Juhász Nagy Sándor
Juhász Nagy Sándor

2020. október 30. Péntek

Juhász Nagy Sándor

orvos

Névváltozatok

Juhász-Nagy Sándor

Születési adatok

1933. november 1.

Debrecen

Halálozási adatok

2007. január 8.

Budapest

Temetési adatok

2007. január 30.

Budapest

Fiumei út


Család

Sz: Juhász Nagy Sándor (1883–1946) politikus, igazságügyi miniszter, a református egyház főjegyzője, Kótay Klára, középiskolai tanár, a Debreceni Egyetemi Könyvtár könyvtárosa. Testvére: Juhász Nagy Pál (1935–1993) biológus, ökológus, az MTA tagja. F: Zsinka Ágnes. Leánya: Juhász Nagy Ágnes és Juhász Nagy Anna.

Iskola

Általános és középiskoláit Debrecenben végezte, a Református Kollégium Gimnáziumában éretts. (1952). A DOTE-n általános orvosi okl. szerzett (1958), az orvostudományok kandidátusa (1972), doktora (1978).

Életút

A DOTE Élettani Intézete egy. tanársegéde (1958–1966). A SOTE, ill. a Semmelweis Egyetem IV. sz. Sebészeti Klinika, ill. a Szívsebészeti Klinika, majd az Ér- és Szívsebészeti Klinika egy. tanársegéde (1966–1970), egy. adjunktusa (1970–1978), egy. docense (1978–1982), egy. tanára (1982. júl. 1.–2003. jún. 30.). Az Országos Érsebészeti Intézet kutatóprofesszora (1992-től). A philadelphiai (USA) Pennsylvania Egyetem vendégprofesszora (1976–1977). Keringéskutatással, keringésélettannal, elsősorban a koronáriakeringés patofiziológiájával, a koszorúér-kollaterálisok idegi és humorális szabályozásával foglalkozott. Nemzetközileg is jelentős eredményeket ért el az ischaemiás szívizom védelmére kidolgozott új eljárások vizsgálata, a szöveti metabolizmus és az erek közötti kölcsönös kapcsolatrendszer, a szív peptiderg szabályozásának feltárása terén. Kidolgozta a szív koszorúerei innervációjának új elméletét, korábban ismeretlen keringésszabályozó reflexmechanizmusokat írt le a koronáriavénák felől. Nevéhez fűződik a metabolikus éralkalmazkodás egyik új elméletének kidolgozása.

Elismertség

Az MTA Elméleti Orvostudományi Bizottsága tagja, az OTKA Élettudományi Szakkollégiumának elnöke (1991–1996). A Széchenyi Professzori Ösztöndíj kuratóriumának elnöke (1996–1999), a Magyar Biológiai Társaság elnöke (1999-től).

Elismerés

Jendrassik-díj (1979), Szent-Györgyi Albert-díj (1994), Széchenyi-díj (1999).

Főbb művei

F. m.: Studies on the Vagal Innervation of the Coronaries. Szentiványi Mátyással. – Electronic Pressure Stabilizer. Balla Lászlóval, Szentiványi Mátyással. – A New Flowmeter. Balla Lászlóval, Szentiványi Mátyással. (Acta Physiologica, 1959)
Die Rolle der vasomotorischen Kranzgefässnerven in der allgemeinen Blutdruckregulierung. Szentiványi Mátyással. (Acta Physiologica, 1960)
Separation of Cardioaccelerator and Coronary Vasomotor Fibres in the Dog. Szentiványi Mátyással. (American Journal of Physiology, 1961)
A New Type of Vasomotor Reflex Elicitable from the Coronary Sinus. Szentiványi Mátyással. (Acta Physiologica, 1961)
The Nervous Control of the Coronaries. Szentiványi Mátyással. (Cor et Vasa, 1961)
A coronáriák felől kiváltható újtípusú vasomotor reflexek vizsgálata. Szentiványi Mátyással. (MTA V. Osztálya Közleményei, 1961)
An Ontogenetic Study of the Intracardiac Ganglia. Többekkel. (Acta Physiologica, 1962)
The Reflexes of the Heart. Szentiványi Mátyással. – Coronary Circulation of the Tortoise Heart. Többekkel. (Acta Physiologica, 1963)
Physiological Role of Coronary Construction in the Tortoise. Többekkel. (Experientia, 1964)
Extrinsic and Intrinsic Reflex Mechanisms of Pulmonary Veins. Szentiványi Mátyással. (Acta Physiologica, 1964)
Hypothalamic Control of Coronary of Coronary Circulation in the Dog. Többekkel. (Archives Internationales de Physiologie et Biochimie, 1965)
Central Nervous Localization of Coronary Reflexes. Többekkel. – Coronary Reflexes in the Unaesthetized Dog. Többekkel. (Acta Physiologica, 1965)
Central Nervous Control of Coronary Flow and Cardiac Metabolism. Többekkel. – The Pulmonary Venous Reflex and the Regulation of Cardiac Output. Többekkel. (Acta Physiologica, 1966)
A New Vasoactive Substance which Regulates the Metabolic Responses of the Coronaries. Debreceni Loránddal, Szentiványi Mátyással. (Acta Physiologica, 1967)
Vena pulmonalis reflex hatása acut és chronikus kísérletekben. (Magyar Sebészet, 1968)
Hisztológiai megfigyelések a Sós-65-ös cardiopathogen étrenden tartott patkányok szívén. Debreceni Loránddal, Kiss A. F.-fel. (Morphológiai és Igazságügyi Orvosi Szemle, 1968)
Modulator Theory of Adrenergic Receptor Mechanism: Vessels of the Dog Hindlimb. Kunos Györggyel, Szentiványi Mátyással. (American Journal of Physiology, 1970)
Coronaria reflexek. Kand. értek. (Bp., 1970)
A coronariák idegi szabályozásának problémái. Debreceni Loránddal, Szentiványi Mátyással. – A coronariák idegi szabályozásának patophysiológiai vonatkozásai. (Orvosi Hetilap, 1970)
The Adrenergic Reactions of the Coronaries in View of a New Hypothesis of Receptors. Kunos Györggyel, Szentiványi Mátyással. – Ventricular Blood Volume under the Effect of Circulatory Reflexes. – Adrenergic Responses of Cerebral Circulation. Bock G.-vel. (Acta Physiologica, 1970)
The Effect of Selective Cooling of the Brain on Cardiovascular Dynamics. Kudász J.-vel. (Journal of Cardiovascular Surgery, 1971)
Behaviour of the Coronaries in the Gasperfused Isolated Heart. Bock G.-vel. – Testing of Beta-modulating Activity. Kunos Györggyel, Szentiványi Mátyással. – Effect of Adrenergic Coronary Construction on Myocardial Blood Flow. Szentiványi Mátyással. (Acta Physiologica, 1971)
Dynamics of Coronary Innervation in the Dog. Kunos Györggyel, Szentiványi Mátyással. – Coronary Collateral Flow under Adrenergic Excitation. Szentiványi Mátyással. – Reactivity of the Coronaries in General and Regional Myocardial Hypoxia. Urbanics R.-rel. (Acta Physiologica, 1972)
A myocardialis áramlás tanulmányozása szívműtétek alatt emberen. Kudász J.-val. (Orvosi Hetilap, 1972
angolul: Human Myocardial Blood Flow during Cardiac Operations. Journal of Cardiovascular Surgery, 1972)
Regional Changes in the Adaptability of Coronary Vessels. The Role of the Primary Collateral Branches. Urbanics R.-rel. – Adrenergic Responses of the Coronary Circulation after Cardiac Infarction. Szentiványi Mátyással. – Circulatory Reflex Effects in Myocardial Infarction. Sebeszta M.-mel. (Acta Physiologica, 1973)
Effect of Sino-aortic Denervation on the Venous Coronary Reflex in Rabbits. – Adrenergic Mechanisms of the Cerebral Vascular Bed. Bock G.-vel. (Experientia, 1973)
Adrenerg coronariaszűkület hatása a myocardium szöveti vérátáramlására. Szentiványi Mátyással. (Kísérletes Orvostudomány, 1973)
Keringési reflexhatások módosulása akut koszorúér-elzáródás után. Sebeszta M.-mel. (Orvosi Hetilap, 1973)
Beta-adrenerg izgalom hatása a coronariakeringésre segmentalis myocardialis hypoxiában. Grósz Gy.-vel. (Kísérletes Orvostudomány, 1974
angolul: Acta Medica, 1974)
A szívmozgás és az EKG-görbe egyidejű rögzítése. Többekkel. (Műszer- és Méréstechnikai Közlemények, 1974)
Sugárzással detoxifikált endotoxin – Tolerin – hatása a vérkeringésre kutyák endotoxin shockjában. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1974)
Nagy sebességű filmfelvétel a kardiológiában. Többekkel. (Magyar Belorvosi Archívum, 1975)
Elevated Left Ventricular Stiffness Induced by Noradrenaline in Myocardial Ischaemia. Többekkel. (Experientia, 1975)
A funkcionális koronáriaelégtelenség kísérletes modelljei. Doktori értek. (Bp., 1976)
Inosine as a Cardiotonic Agent That Reverses Beta Blockade. Aviado, D. M.-mel. (Journal of Pharmacology and Experimental Therapeutics, 1977)
A sugárzással detoxifikált Escherichia coli endotoxin preparátumok kölcsönhatása a szérum komplement rendszerével. Bertók Loránddal, Füst Györggyel. (Kísérletes Orvostudomány, 1978)
Béta-adrenerg tachyphylaxis megszüntetése inozinnal in situ kutyaszív koszorúér-keringésében. Papp Lajossal, Szabó Zoltánnal. (Kísérletes Orvostudomány, 1981)
Bizonyíték az alfa-adrenoceptorok izgalmára in situ kutyaszív koszorúerein a dopaminnal kiváltható általános keringési válaszban. Kékesi Violettával, Rablóczky Györggyel. (Kísérletes Orvostudomány, 1983)
Inozin restitúciós hatása a metilxantinnal blokkolt adenozin dilatációra kutya koszorúéren. Kékesi Violettával, Papp Lajossal. (Kísérletes Orvostudomány, 1984)
Pitvarkamrai ingervezető pálya elektromos roncsolása katéter elektród segítségével. Többekkel. – A membránizgató 4-aminopiridin kétfázisú hatása az adenozinnal kiváltott koszorúér-tágulatra kutyaszíven. Kékesi Violettával, Rablóczky Györggyel. – Akut kardiális nyirokpangás hatása a kutyaszív koronáriáinak metabolikus adaptációjára. Németh Verával, Solti Ferenccel. (Kísérletes Orvostudomány, 1985)
Evidence for Vicious Cardiatic Actions Induced by Unselected Administration of Catecholamines to Cardiosurgical Patients. (Cardiopharmacology. Bp., 1987)
Szívglikozidkötés és szívglikozidhatás experimentális vizsgálata az intakt és az ischaemiás szív koszorúér-keringésében. Sótonyi Péterrel. (Orvosi Hetilap, 1987)
Akut pitvari dilatáció és szív ischaemia hatása a pitvar aritmia-készségére. Többekkel. (Kísérletes Orvostudomány, 1989)
Érszűkítő tónusszabályozás a koszorúér-keringésben. Ép és kóros reguláció. (Studia Physiologica. 2. Bp., 1996)
Az OTKA-programok kutatási eredményeinek értékelése során szerzett tapasztalatok az élettudományok területén. (Kutatási eredmények értékelése. – Evaluation of Project Achievement. Szerk. Gilyán Zsuzsanna. Bp., 1996)
Uneven Flow Distribution in the Heart Induced by Endothelin. Többekkel. (Advances in Experimental Medicine and Biology, 1999)
A szívgyógyszerek hatásainak élettani alapjai. A gyógyszeres terápiája jövője? (Természet Világa, 2000)
Pillanat, ember, végtelenség. Írások Koch Sándortól és Koch Sándorról. Szerk. Nienhuis Rózsával és Szilágyi Andrással. (Bp., 2005).

Irodalom

Irod.: J. N. S. nyugalmazott egyetemi tanár, professzor emeritusz. Szerk. rövidített élőbeszéd a 2006. márc. 21-én készült felvétel alapján. (Apáink jönnek velünk szemben. Bp., 2006).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2014