József nádor
József nádor

2021. február 25. Csütörtök

József nádor

nádor

Névváltozatok

József Antal János

Születési adatok

1776. március 9.

Firenze, Toszkán Nagyhercegség

Halálozási adatok

1847. január 13.

Buda


Család

Sz: II. Lipót magyar király (uralkodott: 1790–1792), Mária Ludovika (1745–1792) infánsnő. József Antal az uralkodópár tizenhat (!) gyermeke közül a kilencedikként született meg. F: 1. 1799–1801: Alekszandra Pavlovna (1783–1801) orosz nagyhercegnő, I. Pál orosz cár leánya. 2. 1815–1817: Hermina (1797–1817) amhalt-bernburg-schaumburg-hoymi hercegnő. 3. 1819-től Mária Dorottya (1797–1855) württembergi hercegnő. Fia: István nádor (1817–1867) az MTA tagja és József Károly főherceg (1833–1905) nyelvész, az MTA tagja.

Életút

Gyermekkorát apja firenzei udvarában töltötte, sok nyelven megtanult, első magyar nyelvű tanítója a költő Verseghy Ferenc volt. Apja trónra kerülése után (1790) Bécsbe került, testvére Sándor Lipót Magyarország nádorának (1790–1795) váratlan halála után I. Ferenc őt nevezte ki Sándor Lipót utódjának (1795. szept. 20-án; a pozsonyi országgyűlés közfelkiáltással fogadta el, 1796- ban). Pest-Pilis-Solt vm. főispánja is (1796–1847). – Nádorként kezdetben az osztrák udvar érdekeit képviselte, de megismerve a magyarországi viszonyokat, az ország történelmét, közjogát önálló politikai felfogást igyekezett kialakítani; amelynek lényege az volt, hogy megpróbálta összhangba hozni a birodalmi érdekeket a magyar rendek érdekeivel. A napóleoni háborúk idején háromszor volt a magyar nemesi felkelés főparancsnoka (1797, 1800, 1809). Erőszakos módszerek helyett megpróbálta megnyerni a magyar rendeket különböző gazdasági, kulturális és egyéb engedményekkel. Nádori jelentéseiben többször javasolta, hogy az uralkodó térjen vissza az alkotmányosság útjára, átgondolt reformokkal igyekezzen javítani a magyar közvélemény hangulatát, az uralkodóházhoz való viszonyát. (Kieszközölte pl., hogy I. Ferenc adjon kegyelmet a bebörtönzött magyar jakobinusoknak, köztük Kazinczy Ferencnek.). Erőfeszítéseinek köszönhetően I. Ferenc 1825-ben összehívta az 1812 óta szünetelő országgyűlést. Az 1832–1836. évi országgyűlésen az úrbéri törvényjavaslat és örökváltság ügyében a főrendek mellé állt, viszont közbenjárt a magyar nyelv érdekében. Később amnesztiát harcolt ki a bebörtönzött Kossuth Lajos, Lovassy László és br. Wesselényi Miklós számára (1840) és megakadályozta a Védegylet feloszlását (1843). Az MTA pártfogója (1825. nov. 8.–1847. jan. 3.). A Magyar Tudós Társaság felállításához 21 000 koronával járult hozzá (1827-ben), s ő nevezte ki az akadémiai tervek tanulmányozására kiküldött bizottságot. Nagy érdemeket szerzett a magyar gazdasági és kulturális élet felvirágoztatásáért. Támogatta a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) és könyvtára (= Országos Széchényi Könyvtár, OSZK) meglapítását (1802). Aktív szerepet játszott a tanítórendek (bencések, ciszterciek, premontreiek stb.) visszaállításában. Elsőrendű céljának tekintette Pest fejlesztését: elnökségével 1808-ban létrehozta a Szépészeti Bizottmányt, és Hild Józsefet bízta meg városrendezési tervek kidolgozásával. Egységes, klasszicista stílusú épületek terveit szorgalmazta; e szellemben alakította ki Pest új városrészét, az apjáról elnevezett Lipótvárost. Kezdeményezésére alakították át parkká a Margitszigetet és építették ki a Városligetet, 10 000 forinttal támogatta továbbá a magyar honvédtisztképző intézet, az anyjáról elnevezett Ludoviceum (Ludovika Akadémia, 1835) létesítését. A pesti árvíz idején (1838) személyesen irányította a mentési munkálatokat, s sokat tett az árvíz következményeinek felszámolásáért. – Mindig érdeklődött a műszaki újdonságok iránt. Kezdeményezte a gellérthegyi Egyetemi Csillagda felállítását. Szorgalmazta a műszaki oktatás első intézményének, a még II. József császár rendeletére (1782) felállított Ipartanoda fejlesztését. (Az intézmény 1856- ban vette fel József Nádor nevét, 1871-ben egyetemi rangot kapott, ebből fejlődött ki a mai műszaki egyetem). Elősegítette a Pest–Vác közötti első vasútvonal, ill. a Kőbányára vezető próbavasút létrehozását. Pesten megalakította a Vakok Intézetét (1826- ban), amelynek védnökségét is elvállalta. Ezek mellett még számos gazdasági, humanitárius és kulturális egyesületet is támogatott (1832-ben segítette a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank megalapítását, támogatta a Kisfaludy Társaságot, az Országos Magyar Gazdasági Egyesületet, a Magyar Természettudományi Társulatot stb.).

Emlékezet

Alcsútdoboz határában kiépítette az alcsúti kastélyt (tervező: Pollack Mihály, 1819–1827). Az alcsúti uradalomban mintagazdaságot, a kastély parkjában 300-nál több ritka növényfajt bemutató arborétumot rendezett be. A nádor Magyarország egyik legnépszerűbb embere volt, nádorrá választásának 50. évfordulóját országszerte megünnepelték (1846-ban). A budai nádori kriptába temették, emlékét az 1847–1848. évi I. törvénycikk törvénybe iktatta. Szobrát a róla elnevezett téren állították fel (Halbig János alkotása, 1869). A mai József nádor teret eredetileg József térnek hívták (1874-től), mai elnevezését 1938-ban kapta. Az Institutum Geometricum nevű mérnökképző intézet 1782-ben alakult meg a budai tudományegyetem bölcsészeti karán belül. Az önálló magyar intézmény József nádor tiszteletére vette fel a József Ipartanoda (1846-ban), majd a József Műegyetem nevet (1871-ben; a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem – ilyen néven – 1934-től 1949-ig viselte a nádor nevét). A Magyar Iparszövetség Oktatási Központja 1992-ben alakította meg a József Nádor Gimnáziumot.

Irodalom

Irod.: Éble Gábor: József nádor és Károly főherczeg Pesten 1803/1804-ben. (Bp., 1911)
József nádor iratai. I–IV. Kiadta Domanovszky Sándor (Bp., 1925–1935
V. Sajtó alá rend. Glatz Ferenc. Bp., 1990)
Domanovszky Sándor: József nádor élete. I–II. (Bp., 1944)
József nádor. Egy alkotó élet írásban és képben. 1776–1847. Összeáll. Lestyán Sándor. (Bp., 1943)
Hankó Ildikó– Kiszely István: A nádori kripta. (Szekszárd, 1990)
Fejér László: József nádor levele az Al-Duna szabályozása kapcsán. – Somogyi Antal–Kármán Pál: Így utazott József nádor. Kiadta, a bevezető tanulmányt írta Bánkiné Molnár Erzsébet. (Honismeret, 1991)
Poór János: „Emléke törvénybe iktattatik”. József nádor. (Budapesti Negyed, 1994)
Baják László: „Egész életét a közügynek szentelte”. József nádorra emlékezve. (Honismeret, 1996)
Józsa László: József nádor és első feleségének betegsége és haláloka. (Orvosi Hetilap, 1996. 28.)
Galván Károly: József nádor zenekara. (Zenetudományi Dolgozatok, 1997/98)
Mező Rita: A legmagyarabb Habsburg. József nádor élete. (Havi Magyar Fórum, 1998)
Aczél Eszter: József nádor. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002)
Balázs Erzsébet: Mária Dorottya, József nádor felesége. (Barátság, 2008)
Miskolczy Ambrus: Széchényi Ferenc és József nádor, Metternich és őfelsége dilemmái. (Valóság, 2009).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013