Család

F: Balogh Ilona (1893–1968). Fia: Joós Ferenc Imre és Joós József.

Iskola

Budapesten tanítói képesítést szerzett (1910), majd könyvtári szakvizsgát tett.

Életút

Fesetpusztán (Arad vármegye) tanító (1910-1911), a facsádi (Temes vármegye) állami elemi iskola tanítója (1911–1919), a kecskeméti községi elemi iskola tanára (1920–1928), igazgatója (1928–1944) és a községi népiskolák felügyelője (1927-től). A II. vh. után a Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegyei Művelődési Osztály előadója (1945–1948), nyugdíjazták (1948). Kecskeméti általános iskolákban nyugdíjas óraadó tanár és napközi-otthoni nevelő (1953–1958), a kecskeméti Bács-Kiskun Megyei Könyvtár (= Katona József Megyei Könyvtár) Helytörténeti Gyűjteményének nyugdíjas vezetője (1958–1970). Képesítése megszerzése után Arad és Temes vármegyékben (= Bánságban) vállalt tanítói állást, az összeomlás után, mint menekült tanító érkezett Kecskemétre (1920-ban). Kecskeméti működése kezdetén, íróként, elsősorban verseket, elbeszéléseket, meséket, színdarabokat írt, egyfelvonásos bohózatait több vidéki színház is játszotta. Tanítóként tevékenyen részt vett a gr. Klebelsberg Kuno (1875–1932) nevéhez fűződő iskolareformban, amelynek során közel ötezer tanterem, tanítói lakás, egyéb, ún. népiskolai objektum létesült: a reform központja a Kecskemét környéki tanyavilág volt. Joós Ferenc, a Kecskemét környéki népiskolák felügyelőjeként számos tanyai iskolát létesített, majd korszerűsített (az országos akció jelképes megnyitója – iskolaavatója – is Kecskeméten volt, 1926. okt. 4.-én). Nyugdíjazása után érdeklődése Kecskemét helytörténeti emlékei, irodalom-, színház- és művelődéstörténeti hagyományai felé fordult. Alapvetően új eredményeket ért el a kecskeméti színháztörténet feltárása terén. Nevéhez fűződik Kelemen Lászlónak (1762–1814), az első magyar színi társaság igazgatója születési adatainak kiderítése és egyéb, addig nem ismert, tevékenységének részleteit tisztázó források közzététele. Kiadta még Katona József (1791–1831) hivatali iratait, feldolgozta az első kecskeméti könyvnyomda történetét. Számos helytörténeti bibliográfiát, szöveggyűjteményt és antológiát szerkesztett.

Emlékezet

Tevékenysége Kecskeméthez kötődik, ott is hunyt el, a helyi temetőben nyugszik. Kecskemét környékén 28 Klebelsberg-iskola épült, közülük az első és a legismertebb a Méheslaposi Iskola (= Kecskeméti Kertvárosi Iskola) volt (Horthy Miklós kormányzó és gr. Klebelsberg Kuno avatta fel, 1926 okt. 4-én). Az iskolaavatóról emléktábla látható a mai iskolán.

Elismertség

A Katona József Társaság alelnöke (1933–1949). A Gárdonyi Géza Társaság külső tagja (1924-től).

Szerkesztés

A Kecskemét és Vidéke c. lap felelős szerkesztője (1920–1931).