Joó Sándor
Joó Sándor

2024. június 22. Szombat

Joó Sándor, nemes

református lelkész

Születési adatok

1910. február 17.

Kecskemét

Halálozási adatok

1970. július 3.

Veszprém

Temetési adatok

1970. július 16.

Budapest

Farkasrét


Család

Sz: Joó Gyula (1876–1945) jogász, a kecskeméti református jogakadémia tanára, Révész Mária. Testvére: Joó Mária és Joó Sára. F: 1938-tól Máthé Imola. Hat gyermekük (egy leány és öt fiú) született. Fia: Joó Sándor, Joó Gyula, Joó András, Joó Géza és Joó Árpád; leánya: Joó Imola.

Iskola

A Kecskeméti Református Reálgimnáziumban éretts. (1928), a kecskeméti jogakadémián (1928–1929), egyúttal a Budapesti Református Teológiai Akadémián (1928–1932), majd ösztöndíjjal az amszterdami szabadegyetemen tanult (1932–1934), lelkészképesítő vizsgát tett (I.: 1932; II.: 1935). Budapesten református lelkészi okl. (1935), gyakorlati teológiából magántanári képesítést (1939), a debreceni Tisza István Tudományegyetemen teológiai doktori okl. szerzett (1942).

Életút

A hollandiai Haarlemben missziói segédlelkész (1933–1934), a Budapest-Kálvin téri (1934–1935), a kecskeméti (1937), a Budapest-pasaréti gyülekezet missziós lelkésze (1937–1940), a Budapest-pasaréti gyülekezet anyaegyházközséggé tétele után lelkipásztora (1942–1970). Édesapja példájára jogásznak készült, de jogi tanulmányaival párhuzamosan református teológiai előadásokat is hallgatott; végül a lelkészi hivatás mellett kötelezte el magát. Első lelkészképesítő vizsgája után sikerrel pályázott meg egy hollandiai ösztöndíjat: a hollandiai gyülekezeti élet nagy hatással volt lelki fejlődésére, hazatérése után igyekezett hollandiai tapasztalatait Budapesten (és Kecskeméten) megvalósítani. A Pasaréti Református Egyházközség vezetőjeként jelentős szerepet játszott a magyar református megújulás munkájában és irányításában. Megújította a gyülekezetet: vasárnapi iskolát, ifjúsági bibliakört, a fővárosból Budapestre került mindenes cselédeknek Márta Kört szervezett, híres lelkigondozói beszélgetéseket szervezett. A II. világháború éveiben támogatta a hadiözvegyeket, ún. testvérgyülekezetté fogadta az erdélyi mikóújfalui kis eklézsiát, az ország német megszállása után üldözötteket (zsidókat, antifasiszta ellenállókat) bujtatott. Az ötvenes években is kiállt az üldözöttek mellett, megszervezte a kitelepített gyülekezeti tagok rendszeres támogatását és látogatását, vállalta értékeik, bútoruk megőrzését; szeretetkonyhát és árvaházat alapított. A szocialista állammal együttműködő hivatalos egyház nem támogatta működését, egyházi tisztségeket nem kapott. Részben ő írta és szerkesztette a 160 lelkész aláírásával az Egyetemes Konvent elnökségéhez eljuttatott beadványt (1956. okt. 8.-án), a forradalom idején esperesnek jelölték. A forradalom bukása után két hétig a Gyűjtőfogházban tartották fogva (1957. márc.), majd rendőri felügyelet alatt állt. Neves igehirdető volt, pátosz nélküli, hitet és szeretet sugárzó beszédei gyakran szóltak az örök élet titkairól, a halál utáni életről és megváltásról, de szívesen elemzett ószövetségi textusokat is. Ma ő a legolvasottabb református szerző: közel ezer összegyűjtött prédikációja maradt fenn, igehirdetéseinek egy része gépiratos másolás útján, vagy magnetofon-kazettán terjedt.

Emlékezet

Budapesten élt és tevékenykedett, nyári szabadsága idején, Veszprémben hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2002-ben). Igehirdetéseit Ajtony Artur lelkipásztor adja ki (1994-től 2012-ig 18 kötete jelent meg, közel 70 000 példányban!), ill. a www.joosandor.hu honlapon olvashatók. Születésének 100. évfordulóján, tevékenységéről, a kecskeméti református templomban emlékkiállítás nyílt (2010. febr. 14.–márc. 15.).

