Család

Sz: Kaán Károly, Theim Anna.

Iskola

Középiskoláit Nagykanizsán végezte. A selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémián erdőmérnöki okl. szerzett (1890), majd a karlsruhei műszaki egyetemen és a baden-schwarzwaldi erdőgazdaságban tanult, ill. hosszabb tanulmányutat tett Ausztriában, Dél-Németországban, Galíciában és Bukovinában (1898-ig). Az MTA tagja (l.: 1924. máj. 8.).

Életút

A besztercebányai erdőigazgatóság műszaki díjnoka (1889–1892), erdészjelöltje (1892–1895), erdésze (1895–1901), főerdésze (1901–1907), erdőmestere (1907–1908). A Földművelésügyi Minisztérium (FM) Kincstári Erdők Főosztályának előadója (1908–1909), erdőtanácsosa (1909–1912), főerdőtanácsosa és a Kincstári Erdők Gazdasági és Igazgatási Ügyei Osztályának vezetője (1912–1916), egyúttal természetvédelmi kormánybiztos is (1914–1916). A Kincstári Erdők Főosztályának vezetője (miniszteri tanácsosi rangban, 1916–1918), az erdészet országos vezetője és az erdő- és faügyek kormánybiztosa (1918–1919). Helyettes államtitkár (1919– 1924), c. államtitkár (1924-től). A 20. sz.-i magyar erdészet egyik meghatározó személyiségeként jelentős szerepet játszott az Alföld átfogó fásításának megindításában. Sürgette az állami beavatkozást a fakitermelő vállalatok rablógazdálkodásának megfékezésére. Nevéhez fűződik az állami erdőigazgatás újjászervezése és a természetvédelmi törvény megalkotása. Gazdaság- és erdészettörténeti kutatásokkal is foglalkozott.

Emlékezet

Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2002-ben). Tiszteletére az Országos Erdészeti Egyesület Kaán Károly-emlékérmet alapított (1985-ben, a díjhoz 1999-től aranygyűrű is jár). A Pilisben az Apátkúti-völgyben és a Bükkben róla nevezték el a Kaán-forrást, továbbá az ő nevét őrzi a szentgyörgyhegyi Kaán Károly-turistaház és a Nagy-Hárshegyen épült Kaán Károly-kilátó. Róla nevezték el továbbá a Kaán Károly Országos Természet- és Környezetismereti Versenyt. (születésének 125. évfordulóján, 1992-ben). Lakóházát – Budapest XII. kerület Szilágyi Erzsébet fasor 10. – emléktáblával jelölték meg (1992-ben). Emléktáblája van még Budapesten, a Költő utca 21-ben (a Természetvédelmi Hivatalon) is. Szobra Püspökladányban, az Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI) Tiszántúli Kísérleti parkjában látható.

Elismertség

Az Országos Erdészeti Egyesület alelnöke (1920–1923), t. tagja (1940). Az Országos Természetvédelmi Tanács elnöke (1938–1940). A Finn Erdészettudományi Társaság t. tagja (1934–1940).

Elismerés

A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) Soproni Erdőmérnöki Karának t. doktora. (1938).