Justné Kéry Hedvig
Justné Kéry Hedvig

2020. október 27. Kedd

Justné Kéry Hedvig

pedagógus, pszichológus

Névváltozatok

Just Emilné Kéri Hedvig

Születési adatok

1896. november 27.

Komárom

Halálozási adatok

1980. július 25.

Budapest

Temetési adatok

1980. augusztus 11.

Budapest

Farkasrét


Család

Sz: Kéri Miklós (1861–1938) jogász, kúriai bíró. Testvére: Máthé Miklósné Kéri Klára (1900–1985) zongoraművész, zenepedagógus. Unokahúga: Benson Katalin (1940–2005) pszichológus. F: 1928-tól Just Emil (†1942) bányamérnök.

Iskola

Pápán és Budapesten tanult, Budapesten éretts. és tanítói képesítést szerzett (1914), a Fővárosi Pedagógiai Szemináriumban tanult tovább (1914–1917).

Életút

Budapesten elemi iskolai tanító, majd a Fővárosi Pedagógiai Szeminárium Lélektani Laboratóriumában Révész Géza munkatársa (1917–1919), két évig Hollandiában élt (1919–1921), hazatérése után Budapesten tanítónő (1921–1929). Nemesné Müller Márta Családi Iskolájának reformpedagógusa (1929–1934), saját magániskolát vezetett (1934–1945). A II. vh. után a Fővárosi Pályaválasztási és Képességvizsgáló Intézet (1945–1951), majd az MTA Gyermeklélektani Intézete tud. munkatársa (1951–1955). A Fővárosi Gyermekpszichológiai Szakrendelő Intézet nyugdíjas munkatársa (1955–1974). Tudományos pályafutásának kezdetén csatlakozott Nemesné Müller Márta (1883–1964) reformpedagógiát hirdető Családi Iskolájához. Az itt megismert új nevelési elvek alapján, 1934-ben magániskolát alapított, amely hasonló elképzeléseket hirdetett. Magániskolájában dolgozta ki az írás-, olvasás- és matematikatanítás új módszertanát, ill. az itt szerzett tapasztalatait összegezte igen nagy sikert aratott mélylélektani munkájában (Ősi és népi játékok, 1947). Olvasástanítása egy sajátos szóképalkotásos és -ismétléses módszer volt; a szóképek ismételgetése, változtatása és továbbfejlesztése újabb és újabb, egyre hosszabb mondatokban. Az olvasástanításhoz játékos olvasási gyakorlatokat is készített, s ehhez később felhasználta Móra Ferenc (1879–1934) híres ábécéskönyvét, a Zengő ábécét (a Kéry Hedvig gyakorlataival kiegészített pedagógiai segédkönyv mind a mai napig használatos!). A számtantanítás területén a gyermekek önálló tevékenységét hangsúlyozta. Az általa készített Számtáblák segítségével a gyermekek önálló munka alapján sajátították el a tízes számrendszert, a négy alapműveletet, majd önálló irányított munka alapján, fokozatosan jutottak el az ezres táblák használatához. Hermann Imre (1889–1984) kapaszkodáselszakadás elmélete (1943) alapján önálló, új játékelméletet alkotott az ősi játékokat a veszélyhelyzet és a védelemkeresés szempontjából csoportosítva. A játékok – Kéry Hedvig szerint – azokat a szorongásokat jelenítik meg, amelyeket a gyermekek a kapaszkodási lehetőségek keresése közben és az elszakadási fenyegetettségek között átélnek. A veszélyhelyzet nélküli játékokban az összetartozás a jellemző: a játékok élményanyaga az együtt átélt élmény, amely megerősítője a közösséghez való tartozás érzésének. További kutatási területei: a gyermekek számfogalmának, írásos–rajzos tevékenységének, óvodáskori gondolkodási műveleteinek fejlődése és kisgyermekek csoportszerveződése.

Emlékezet

Budapesten élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Munkásságát unokahúga, Benson Katalin dolgozta fel.

Elismertség

A Magyar Pszichológiai Társaság alapító tagja.

Főbb művei

F. m.: Ősi és népi játékok. Lélektani tanulmány. (Bp., 1947)
Az iskoláskor előtti íráskészség fejlődésének vizsgálata. (Pszichológiai tanulmányok. 1. Bp., 1958)
Zengő ABC. Móra Ferenc verses ábécéje. Játékos olvasási gyakorlatokkal kieg. J. K. H., ill. Lukáts Kató. (Bp., 1958
2. kiad. 1964
3. kiad. 1966
4. kiad. 1970
5. kiad. 1974
6. kiad. 1977
7. kiad. 1980
8. kiad. 1985
9. kiad. 1993
10. kiad. 1994
11. kiad. 1995
12. kiad. 1997
13. kiad. 1998
Black and White Gyermekkönyvek. 14. kiad. 2000
15. kiad. 2001
22. kiad. 2010
23. kiad. 2011
24. kiad. 2013)
A számtani gondolkodásról. (Pszichológiai tanulmányok. 2. Bp., 1959)
A gyermekek írásos-rajzos ábrázolásainak fejlődési szakaszai. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1960)
Matematikai gondolkodásra való szoktatás a számtantanítás kezdetétől fogva. (Matematikai Lapok, 1960)
A gyermeki csoportok kialakulásainak feltételeiről. (Pszichológiai tanulmányok. 3. Bp., 1961)
Beszámoló az első pedopszichiátriai kongresszusról. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1961)
Az osztályközösség kialakulására ható pedagógiai tényezők. (Magyar Pedagógia, 1962)
Az írástanítás és az írás megtanulása közötti összefüggésekről. (Pszichológiai tanulmányok. 4. Bp., 1962)
A gondolkodási műveletek előfordulása kiscsoportos óvodásoknál szervezett foglalkozás keretében. Lénárd Ferenccel. (Pszichológiai tanulmányok. 4. Bp., 1963)
Az iskolai osztályközösség kialakulására ható tényezők. (Pszichológia a gyakorlatban. 1. Bp., 1963
2. kiad. 1971)
Az arányok felismerésének kérdéséhez, ábrázolt tárgyak esetében. – A gondolkodási műveletek jelentkezése nagycsoportos óvodásoknál, a szervezett foglalkozás keretében. (Pszichológiai tanulmányok. 5. Bp., 1964)
Konfliktusos helyzetek az iskolai életben. A súgáshelyzet és motivációi. Salamon Jenőnével. – A problémamegoldás és a szabad beszélgetés menetében előforduló gondolkodási műveletek elemzése nagycsoportos óvodásoknál. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1964)
Problémamegoldási módok és mozzanatok az 5–6,5 éves korban. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1965)
Az olvasástanítás pszichológiai alapjai. Meixner Ildikóval. (Pszichológia a gyakorlatban. 10. Bp., 1967)
Az óvodás korú gyermekek gondolkodási sajátosságai. A tartalom és a kérdések szerepe az óvodás korú gyermekek gondolkodásában. (Pszichológia a gyakorlatban. 12. Bp., 1968)
Ősi és népi játékok élménylefolyása és jelentőségük. (Pszichológia a gyakorlatban. 28. Bp., 1975).

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Magyar Nemzet, 1980. aug. 1. és aug. 5.)
Murányi-Kovács Endréné: J. K. H. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1981)
Benson Katalin: Just Emilné K. H. munkássága. (Pszichológia Magyarországon. Szerk. Kiss György. Bp., 1995).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013