Szerkesztés

A BudapestPasarét c. gyülekezeti híradó és a Pasaréti Prédikációk sorozat szerkesztője.

Főbb művei

F. m.: Diakonátus a református theológiában. (Kecskemét, 1937)
Református diakonátus. Elméleti és gyakorlati alapelvek. (Bp., 1939)
A szenvedők lelkigondozása (Debrecen, 1940)
„Hatalmasan cselekedett velünk az Úr.” Igehirdetések. (Bp., 1940)
A húsvét homiletikuma. (Theológiai Tanulmányok. 73. Debrecen, 1942)
Krisztus foglyai. (Bp., 1942)
Mi van a halál után? J. S. igehirdetése. (Sárospatak, 1947)
Készülj Istened elé! Prédikációk. (Toronto, 1983)
J. S. igehirdetései. (Amsterdam, 1983)
Elengedett adósság. J. S. igehirdetései. Szerk. Ajtony Artur, az előszót írta Cseri Kálmán. (A Pasaréti Református Egyházközség kiadványa. Bp., 1988
2. jav. kiad. 1989)
Ajtony Artur kiadásában: Élő reménység. J. S. igehirdetései. 1965–1970. (Bp., 1994)
Készülj Istened elé! Prédikációk. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 1995)
Jézus követése. J. S. igehirdetései. 1960–1964. (Bp., 1996)
Mindenkor örüljetek! J. S. igehirdetései, 1958–1959. (Bp., 1997)
Ne félj, csak higgy! J. S. igehirdetései, 1956–1957. (Bp., 1998)
Hitben járni. J. S. igehirdetései. 1952–1954. (Bp., 1999)
Megragadott a Krisztus. J. S. igehirdetései. 1954–1955. (Bp., 1999)
Mi van a halál után? J. S. igehirdetése. (2. kiad. Bp., 1999
3. kiad.: Bp., 2000
4. kiad. 2007
5. kiad. 2010)
Gazdag élet. J. S. igehirdetései. (Bp., 2000)
Halálból életbe. J. S. igehirdetései János evangéliuma alapján. (Bp., 2001)
Hiszek… Az apostoli hitvallás. J. S. igehirdetései. 1959–1960. (Bp., 2003)
Krisztus a király! J. S. igehirdetései. (Bp., 2003)
Kicsoda szabadít meg? J. S. igehirdetései. (Bp., 2004)
A hegyi beszéd. J. S. igehirdetései. 1963–1965 és 1968–1969. Minden hónap utolsó vasárnapi úrvacsorai istentiszteletek a pasaréti református templomban, Máté Evangéliuma 5., 6. és 7. fejezetei alapján. (Bp., 2006)
Várni Jézust. J. S. igehirdetései. 1949–1969. (Bp., 2008)
Áldjad én lelkem az Urat! J. S. igehirdetései. 1947–1970. (Bp., 2010)
Együtt Jézussal. J. S. igehirdetései. 1946–1970. (Bp., 2010)
Ami bizonyos. J. S. igehirdetései. 1948–1955. (Bp., 2011)
Számadás. J. S. igehirdetései. 1937–1943. (Bp., 2012)
ford.: Spoerri, Teofil: A hétköznapok ura. A Krisztussal való találkozás csodája. Ford. (Bp., 1935).

Irodalom

Irod.: Draskóczy István: „Nékem az élet Krisztus - és a meghalás nyereség.” J. S. élettörténete. (Kiskunfélegyháza, é. n.)
Halálhír. (Népszabadság, 1970. júl. 12.)
J. S. (Katolikus Szó, 1970. 22.)
J. S. (Reformátusok Lapja, 1970. 28.)
Kecskeméti életrajzi lexikon. (Kecskemét, 1992)
Draskóczy István: „Nékem az élet Krisztus - és a meghalás nyereség.” J. S. élettörténete. (Új kiad. Parakletos Könyvek. Kiskunfélegyháza, 1994)
J. S., a Budapest-pasaréti Református Gyülekezet első lelkipásztorának élettörténete. (Kiskunfélegyháza, 1995)
Ladányi Sándor: A hollandiai neokálvinizmus – kuyperianizmus – hatása a Magyarországi Református Egyházban. Magyar diákok az amszterdami Szabad Egyetemen. (Bp., 1997)
Kodolányi János: A Budapest-pasaréti Református Egyházközség története. (Bp., 2007).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője