Julesz Miklós
Julesz Miklós

2020. október 29. Csütörtök

Julesz Miklós

orvos, belgyógyász, endokrinológus

Születési adatok

1904. május 12.

Kiskunfélegyháza, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Halálozási adatok

1972. október 18.

Szeged

Temetési adatok

1972. október 26.

Szeged

Izraelita Temető


Család

Sz: Julesz Leó, Haas Róza. F: Winkler Erzsébet orvos, egyetemi adjunktus. Fia: Julesz János (1943–) orvos, belgyógyász, egyetemi tanár.

Iskola

A Pázmány Péter Tudományegyetemen általános orvosi okl. szerzett (1927), belgyógyász szakorvosi vizsgát tett (1929), a párizsi Pitié-kórházban tanult (1929). Az endokrin betegségek gyakorlati diagnosztikája tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1947), az orvostudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), doktora (1956). Az MTA tagja (l.: 1967. máj. 5.).

Életút

A Pesti Izraelita Hitközség Kórháza segédorvosa, alorvosa (1927–1929), belgyógyász szakorvosa (1929–1943), az Országos Társadalombiztosítási Intézet (OTI) pestújhelyi tbc-kórházának munkaszolgálatos orvosa (1943. szept. 1.–1944. okt. 19.). Az ország német megszállása után a buchenwaldi koncentrációs táborba deportálták (1944. okt.). Hazatérése után a Budapesti Gépgyárak vállalati pénztárának felülvizsgáló orvosa 1945–1948), egyúttal a Pázmány Péter Tudományegyetem, ill. a BOTE I. sz. Belgyógyászati Klinika egy. tanársegéde (1946–1951) és magántanára (1947–1951). A BOTE I. sz. Belgyógyászati Klinika egy. adjunktusa (1951–1956) egy. tanára (a docensi kinevezés mellőzésével, 1956. febr. 1.–1958. okt. 14.). A SZOTE II. sz. Belgyógyászati Klinika (1958. okt. 15.–1959. ápr. 30.), az I. sz. Belgyógyászati Klinika tanszékvezető egy. tanára és a Klinika igazgatója (1959. máj. 1.–1972. okt. 18.). Kísérleti és klinikai neuroendokrinológiával, elsősorban a belső elválasztású mirigyek normális és kóros működésével, az agyalapi mirigy funkciózavarainak vizsgálatával foglalkozott. Elsőként írta le a B1-vitamin hatását az agyalapi mirigy elülső lebenyére, nemzetközileg is jelentős új eljárásokat dolgozott ki egyes hormonzavarok előidézte betegségek, valamint a cukorbetegség és a női klimax kezelésére. Leírta a később róla elnevezett serdülőkori bazofilizmus, valamint a szekunder Morgagni-tünetcsoport és a szekunder Cushing-kór kórképét. Élete utolsó éveiben főleg a fokozott szőrnövekedéssel járó hirzutizmus betegség kóroktanát tanulmányozta. Buchenwaldi visszaemlékezéseit a Kirándulás a pokolba (1971). c. dokumentumregényében jelentette meg. Különösen értékes tudományszervező képessége, a szegedi endokrinológiai iskola megteremtője, tanítványai közül kiemelkedik Varró Vince (1921–) Faredin Imre (1922–1997) és Rák Kálmán (1929–2005) egyetemi tanárok.

Emlékezet

Budapesten és Szegeden élt és tevékenykedett, Szegeden hunyt el, az Izraelita Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2006-ban). Emlékét őrzi a Julesz Miklós-emlékérem. Tiszteletére a SZOTE Belgyógyászati és Endokrinológiai Klinikán Julesz Miklós-emlékülést rendeztek (Szegeden, 1989. máj. 19-én).

Elismertség

Az MTA Endokrinológiai Bizottsága elnöke és Orvosi Osztálya vezetőségi tagja (1967–1970). A Magyar Endokrinológiai és Anyagcsere Társaság alapító elnöke (1972-től). A Royal Society of Medicine külső tagja (1960–1972), a Nemzetközi Belgyógyász Társaság tagja (1965–1972). A Nemzetközi Endokrinológiai Társaság Központi Bizottságának tagja.

Elismerés

A halle-wittenbergi Luther Márton Egyetem t. doktora (1967). Kiváló orvos (1961), Munka Érdemrend (arany, 1964). A Budapesti Orvosegyesület Widder-díja (1937) és Segner-díja (1948), Kossuth-díj (1962), Hetényi Géza-emlékérem (1968), Jancsó Miklós-emlékérem (1972).

Szerkesztés

A Magyar Belorvosi Archívum szerkesztője.

Főbb művei

F. m.: Adatok a reversibilis hasmolysis kérdéséhez. (Magyar Orvosi Archívum, 1927)
Adatok a pajzsmirigy-túlműködés dijódtyrosin kezeléséhez. (Gyógyászat, 1937)
Tanulságok két Addison-kóros beteg észleléséből. (Gyógyászat, 1938)
Újabb szempont a hypophysaer infantilismus orvoslásában. (Orvostudományi Közlemények, 1942)
A B1-vitamin hatása hypophysis-transplantált nyulak vércukor-görbéjére. Megyesi Pállal. – Újabb adatok a B1-vitamin és a szénhidrát-anyagcsere közötti összefüggés kérdéséhez. Csizmadia Máriával, Megyesi Pállal. (Magyar Belorvosi Archívum, 1950)
Therapy of Alopecia areata with Ammoniumchloride. Szatmári Évával, Rév Judittal. Francia és német nyelven is. (Therapia Hungarica, 1953)
Hypophysis-transplantatio hatása a Masugi-nephritisre. Többekkel. (Magyar Belorvosi Archívum, 1956)
A pubertas körüli basophilismus mint klinikai egység. Holló Istvánnal, Szatmári Évával. (MTA Biológiai és Orvosi Tudományok Osztálya Közleményei, 1957)
A neuroendokrin betegségek kórtana és diagnosztikája. Holló Istvánnal. Monográfia. 16 táblával. (Bp., 1957
2. kiad. 1967
németül: 1961
oroszul: 1963)
Neuroendokrin betegségek gyógyítása. (Gyógyszertan és gyógyítás. II. köt. 2. átd. kiad. Bp., 1959)
Die Rolle des Neuroendokrinsystems in der Allergie. Winkler, Erzsébettel. (Allergie und allergische Erkrankungen. I. köt. Bp., 1959)
The Role of Peripheral Endocrine Glands in the Genesis of Hypothalamic-Pituitary Diseases. (Acta Medica, 1959)
Adatok a Kynefelter-syndroma pathogenesiséhez. Sas Mihállyal, Szabó Rezsővel. – Izolált szteroid-anyagcserezavar corticogenitalis syndromában. Faredin Imrével, Tényi Máriával. (Magyar Belorvosi Archívum, 1960)
Endokrin zavarok öregkorban. (Orvosképzés, 1960)
The Effect of Hyaluronidase on the Neuroendocrine System. Többekkel. (Acta Medica, 1961)
Kísérletek a xylose ürítés befolyásolására patkányban. Többekkel. (Kísérletes Orvostudomány, 1961)
A hazai endokrinológiai kutatás jelenlegi állása és tudományos problémái. (Magyar Tudomány, 1962)
Studies of the Urinary Steroids in Hirsutism and Virilism. Többekkel. – Über die Wirkung des Cestriols auf den Lipoidstoffwechsel. Többekkel. (Acta Medica, 1963)
Regulation of Gonadal Function. Francia és német nyelven is. (Therapia Hungarica, 1963)
A gasztroenterológia neuroendokrin vonatkozásai. (Orvosképzés, 1964)
Steroids in Human Skin and Hairs. I. köt. Többekkel. (Acta Medica, 1966)
Endokrin betegségek gyógyítása és elméleti alapjai. Monográfia. Kovács Kálmánnal. (Bp., 1966
németül is)
A Magyar Endokrinológiai és Anyagcsere Társaság Vándorgyűlésének előadásai. Pécs, 1967. aug. 31.–szept. 2. Szerk. Fehér Lászlóval, Lissák Kálmánnal. (Pécs, 1967)
New Advances in the Field of Androgenic Steroidogenesis of the Human Skin. (Acta Medica, 1968)
A tápcsatorna saját hormonjainak klinikai vonatkozásai. (Orvosképzés, 1968)
A periféria jelentősége az endokrinológiában. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1968. márc. 6.
megjelent: Orvostudomány, 1968)
Transformation in vitro of [4-14C]-dehydroepiandrosterone into 7-oyganeted Derivatives by Normal Human Male and Female Skin Tissue. Többekkel. (Journal of Investigational Dermatology, 1969)
The in vitro Metabolism of [4-14C] androst-4-ene-3,17-dione by Normal and Hirsute Female Skin. Többekkel. (International Journal of Dermatology, 1970)
Steroids in Human Skin. Monográfia. Faredin Imrével, Tóth Istvánnal. (Bp., 1971)
Kirándulás a pokolba. Visszaemlékezés. (Bp., 1971)
A neuroendokrin rendszer és az anyagcsere diagnosztikája. Leövey Andrással. (Belgyógyászati diagnosztika. 3. jav. kiad. Bp., 1971
4. kiad. 1975)
17-ketosteroid sulphatok az emberi szőrzetben. Faredin Imrével, Tóth Istvánnal. (Kísérletes Orvostudomány, 1972)
17-ketosteroid sulphatok az emberi hónaljverejtékben. Többekkel. – A 4–14C dehydro-epiandrosteron in vitro biotranszformációja egészséges emberi bőrben. Faredin Imrével, Tóth Istvánnal. (Kísérletes Orvostudomány, 1973)
Kirándulás a pokolba. Visszaemlékezés. (Panoráma Könyvek-Juventus. Új kiad. Bp., 2007)
írásai az Orvosi Hetilapban: Corpus callosum lipoma különös esete. Faragó Istvánnal. (1949. 5.)
A B1-vitamin újabb alkalmazási területei az endokrinológiában. Csillag Miklóssal, Méhes Györggyel. (1950. 3.)
A hypophysis elülső lebeny adrenocorticotrop elválasztásának stimulálása ketosinnal. Szatmári Évával. (1951. 35.)
A „hypophysaer diabetes” és kezelése B1-vitaminnal. Szatmári Évával, Zsoldos Istvánnal. (1951. 43.)
A hypothalamus-hypophysis rendszer megbetegedéseinek klinikuma. (1952. 23.)
Alopecia areata kezelése ammoniumchloriddal. Szatmári Évával, Rév Judittal. (1952. 39.)
Castratio hatása a Masugi-nephritisre. Többekkel. (1952. 41.)
A hyaluronidase exophthalmust csökkentő hatása. Holló Istvánnal, Szatmári Évával. (1956. 2.)
A neuroendokrin rendszer szerepe az allergiában. Winkler Erzsébettel. (1958. 1.)
Hetényi Géza. (1959. 8.)
A kardiológia neuroendokrin vonatkozásai. (1959. 46.)
A diabetes mellitus és az ellenregulációs diabetes néhány problémája. Juleszné Winkler Erzsébettel. (1962. 19.)
Az ivarmirigyek működésének szabályozása. (1962. 37.)
Oestriol hatása a lipoid anyagcserére. Többekkel. (1962. 43.)
Adatok a pubertas körüli basophilismus kérdéséhez. Többekkel. (1963. 10.)
Újabb adatok a hyaluronidase exophthalmust csökkentő hatásáról. Többekkel. (1963. 14.)
Zimmerman-chromogenek a bőrszövetben. (1964. 3.)
Pregnantriol-vizsgálatok hirsutismusban és más endokrin kórképekben. Többekkel. (1965. 13.)
Néhány szó a tudományos minősítésekről az orvosi szakbizottságok egyéves tapasztalatai alapján. Sós Józseffel. (1966. 8.)
Endokrin poliadenomastosis. Biliczki Ferenccel. (1966. 48.)
Megemlékezés Bach Imréről. (1966. 49.)
Szteroidok az emberi bőrben és szőrzetben. Faredin Imrével, Tóth Istvánnal. (1967. 12.)
Adatok a hyaluronidase exophthalmust csökkentő hatásmechanizmusának kérdéséhez. Kahán Ágosttal, Oláh Miklóssal. (1967. 29.)
Fokozott hormontermeléssel járó mellékvese-betegségek sebészi kezelése. Többekkel. (1967. 49.)
A petefészek és a here enzymopathiáinak klinikopathológiai jelentősége. (1968. 10.)
A dehydro-epiandrosteron 4–14C in vitro metabolizmusa nők bőrében. Faredin Imrével és Web, L. James-szel. (1968. 19.)
Synthetikus humán corticotropin – alfa h ACTH – biológiai hatása emberben. Többekkel. (1968. 20.).

Irodalom

Irod.: Barta Lajos: J. M.–Holló István: A neuroendokrin betegségek kórtana és diagnosztikája. (Magyar Tudomány, 1957)
Orvosi Lexikon. I–IV. köt. Főszerk. Hollán Zsuzsa. (Bp., 1967–1973)
Halálhír. (Népszabadság, 1972. okt. 20.)
J. M. (MTA Orvostudományok Osztálya Közleményei, 1972)
Flerkó Béla: J. M. (Magyar Tudomány, 1972)
Stark Ervin: J. M. (Orvostudomány, 1972)
Góth Endre: J. M. (Orvosi Hetilap, 1972. 49.)
Wolfram Kaiser: Miklós Julesz. (Wissenschaftliche Zeitschrift der Martin Luther Universität. Halle-Wittenberg, 1973)
László Ferenc: Megemlékezés J. M. haláláról. (Orvosi Hetilap, 1983. 18.)
Szarvas Ferenc: Emlékezés J. M.-ra. (A klinikai endokrinológia újabb eredményei. In memoriam J. M. Szerk. Faredin Imre, Szarvas Ferenc és Tóth István. Tudományos ülés. Szeged, 1989. máj. 19. Szeged, 1991)
Szegedi egyetemi almanach. 1921–1995. (Szeged, 1996)
Gergely András: Jeles magyar zsidó orvosok lexikona. (Bp., 2001)
Tóth Tamás: Csongrád megye temetőiben nyugvó jeles személyiségek adattára. (Szeged, 2008)
Emed, Alexander: Zsidó származású magyar orvosok 150 életrajz. (Bp., 2011).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013