Juhász Ferencné Szeverényi Erzsébet
irodalomtörténész
Születési adatok
1928. augusztus 12.
Medgyesegyháza, Békés vármegye
Halálozási adatok
1972. december 14.
Budapest
Temetési adatok
1972. december 21.
Budapest
Farkasrét
Család
Sz: Szeverényi Mihály gépkocsivezető, Matuska Erzsébet. Szülei Medgyesegyházán gazdálkodtak, öccse a Beloiannisz Gyárban volt elektrotechnikus. F: 1948–1972: Juhász Ferenc (1928–) költő. Leánya: Juhász Katalin (1951–).Iskola
A békéscsabai Lorántffy Zsuzsanna Leánygimnáziumban éretts. (1946), a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen – a Dózsa György, ill. a József Attila Népi Kollégium tagjaként – magyar–történelem szakon tanult (1946–1948), a Pedagógiai Főiskolán magyar szakos általános iskolai tanári okl. (1949–1951), az ELTE Nyelv- és Irodalomtudományi Karán magyar szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1954). Az irodalomtudományok kandidátusa (1967).Életút
A bp.-i Mauthner Sándor utcai Általános Leányiskola (1951–1954), a bp.-i Marczibányi téri Általános Fiúiskola tanára (1954–1955), az Eötvös Kollégium Könyvtárának könyvtárosa (1955–1960), az MTA–TMB-n Szabolcsi Miklós aspiránsa (1960–1963). Az MTA Irodalomtudományi Intézet XX. sz.-i Osztályának tud. munkatársa (1963–1967), tud. főmunkatársa (1967–1972). A századforduló, ill. a századelő szecessziós irodalmával, elsősorban Bródy Sándor munkásságával, regényeivel és kisprózájával foglalkozott. Öngyilkos lett.Főbb művei
F. m.: A szecesszió egy Bródy-regényben. Bródy Sándor: Az ezüst kecske. 1898. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1967)Az irodalomelmélet változásáról a századfordulón. A Hét. 1890–1905. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1969)
Bródy Sándor hőskora. Élete és munkássága 1905-ig, öngyilkosságáig. Monográfia és kand. értek. (Bp., 1966)
Két író a századfordulón. Bródy Sándor és Justh Zsigmond. (Irodalomtörténet, 1970)
Kosztolányi Dezső bátorsága. (Kritika, 1970. 5.)
Bródy Sándor. Monográfia. 8 táblával. (Irodalomtörténeti Könyvtár. 26. Bp., 1971)
szerk.: Bródy Sándor: Színészvér. – A ezüst kecske. – A nap lovagja. Kisregények. Sajtó alá rend. és a kísérő tanulmányt írta. Ill. Szántó Piroska. (Magyar elbeszélők. Bp., 1969)
Bródy Sándor: Rembrandt. Egy arckép fényben és árnyban. Regény. Sajtó alá rend., az utószót írta. (Olcsó Könyvtár. Bp., 1970).
Irodalom
Irod.: Halálhír. (Népszabadság, 1972. dec. 19.)Bodnár György: J. F. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1972)
Imre László: J. F. Sz. E. Bródy Sándor monográfiája. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1972) Kispéter András: J. F. Sz. E. Bródy Sándor monográfiája. (Irodalomtörténet, 1972) Kabdebó Lóránt: Szeverényi Erzsébet. (Élet és Irodalom, 1972. 52.)
Szalay Károly: Pontos kép. (Napjaink, 1972)
Pomogáts Béla: Szeverényi Erzsébet. (Irodalomtörténet, 1973).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Gragger Róbert
irodalomtörténész
Géber Ede
orvos, bőrgyógyász
Haberern Jonathán Pál
orvos, sebész
Hagelmayer István
közgazdász
Halász Géza
orvos, politikus
Foglalkozások
politikus (663), orvos (604), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (167), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)