeodéziai és mérnökgeodéziai kutatásokkal, a geodéziai tevékenység műszeres és technológiai kérdéseivel, a felsőrendű geodéziai hálózat továbbfejlesztésével, a vízszintes és a magassági alaphálózatok, ill. a recens kéregmozgások vizsgálatával foglalkozott. Irányításával történt meg a hazai Egységes Országos Vetület (EOV) és az Egységes Országos Térképrendszer (EOTR) bevezetése, az új magassági alaphálózat (EOMA) elindítása, valamint a penci Kozmikus Geodéziai Obszervatórium és a földmérési szakközépiskolák rendszerének kialakítása. Jelentős eredményeket ért el a pörgettyűs teodolitokkal meghatározott irányok pontossági vizsgálata terén, kidolgozta a függővonal-elhajlással kapcsolatos korrekciószámítást. Elsőként végzett részletes statisztikai vizsgálatot Magyarország különböző időszakokban mért és számított felsőrendű háromszögelési hálózatainak hossz- és tájékozási különbségeire. A kelet-európai és a Kárpát–Balkán régió nemzetközi mozgásvizsgálatainak koordinátora, majd ezt a tevékenységét korrelációs regresszió-analízissel és modellezéssel is kiegészítette. Tudománytörténeti tevékenysége is értékes, A magyar földmérés és térképészet története c. hatkötetes monográfiasorozat társfőszerkesztője (Raum Frigyessel, 1990–1996).

Elismertség

Az MTA Közgyűlés képviselője (1996–1999). Az MTA Geodéziai Tudományos Bizottsága tagja (1970-től), alelnöke (1993–1999), elnöke (1999–2002). Az MTA Kozmikus Geodéziai Albizottsága elnöke (1969–1981), A MTESZ Országos Elnöksége tagja (1970–1980). A Geodéziai és Kartográfiai Egyesület tagja (1956-tól), elnökségi tagja (1963-től), főtitkár-helyettese (1966–1970), elnöke (1970–1980), társelnöke (1980–1988). A Földművelésügyi Minisztérium (FM) Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Kollégiuma elnöke (1982–1986). A Nemzetközi Geológiai Szövetség (FIG) magyar nemzeti bizottsága elnöke (1982–1994). Az Interkozmosz Kozmikus Fizikai Szakbizottsága tagja (1974–1986). Az American Geophysical Union tagja (1975–1990). A COSPAR magyar nemzeti bizottsága (1966-tól) és európai geodéziai munkabizottsága tagja (1976-tól).

Elismerés

Munka Érdemrend (ezüst, 1970; arany, 1986). Fasching Antal-emlékplakett (1973), Lázár Deák-emlékérem (1975), MTESZ Díj (1979), Akadémiai Díj (1985), MTESZ Emlékérem (1990), Szent-Györgyi Albert-díj (1994), Széchenyi Professzori Ösztöndíj (1999–2002), Eötvös József-koszorú (2001), GEO Emlékérem (a Nyugat-magyarországi Egyetem díja, elsőként, 2003).

Szerkesztés

A Geodézia és Kartográfia c. folyóirat szerkesztőbizottságának tagja (1961-től), a lap felelős szerkesztője (1963–1979), főszerkesztője (1996-tól).

Főbb művei

F. m.: A Magyarországon alkalmazott vetületi rendszerek területtorzításának hatása az ország összterületére. Egy. doktori értek. (Bp., 1963)
Újabb geodéziai eszközök és eljárások. (A Mérnöktovábbképző Intézet kiadványai. Bp., 1966)
Pörgettyűs teodolittal meghatározott földi irányok pontossága. Kand. értek. (Bp., 1967)
Geodätischen Untersuchungen der vertikalen Erdkrustenbewegungen. Lukács Tiborral, Németh Ferenccel. (Acta Geodaetica, 1970)
Felsőgeodézia. 1. Felsőfokú Földmérési Technikumi jegyz. (Székesfehérvár, 1971)
A topográfiai térképészet szerepe és jelentősége a népgazdaságban. (Az MTESZ kiadványa. Bp., 1972)
Korszerű geodéziai eszközök és alkalmazásuk. BME szakmérnöki jegyz. (Bp., 1972)
Felsőgeodézia. 5. Vetülettani alapismeretek. Felsőfokú Földmérési Technikumi jegyz. (Székesfehérvár, 1972)
Kelet-Európa függőleges kéregmozgási térképe. (MTA X. Osztálya Közleményei, 1972)
Die Lage und Weiterentwicklung des ungarischen Bodenvermessungsgrundkarten-Systems. (Acta Geodaetica, 1973)
A geodéziai tudomány helyzetelemzése. Bíró Péterrel, Halmos Ferenccel. (Bp., 1976)
Geodéziai műszerek. Többekkel. (Bp., 1979)
Magyarország régi és új felsőrendű háromszögelési hálózata azimutértékeinek és hosszegységének összehasonlítása. Doktori értek. (Bp., 1979)
Felsőgeodézia. I–II. köt. (Az Erdészeti és Faipari Egyetem Földmérési és Földrendezői Főiskolai Kara kiadványa. Székesfehérvár, 1983)
Explanatory Text to the Map of Recent Vertical Movements in the Carpatho-Balkan Region. Többekkel. Szerk. (Bp., 1985)
A geodéziai tudomány helyzete. Bíró Péterrel, Somogyi Józseffel. (Bp., 1985)
Elméleti geodézia. (Felsőgeodézia. Székesfehérvár, 1987)
A magyar földmérés és térképészet története. I–VI. köt. Főszerk. Raum Frigyessel. (Bp., 1990–1996)
írásai a Geodézia és Kartográfiában: Állványos gúláink csavarodása. – A dombortérképek üzemszerű előállítása. – A genplán-vezetés és kérdései. – Különleges feladatok a geodéziában. (1961)
Az építkezésekkel kapcsolatos magassági mérések. – Belgrád új háromszögelési hálózata. – Az elektromos távolságmérőkkel kapcsolatos geodéziai számítások. (1962)
A GET-B1 mikrohullámú távolságmérő és az elektromágneses távolságmérés néhány hibaforrása.– Az elektromos távolságmérés néhány kérdése. (1963)
Felmérési és műszaki fejlesztési feladataink. – Vetületi számítások a pörgettyűs teodolittal végzett magassági méréseknél. – Az elektromos távolságmérő alkalmazása és fejlesztése. – A kód-teodolitok és alkalmazásuk a felmérési munkában. – A pörgettyűs teodolittal meghatározott azimut pontossága és geodéziai felhasználása. (1964)
Eredményeink és feladataink a felmérés és műszaki fejlesztés területén. – Az osztrák geodéziai alapmunkálatok. – A GET-A1 – VARYDIST – mikrohullámú távmérő. (1965)
Fontosabb felmérési és fejlesztési feladataink. – GI-B1 pörgettyűs teodolit geodéziai alkalmazásának tapasztalatai. – A földrajzi szélesség szerepe a pörgettyűsteodolit-mérésekben. (1966)
A geodéziai célú műholdmegfigyelések hazai alkalmazása. – A geodéziai hálózatok megbízhatósága és a pörgettyűs teodolittal végzett mérések. (1967)
Geodéziai és térképészeti munkáink egyes kérdései, különös tekintettel a gazdaságirányítás új rendszerére és az Állami Földmérés átszervezésére. – A függőleges földkéregmozgás vizsgálatának nemzetközi és hazai vonatkozásai. Lukács Tiborral, Németh Ferenccel. (1968)
Az új földmérési és térképészeti jogszabály. – A magyarországi szintezési hálózatok és a függőleges földkéregmozgás-vizsgálatok. Lukács Tiborral, Németh Ferenccel. (1969)
Földmérési alaptérképrendszerünk helyzete és továbbfejlesztése. – A magyar geodéziai munkálatok, a geodéziai kutatás és fejlesztés 25 éve. (1970)
A mesterséges holdak alkalmazása a gyakorlati geodéziában. (Geodézia és Kartográfia, 1971 és Fizikai Szemle, 1971)
A jelenkori függőleges kéregmozgások vizsgálatának helyzete. (1971)
A magyarországi függőleges földkéregmozgás – abszolút értékeinek levezetése. Füry Mihállyal. – A mérnökgeodézia szerepe a népgazdaság fejlesztésében. – A hazai földmérési és térképészeti munkák néhány sajátossága. – Az új nemzetközi ellipszoidhoz tartozó magyarországi simulógömb. – Az új magyarországi közepes sugarú gömb a geodéziai számítási gyakorlat szempontjából. (1972)
Az állami földmérés alapmunkálatainak helyzete. – A nagyméretarányú földmérési alaptérképek helyzete és továbbfejlesztésének iránya Magyarországon. – A recens függőleges földkéregmozgások vizsgálatának helyzete és továbbfejlesztésének iránya Magyarországon. (1973)
Hazánk korszerű geodéziai alapjainak kialakítása. – A magyar és a román új geodéziai alapok összehasonlítása. – Egy új magasságmérési eljárás. – A recens függőleges földkéregmozgások vizsgálatának néhány vonatkozása. – Földmérési munkák az ingatlan-nyilvántartás szerkesztéséhez. Szabó Bélával. – A Kárpát–Balkán régió recens függőleges földkéregmozgási sebességértékeinek együttes kiegyenlítése. Többekkel. (1974)
A földmérési igazságügyi szakértő helye a magyar földmérésben. – Alaphálózataink pontjainak megóvása. – A magyar állami földmérés és a szovjet geodéziai szolgálat kapcsolatai. (1975)
A geodézia várható fejlődése. – A penci Kozmikus Geodéziai Obszervatórium és jelentősége a magyar geodéziában. – A geodéziai tudomány helyzete hazánkban. Bíró Péterrel, Halmos Ferenccel. 1–2. (1976)
A magyar geodéziai alapok korszerűsítésének és egységesítésének helyzete. – A fénysugár haladási irányának megváltoztatása a Nap gravitációs hatásától, és ennek jelentősége a földrajzi helyzetmeghatározásban. – Magyarország magasságialapszint-problémái. – A geodézia Kanadában. – A térképészet a Kínai Népköztársaságban. – A földmérés és térképezés Indiában. (1977)
Az Állami Földmérés tevékenysége. – További adalékok a Kárpát–Balkán régió recens vertikális kéregmozgásának vizsgálatához. (1978)
A régi és új felsőrendű háromszögelési hálózatunk azimutértékeinek összehasonlítása. – A régi és új felsőrendű háromszögelési hálózatunk méretarányának összehasonlítása. – Magyarország régi és új felsőrendű háromszögelési hálózatainak irány- és méretarány-eltérései a hely függvényében. – Magyarország felsőrendű vízszintes alapponthálózatai és az idő. (1979)
Nagyméretarányú térképeink készítésének helyzete és technológiája. – Az állami földmérés továbbfejlesztése a jogszabályok tükrében. – Az állami földmérés főbb operatív és fejlesztési feladatai a VI. ötéves terv időszakában. (1980)
Magyarország geodéziai alapjainak kritikai értékelése. (1981)
A korszerű kozmikus geodéziai eljárások magyarországi vonatkozásai. – A földmérés és térképészet népgazdasági vonatkozásai. – A földmérési és térképészeti állami alapmunkák helyzete. Többekkel. (1982)
LaCoste–Romberg-graviméterek nagypontosságú kalibrálása és a Csendes Óceánt körülvevő gravimetriai poligon. – Magassági alappontok az örökös fagy övezetében. – A távérzékelési technológia kifejlesztése és alkalmazása a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium területén. Varga Józseffel, Zsámboki Sándorral. (1983)
Az egységes országos térképrendszer létrehozásának egyes kérdései. Balogh Györggyel, Kléber Gézával. – A kozmikus geodézia Magyarországon. – A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló jogszabályok továbbfejlesztése. (1984)
A földmérési igazságügyi szakértő és az állami földmérés. – A geodézia és térképészet Kínában. (1985)
Magyarország geodéziai és térképészeti alapjainak korszerűsítése. – Számadás, avagy az állami földmérés és térképészet utóbbi 25 éve. – Az űrkutatás és a térképészet. (1986)
Az 1985. augusztusi berhidai földrengés magassági hatásainak geodéziai vizsgálata. – Műszaki fejlesztés és innováció a geodéziában. (1988)
Digitális térképezés és városi információs rendszerek. (1990)
A magyar geodéziai felsőrendű alaphálózat jövőbeli fejlesztésének és fenntartásának kérdései, különös tekintettel a GPS-módszer térhódítására. (1993)
Magyarország függőleges irányú mozgásai. (1998)
Gondolatok az alaphálózatok vizsgálatának elveiről és az újabb szakírói gyakorlat egyes kérdéseiről. (1999)
A jelenkori függőleges felszínmozgások és a Dél-Kelet-Magyarországon végzett szeizmikus mélyszondázási adatok összehasonlítása. Balázsik Valériával, Gyenes Róberttel. – A földi légkör hatása a műholdas távmérésekre. – Szeged–Békéscsaba térségben a függőleges felszínmozgások és földtani jellemzők többváltozós együttes elemzése. Balázsik Valériával, Gyenes Róberttel. (2000)
A magyar felsőfokú földmérő–térképész-képzésről. – Földmérési–térképészeti–térinformatikai ismeretek oktatása a magyar felsőoktatásban. – Függőleges felszínmozgási modell hatékonyságának vizsgálata. – Új kéregmozgás-vizsgálati vonalak. (2001)
A függőleges felszínmozgások vizsgálata Kisköre és a Békési medence, továbbá a Kisalföld térségében. Balázsik Valériával. – A hazai tudományos geodézia helyzetéről és teendőiről. (2002)
A magyar nagyméretarányú földmérési alaptérképekről. – A Kárpátok régió jelenkori függőleges irányú mozgásai vizsgálatának eredményei és problémái. (2003)
A jelenkori függőleges felszínmozgások és három földtani jellemző kapcsolatának vizsgálata a Középső-Tisza környékén és a Körös vidékén. Balázsik Valériával, Pájer Tímeával. – A Nagyalföld déli része függőleges mozgásainak vizsgálata és modellezése. Balázsik Valériával, Komjáti Gáborral. – A vertikális felszínmozgások sebességeinek és hányadosainak hatók szerinti szétválasztása. (2004)
A függőleges felszínmozgások vizsgálata és modellezése a Duna–Tisza közén: Kecskemét–Kiskundorozsma. Balázsik Valériával, Papp Bélával. (2005)
További adalékok a hazai felsőrendű magassági alaphálózat témaköréhez. – A függőleges felszínmozgások feltételezett ‘okozói’ hatásának szétválasztása és bemutatása a Középső-Tisza és a Körösök vidékén. Többekkel. (2006)
A függőleges felszínmozgások vizsgálata a Békési medencétől Záhonyig. Többekkel. – A Móri árok, továbbá a Bakony és a Vértes magassági irányú mozgásainak tanulmányozása. (2007).

Irodalom

Irod.: Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László, Szluka Emil. (Bp., 1986)
Halálhír. (Népszabadság, 2007. aug. 10.)
J. I. (Mérnök Újság, 2007)
Búcsúzás J. I.-tól. (Geodézia és Kartográfia, 2007).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője