Juhász Gyula
Juhász Gyula

2020. október 24. Szombat

Juhász Gyula

történész

Születési adatok

1930. szeptember 11.

Bia, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Halálozási adatok

1993. április 13.

Budapest

Temetési adatok

1993. április 22.

Budapest

Kerepesi út


Család

Sz: Juhász Ferenc kőművessegéd, majd textilgyári munkás, Andresz Borbála. Testvére: Juhász Ferenc (1928–) költő. F: 1950-től Kovács Erzsébet orvos, belgyógyász, a bp.-i IX. kerületi Rendelőintézet vezető főorvosa.

Iskola

A bp.-i Eötvös József Gimnáziumban éretts. (1949), az MDP kétéves Pártfőiskoláján, történelem szakosítón végzett (1951), az ELTE BTK-n történelem szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1957), a történelemtudományok kandidátusa (1963), doktora (1978). Az MTA tagja (l.: 1985. máj. 9.; r.: 1990. máj. 21.).

Életút

Századosként a budapesti Sztálin, ill. a Petőfi Katonai Politikai Akadémia Történelem Tanszékének tanszékvezető akadémiai tanára (1951–1955); közben az MTA–TMB-n Zsigmond László és Hanák Péter aspiránsa (l.: 1953–1956). Leszerelt a Magyar Néphadseregtől (1956), az MTA Történettudományi Intézete r. aspiránsa (1956–1958), tud. segédmunkatársa (1958–1960), tud. munkatársa (1960–1970), tud. főmunkatársa (1970–1978), tud. tanácsadója (1978–1985). A Magyarságkutató Intézet igazgatója (1985–1986), az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) főigazgatója (1986–1993). A BME-n a párttörténet meghívott előadó tanára (1951–1953), az MKKE-n a diplomáciatörténet előadó tanára (1963–1977), c. egy. tanára (1977–1993). Az MTA II. Osztályának elnökhelyettese (1990–1993), a Társadalomtudományi Komplex Bizottság tagja, a Kelet-Európai és Nemzetiségi Komplex Bizottság elnöke. A Második Világháború Története Nemzetközi Bizottsága magyar nemzeti bizottságának titkára (1967-től), majd elnöke. A Nemzetközi Dokumentációs Szövetség magyar nemzeti bizottságának elnöke. A Magyar–Lengyel Baráti Kör elnöke (1987–1993). A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) elnökségi tagja (1986-tól), társelnöke (1989–1993). Magyarország 20. sz.-i történetével, elsősorban a két világháború közötti Magyarország külpolitikájának, diplomáciájának és eszmeáramlatainak történetével foglalkozott, elsőként készítette el a korszak külpolitika-történeti szintézisét. Alapvetően új eredményeket ért el Magyarország nemzetközi helyzetének feltárásában, kutatásaival jelentős mértékben hozzájárult Magyarország II. világháború alatti külpolitikai lehetőségeinek reális megítéléséhez. Nevéhez fűződik a Szovjetunióval, az Amerikai Egyesült Államokkal és Angliával hadban álló Magyarország háborús terheinek enyhítésére megkezdett diplomáciai erőfeszítései (= béketapogatózások) tisztázása. A részben általa feltárt és közzétett források alapján az elsők között állapította meg a Kállay-kormány óvatos tárgyalási lépéseit a német szövetség enyhítésére és titkos kapcsolatait a nyugati hatalmakkal. Különösen értékesek a két világháború közötti magyarországi külpolitikai gondolkodás változásait feltáró munkái. Az OSZK főigazgatójaként az 1980-as évek közepétől jelentős szerepet játszott a korszerű magyarságtudományi kutatások elindításában.

Emlékezet

Budapesten (Terézváros, VI. kerület Székely Bertalan utca 2/c) élt és tevékenykedett, Budapesten hunyt el; a Kerepesi úti (= Fiumei út) Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Hatvanadik születésnapját a Magyarságkutató Intézet emlékkönyvvel köszöntötte (1990-ben), halála után legjelentősebb írásait és interjúit Juhász Ferenc rendezte kötetbe (A történész józansága címmel, 1994-ben).

Elismertség

Az MTA II. Osztályának elnökhelyettese (1990–1993), a Társadalomtudományi Komplex Bizottság tagja, a Kelet-Európai és Nemzetiségi Komplex Bizottság elnöke. A Második Világháború Története Nemzetközi Bizottsága magyar nemzeti bizottságának titkára (1967-től), majd elnöke. A Nemzetközi Dokumentációs Szövetség magyar nemzeti bizottságának elnöke.

Elismerés

Akadémiai Díj (1977), Soros Történettudományi Díj (posztumusz, 1993).

Szerkesztés

A Történelmi Szemle főszerkesztő-helyettese (1972–1985) a Magyarságkutatás c. évkönyv főszerkesztője (1987–1993). A Sorsdöntő történelmi napok (1975–1987) és a Magyar História (1976–1987) c. könyvsorozatok társszerkesztője.

Főbb művei

F. m.: Beiträge zu Ungarns Aussenpolitik in den Tagen des Ausbruchs des zweiten Weltkriegs. (Acta Historica, 1961)
A Teleki-kormány külpolitikája a „furcsa háború” idején. (Történelmi Szemle, 1961)
Adatok Magyarország külpolitikájához a második világháború kirobbanása napjaiban, 1939. aug.–szept. (Századok, 1962)
A Teleki-kormány külpolitikája. 1939–1941. Monográfia és részben kand. értek. is. (Bp., 1964)
Magyarország hadbalépése Nagy-Britannia és az Amerikai Egyesült Államok ellen. (Történelmi Szemle, 1965)
La politique extérieure de la Hongrie de 1939 a 1943. (Revue d’Histoire de la Deuxieme Guerre Mondiale, 1966)
Magyarország külpolitikája. 1919–1945. (Bp., 1969
2. átd. kiad. 1975
3. átd. kiad. 1988
angolul: Hungarian Foreign Policy. Bp., 1979)
Politikai és diplomáciatörténeti irodalom Magyarország II. világháborús történetéhez. – Két tárgyalás 1943 tavaszán. Feljegyzések Kállay Miklós 1943. ápr. 1.-i római és Horthy Miklós 1943. ápr. 16–17.-i klessheimi tárgyalásairól. (Történelmi Szemle, 1973)
Az ellenforradalmi rendszer külpolitikája Gömbös miniszterelnökségétől a sikertelen fegyverszüneti kísérletekig. 1933–1944. Doktori értek. (Bp., 1977)
Az üszkös pillanat. Magyar–angol titkos tárgyalások 1943-ban. (Új Írás, 1977)
Magyar–angol történész konferencia. Niederhauser Emillel. (Századok, 1977)
Quellenausgaben zur Geschichte Ungarns im zweiten Weltkrieg. (Egyetemes történeti tanulmányok, 1979)
A nagyhatalmak háborús propagandája és Magyarország. (Történelmi Szemle, 1979)
Magyar béketapogatózások 1943-ban. (História, 1979)
Uralkodó eszmék Magyarországon. 1939–1944. Monográfia. (Bp., 1983)
A német–magyar viszony néhány kérdése a második világháború alatt. (Történelmi Szemle, 1984)
Some Aspects of Relations between Hungary and Germany during the Second World War. (Hungarian History, World History. Szerk. Ránki György. Bp., 1984)
Az „appeasement” és a Duna-medence. (A két világháború közötti Magyarországról. Szerk. Lackó Miklós. Bp., 1984)
Az uralkodó eszmék zsákutcája. (Magyarország 1944-ben. Tudományos tanácskozás, Budapest, 1984. jún. 14. Szerk. Orbán Sándor. Bp., 1984)
Hungarian Political Ideas on the Future of the Small Nations and on How the Country Was Assessed Broad. (Études historiques hongroises 1985. Szerk. Glatz Ervin, Pamlényi Ervin. Bp., 1985)
Gondolatok az 1945–1948 közötti társadalmi változások és társadalmi közérzet történetéhez Magyarországon. („Önarcképünk sorsunk tükrében. 1945–1949.” München, 1985)
A háború és Magyarország. 1938–1945. (Kérdőjel. Bp., 1986)
Magyarország nemzetközi helyzete és a magyar szellemi élet. 1938–1944. Monográfia. (Bp., 1987
ilyen címmel akadémiai székfoglaló, elhangzott: 1985. nov. 29.
megjelent: Értekezések, emlékezések. Bp., 1987)
A második bécsi döntés. (Magyarságkutatás, 1987)
Problems of the Hungarian Resistance after German Occupation, 1944. (British Political and Military Strategy in Central Eastern and Southern Eastern Europe, 1944. London, 1988)
Magyarország és az európai rend. – Magyarország külpolitikája. (História, 1988)
Nemzettudat, magyarságtudat a XX. században. (Honismeret, 1988)
British–Hungarian Talks on Armistice during the Last Phase of World War II. (Finns and Hungarians between East and West. European Nationalism and Nations in Crisis during the 19th and 20th Centuries. Proceedings of the III. Conference of Finnish–Hungarian Historians in 1988. Helsinki, 1989)
Eszmei áramlatok a harmincas évek második felében. (Fél évszázad múltán a Márciusi Frontról. Emlékülés a Márciusi Front megalakulásának 50. évfordulóján. Előadások. Szerk. Pintér István. Bp., 1989)
Külpolitika és külpolitikai gondolkodás az 1930-as években. (Gazdaság, társadalom, történetírás. Emlékkönyv Pach Zsigmond Pál 70. születésnapjára. Szerk. Glatz Ferenc. Bp., 1989)
Dominant Intellectual Preoccupations in Hungary during the Second World War. (Études historiques hongroises 1990. Szerk. Glatz Ervin. Bp., 1990)
Die wichstigen Strömungen im ungarischen Geistesleben während des Zweiten Weltkriegs. (Modern Age, Modern Historian. In memoriam György Ránki. Szerk. Glatz Ferenc. Bp., 1990)
A magyar revíziós célok és a nagyhatalmak. (História, 1990)
Eastern Europe and the West. (Selected Papers from the Fourth World Congress for Soviet and East European Studies. Harrogate, 1990. London, 1992)
A magyar társadalom a II. világháborúban. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1991. okt. 31.
megjelent, kivonatosan: Magyar Tudomány, 1992)
Teleki Pál külpolitikája. (Teleki Pál és kora. A Teleki Pál-emlékév előadásai. Az 1991. ápr. 4-i emlékév és az 1992. jan. 9-i vitaülés előadásai. Szerk. Csicsery-Rónay István és Vigh Károly. Bp., 1992)
Magyarország a második világháborúban. (Háború és társadalom. Király Béla-emlékkönyv. Szerk. Jónás Pál, Pastor Peter és Tóth Pál Péter. Bp., 1992)
Magyar társadalom, 1941. – Krónika a 2. magyar hadsereg pusztulásáról. Csoóri Sándorral, Sára Sándorral. (História, 1992)
A szellemi élet és az Akadémia a harmincas években és a háború alatt. (Magyar Tudomány, 1992)
A ’42-es karácsony és a titkos diplomácia. (Magyar Nemzet, 1992. 303.)
A Magyar Külügyi Társaság története a két világháború között. (Európa vonzásában. Emlékkönyv Kosáry Domokos 80. születésnapjára. Szerk. Glatz Ferenc. Bp., 1993)
A lengyel kérdés a második világháborúban. (História, 1993)
A történész józansága. Tanulmányok, cikkek, interjúk. Szerk., a bevezető tanulmányt írta Juhász Ferenc. (Az OSZK kiadványa. Bp., 1994)
A magyar külpolitika a hadba lépés előtt. (História, 1994)
Poles and Hungarians in the World War II. (Hungarians and Their Neighbors in Modern Times. 1867–1950. – Hungarian Peace Feelers in the West in 1943. Szerk. Glatz Ferenc. Boulder, 1995)
szerk.: Bolgár Elek válogatott tanulmányai. Sajtó alá rend. Kerekes Lajossal. (Bp., 1958)
Magyarország és a második világháború. Titkos diplomáciai okmányok a háború előzményeihez és történetéhez. Az iratokat összegyűjtötte és a kísérő tanulmányokat írta Ádám Magdával, Kerekes Lajossal. (Bp., 1959)
Diplomáciai iratok Magyarország külpolitikájához. IV. köt. Magyarország külpolitikája a II. világháború kitörésének időszakában. 1939–1940. Összeáll., sajtó alá rend. (Bp., 1962)
Allianz Hitler–Horthy–Mussolini. Dokumente zur ungarischen Aussenpolitik. 1933–1944. – Hitler–Horthy–Mussolini szövetsége. Dokumentumok a magyar külpolitikához. 1933–1944. A bevezető tanulmányt írta és az iratokat sajtó alá rend. Ádám Magdával, Kerekes Lajossal. Szerk. Kerekes Lajos. A dokumentumokat ford. Till, Johanna. (Bp., 1966)
A Wilhelmstrasse és Magyarország. Német diplomáciai iratok Magyarországról. 1933–1944. Összeáll., sajtó alá rend. és a bevezető tanulmányt írta Pamlényi Ervinnel, Ránki Györggyel és Tilkovszky Lóránttal. (Bp., 1968)
Magyar–brit titkos tárgyalások 1943-ban. Összeáll., sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta J. Gy. Szerk. Szuhay-Havas Ervin, az iratokat ford. Kallós Pál. (Bp., 1978)
Barátok a bajban. Lengyel menekültek Magyarországon. 1939–1945. Vál., az utószót írta Nowak, Jerzy Robert és Olszanski, Tadeusz. Sajtó alá rend. Antal László, az utószót írta J. Gy. (Bp., 1985)
Sára Sándor: Pergőtűz. Krónika a 2. magyar hadsereg pusztulásáról. Az előszót írta J. Gy. (Bp., 1988)
Németh László: Sorskérdések. Esszék. Szerk., a szöveget gondozta Grezsa Ferenc, az utószót írta J. Gy. (Németh László munkái. Bp., 1989)
Bandholtz, Harry Hill: Román megszállás Magyarországon. Napló nem diplomata módra. Szerk., az utószót írta J. Gy. Ford. Baktai Erik és Damenija Csaba. (Bp., 1993).

Irodalom

Irod.: Ránki György: Magyarország és a második világháború. Szerk. Ádám Magda, J. Gy. és Kerekes Lajos. (Századok, 1960)
B. Lőrincz Zsuzsa: Magyarország és a második világháború. Szerk. Ádám Magda, J. Gy. és Kerekes Lajos. (Levéltári Közlemények, 1960)
Tilkovszky Lóránt: J. Gy.: A Teleki-kormány külpolitikája. 1939–1941. (Századok, 1965)
Tilkovszky Lóránt: Allianz Hitler–Horthy–Mussolini. Dokumente zur ungarischen Aussenpolitik. 1933–1944. Szerk. Ádám Magda, J. Gy. és Kerekes Lajos. (Századok, 1967)
Szűcs László: A Wilhelmstrasse és Magyarország. Német diplomáciai iratok Magyarországról. 1933–1944. Összeáll. J. Gy., Pamlényi Ervin, Ránki György és Tilkovszky Lóránt. (Századok, 1969)
Szíjártó István: J. Gy.: Uralkodó eszmék Magyarországon. 1939–1944. (Honismeret, 1985)
Tilkovszky Lóránt: Magyarország nemzetközi helyzete és a magyar szellemi élet. 1938–1944. (Századok, 1990)
Dénes D. István: A nemzetiségi gondok nem oldódnak meg maguktól. Beszélgetés J. Gy. akadémikussal. (Magyar Nemzet, 1988. aug. 13.)
Szilágyi Károly: Az ország emlékezete. Beszélgetés J. Gy. akadémikussal, az OSZK főigazgatójával. (Világszövetség, 1993)
Hovanyecz László: A tragédia másnapján. Beszélgetés J. Gy. akadémikussal. (Népszabadság, 1993. 13.)
Daniss Győző: Határok, háború, béke. J. Gy. akadémikus Magyarország 1938 és 1945 közötti esztendeiről. (Népszabadság, 1993. 84.)
Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1993. ápr. 14.)
Niederhauser Emil: Elhunyt J. Gy. A történelem tudósa. (Magyar Nemzet, 1993. ápr. 14.)
Varietas historiae. Tanulmányok J. Gy. 60. születésnapjára. Művei bibliográfiájával. (Bp., 1990)
Ormos Mária: J. Gy. (Magyar Tudomány, 1993)
Benda Kálmán: J. Gy. (Századok, 1993)
Glatz Ferenc: J. Gy. (Népszabadság, 1993. 93.)
Molnár Imre: J. Gy. (Regio, 1993)
Poprády Géza: J. Gy. (Könyv, könyvtár, könyvtáros, 1993)
Somogyi Pálné: J. Gy. (Tudományos és Műszaki Tájékoztató, 1993)
Hanák Gábor: Tanúvallomás egy korszakról. (Magyar Tudomány, 1994)
Gradvohl, Paul: Gyula Juhász. (Cahiers d’études hongroises, 1993). *Valamennyi lexikon téves halálozási adata: ápr. 10.! Gyászjelentése szerint ápr. 13-án hunyt el!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013