Jordan Károly
matematikus, vegyészmérnök, hegymászó
Névváltozatok
Jordán
Születési adatok
1871. december 16.
Pest
Halálozási adatok
1959. december 24.
Budapest
Iskola
A párizsi École Préparatoire Monge-on, majd az École Polytechnique-en, végül a zürichi műegyetemen tanult (1889–1893), Zürichben vegyészmérnöki okl. (1893), a genfi tudományegyetemen kémiából bölcsészdoktori okl. szerzett (1896), a bp.-i tudományegyetemen földrengéstant, csillagászatot és matematikát tanult (1906–1910). A valószínűség-, differencia- és biztosítási számítás tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1923). Az MTA tagja (l.: 1947. jún. 6.).Életút
A manchesteri Victoria University Owen’s College kémiai laboratóriumának munkatársa (1893–1894), a genfi tudományegyetem tanársegéde és magántanára (1894–1896), a genfi Société d’Étude Electrochemique vegyészmérnöke (1896–1898). Hazatérése után a bp.-i földrengés-számoló intézet vezetője (1906–1911), az I. vh.-ban meteorológusként frontszolgálatot teljesített és a várpalotai honvédiskolában tanított (1914–1918). A bp.-i tudományegyetemi közgazdaság-tudományi kar, ill. a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) előadó tanára (1920–1923), magántanára (1923–1933), a valószínűségszámítás és a biztosítási matematika c. ny. rk. tanára (1933–1940), ny. r. tanára (1940–1950). A hegymászással Svájcban, genfi évei idején ismerkedett meg; hazatérése után a Magas-Tátra csúcsainak meghódításában ért el kiemelkedő teljesítményeket, számos első sikeres mászás fűződik nevéhez. A francia Lavallée Mártával – későbbi feleségével – elsőként mászta meg az Omladék-völgy egyik csúcsát, amelyet azóta neveznek Márta-csúcsnak (1899. jún. 29-én; a csúcs mai neve: Zlobova, 2433 méter). A szepesi Öt-tótól indulva többszöri próbálkozás eredményeként utat nyitott a Lomnici-csúcsra (1900. júl. 6-án). A bejárt útvonalat azóta Jordán-útnak nevezik, s ugyancsak az ő nevét viseli a Fecske-toronytól a Lomnici- csúcsig húzódó gerinc középső hegyes tornya (Jordán-csúcs), a mellette lévő gerincnyiladék (Jordán-rés) és egy kis sziklaorom, a Jordán-torony. Sikeres barlangkutatóként is tevékenykedett: jelentős része volt az 1904-ben megtalált Pálvölgyi-barlang bejárásában, éveken át irányította a barlangot feltáró munkákat. Nevét viseli a barlang egy nehéz szakasza, a Jordán-fal. Turistasággal, hegymászással, barlangászattal kapcsolatos írásai a Turisták Lapjában jelentek meg. Valószínűségszámítással, matematikai statisztikával foglalkozott. Alapvetően új eredményeket ért el a valószínűségszámítás klasszikus elméleteinek kutatása terén, elsőként ismerte fel, hogy a valószínűségszámítás szilárd alapját csak a halmazelmélet segítségével nyerheti el. A valószínűségszámítás révén új megközelítését adta a geofizika, a kémia és a meteorológia egyes kérdéseinek is.Emlékezet
Budapesten hunyt el, a Kerepesi úti (= Fiumei út) Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).Elismertség
Az MTA Meteorológiai Bizottsága elnöke.Elismerés
Kőnig Gyula-jutalom (1928), Kossuth-díj (1956).Főbb művei
F. m.: A matematikai módszerek alkalmazása a magyar szociológiai irodalomban. (XX. század, 1904)On Probability… (Proceedings of the Physico-Mathematical Society of Japan, 1925)
Matematikai statisztika. Monográfia. (Bp., 1927
franciául: Paris, 1927)
Sur un cas généralisé de la probabilité des épreuves répétées. (Acta Scientiarum Mathematicarum Szegediensis, 1927)
A valószínűségszámítás alapfogalmai. (Mathematikai és Physikai Lapok, 1928)
Véletlen valószínűség és természeti törvény. (Athenaeum, 1929)
A trendvonal kiszámítása a legkisebb négyzetek elmélete alapján. (Bp., 1930)
Approximation and Graduation According to the Principle of Least Squares by Orthogonal Polynomials. (Ann Arbor [Michigan], 1932)
Le théorème de probabilité de Poincaré généralisé au cas de plusierus variables indépendantes. (Acta Scientiarum Mathematicarum Szegediensis, 1934)
Calculus of Finite Differences. (Bp., 1939)
A korreláció számítása. (Bp., 1941)
Complétement au théorème de Simmons sur la probabilité. (Acta Scientiarum Mathematicarum Szegediensis, 1946)
Észlelési eredmények matematikai formulázása. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1947. nov. 17.)
Elliptikus függvények és alkalmazásuk. (Bp., 1950)
Fejezetek a klasszikus valószínűségszámításból. (Bp., 1956
angolul: 1972).
Irodalom
Irod.: Kristóf Sándor: Híres magyar hegymászók. J. K. (Turisták Lapok, 1943)Rényi Alfréd: J. K. matematikai munkásságáról. (Matematikai Lapok, 1952)
Rényi Alfréd: J. K. (Magyar Tudomány, 1960)
Haáz István: J. K. (Magyar Geofizika, 1960)
Vincze István: J. K. születésének századik évfordulójára. (Magyar Tudomány, 1972)
Gyires Béla: J. K. élete és munkássága. Életrajz és bibl. (Alkalmazott Matematikai Lapok, 1975)
Székely Kinga: Megkésett emlékezés J. K.-ra. (Karszt és Barlangkutatás, 1984), Gulyás Ottó: Matematikus a meteorológiában. (Légkör, 1985).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Abodi Nagy Béla
festőművész
Gergely János
orvos, immunológus
Gárdonyi Albert
történész, levéltáros
Haeffner Emil
muzeológus, egyiptológus
Igmándy József
etnográfus, biológus, botanikus
Foglalkozások
politikus (663), orvos (604), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (274), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), gépészmérnök (168), nyelvész (167), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (96), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)