Juhász Ferencné Szeverényi Erzsébet
Juhász Ferencné Szeverényi Erzsébet

2024. november 5. Kedd

Juhász Ferencné Szeverényi Erzsébet

irodalomtörténész

Születési adatok

1928. augusztus 12.

Medgyesegyháza, Békés vármegye

Halálozási adatok

1972. december 14.

Budapest

Temetési adatok

1972. december 21.

Budapest

Farkasrét


Család

Sz: Szeverényi Mihály gépkocsivezető, Matuska Erzsébet. Szülei Medgyesegyházán gazdálkodtak, öccse a Beloiannisz Gyárban volt elektrotechnikus. F: 1948–1972: Juhász Ferenc (1928–) költő. Leánya: Juhász Katalin (1951–).

Iskola

A békéscsabai Lorántffy Zsuzsanna Leánygimnáziumban éretts. (1946), a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen – a Dózsa György, ill. a József Attila Népi Kollégium tagjaként – magyar–történelem szakon tanult (1946–1948), a Pedagógiai Főiskolán magyar szakos általános iskolai tanári okl. (1949–1951), az ELTE Nyelv- és Irodalomtudományi Karán magyar szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1954). Az irodalomtudományok kandidátusa (1967).

Életút

A bp.-i Mauthner Sándor utcai Általános Leányiskola (1951–1954), a bp.-i Marczibányi téri Általános Fiúiskola tanára (1954–1955), az Eötvös Kollégium Könyvtárának könyvtárosa (1955–1960), az MTA–TMB-n Szabolcsi Miklós aspiránsa (1960–1963). Az MTA Irodalomtudományi Intézet XX. sz.-i Osztályának tud. munkatársa (1963–1967), tud. főmunkatársa (1967–1972). A századforduló, ill. a századelő szecessziós irodalmával, elsősorban Bródy Sándor munkásságával, regényeivel és kisprózájával foglalkozott. Öngyilkos lett.

Főbb művei

F. m.: A szecesszió egy Bródy-regényben. Bródy Sándor: Az ezüst kecske. 1898. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1967)
Az irodalomelmélet változásáról a századfordulón. A Hét. 1890–1905. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1969)
Bródy Sándor hőskora. Élete és munkássága 1905-ig, öngyilkosságáig. Monográfia és kand. értek. (Bp., 1966)
Két író a századfordulón. Bródy Sándor és Justh Zsigmond. (Irodalomtörténet, 1970)
Kosztolányi Dezső bátorsága. (Kritika, 1970. 5.)
Bródy Sándor. Monográfia. 8 táblával. (Irodalomtörténeti Könyvtár. 26. Bp., 1971)
szerk.: Bródy Sándor: Színészvér. – A ezüst kecske. – A nap lovagja. Kisregények. Sajtó alá rend. és a kísérő tanulmányt írta. Ill. Szántó Piroska. (Magyar elbeszélők. Bp., 1969)
Bródy Sándor: Rembrandt. Egy arckép fényben és árnyban. Regény. Sajtó alá rend., az utószót írta. (Olcsó Könyvtár. Bp., 1970).

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Népszabadság, 1972. dec. 19.)
Bodnár György: J. F. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1972)
Imre László: J. F. Sz. E. Bródy Sándor monográfiája. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1972) Kispéter András: J. F. Sz. E. Bródy Sándor monográfiája. (Irodalomtörténet, 1972) Kabdebó Lóránt: Szeverényi Erzsébet. (Élet és Irodalom, 1972. 52.)
Szalay Károly: Pontos kép. (Napjaink, 1972)
Pomogáts Béla: Szeverényi Erzsébet. (Irodalomtörténet, 1973).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője