Kádár László
Kádár László

2022. szeptember 27. Kedd

Kádár László

geográfus

Születési adatok

1908. január 22.

Ósóvé, Bács-Bodrog vármegye

Halálozási adatok

1989. május 6.

Debrecen


Család

Sz: Kádár Antal tanító, Horváth Mária óvónő. Gyermekkora nyarait apai nagyszüleinél, Háromszéken, Kovásznán töltötte. F: 1937-től Petrilla Borbála könyvtáros. Fiai: Kádár Imre (1939–) fizikus, kandidátus, Kádár László (1941–) és Kádár Antal (†1974). 

Iskola

Elemi iskoláit szülőfalujában és Karánsebesen, középiskoláit Karánsebesen, Kisújszálláson és Újpesten végezte. Az újpesti Könyves Kálmán Gimnáziumban éretts. (1926), a Pázmány Péter Tudományegyetemen – az Eötvös Collegium tagjaként – bölcsészdoktori okl. (1930) és földrajz–természetrajz szakos középiskolai tanári okl. (1932), a száraz és félig száraz területek lepusztulása és gazdasági élete tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1938). A földrajztudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), doktora (1956). 

Életút

A budapesti tudományegyetemi Közgazdaság-tudományi Kar Földrajzi Intézetében gr. Teleki Pál tanársegéde (1932–1935). A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) Földrajzi Intézete egy. adjunktusa (1935–1944) és magántanára (1938–1944). A Táj- és Népkutató Intézet első igazgatója (1940–1942), az Újvidéki Keleti Kereskedelmi Főiskola ny. r. tanára (1942–1944). A Debreceni Tudományegyetem, ill. a KLTE Földrajz Tanszékének ny. rk. (1945. dec.–1947), ny. r. tanára (1947–1952), egy. tanára (1952–1973). A Tanszék vezetője (1945–1973?), a BTK (1948–1949), a TTK dékánhelyettese (1951–1952), a TTK dékánja (1952–1954), a KLTE rektora (1954–1955). A gr. Almásy László által vezetett Szahara-kutató expedíció geográfus szakértője (1933). A Györffy Kollégium tanárelnöke (1938). 

Természetföldrajzzal, homokmorfológiával és -tektonikával foglalkozott. A Líbiai-sivatagban szerzett tapasztalatai alapján számos új, tudományos törvényszerűséget fogalmazott meg a sivatagi felszínalaktan, az ún. eolikus felszínformálás, a futóhomok-formaképződés, a folyóvízi erózió tárgykörében. Jelentős eredményeket ért el a negyedkori éghajlatváltozások globális vizsgálatában és a futóhomokformák genetikai rendszerének kidolgozásában. Számottevő geomorfológiai kutatásokat végzett Lengyelország, Németország, Hollandia ősfolyamvölgyeinek futóhomok területein. Kiemelkedő szerepe volt a magyarországi tájak, elsősorban az Alföld kutatásában. A II. világháború után részletesen feldolgozta a Nyírség, a Bodrogköz, a Szatmári-síkság és a Bükk-alja természeti földrajzi viszonyait. Számottevő kutatásokat végzett a paleogeográfia és a tudománytörténet területén is.

Emlékezet

Életének utolsó éveiben Kőrösi Csoma Sándor (1784–1842) munkásságával foglalkozott, családi örökségbe kapott kovásznai házát egy Kőrösi Csoma Sándor Emlékmúzeum céljára felajánlotta a román államnak. Debrecenben élt és tevékenykedett, a Debreceni Nagyerdei Köztemetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2003-ban). 

Elismertség

Az MTA Földrajzi Főbizottsága alapító tagja (1954-től). A Magyar Földrajzi Társaság alelnöke (1953–1956), elnöke (1956–1962 és 1965–1972). Az NDK és Lengyelország Földrajzi Társaságainak tb. tagja.

Elismerés

Lóczy Lajos-emlékérem (1971), Kőrösi Csoma Sándor-emlékérem (1980), Pro Universitate KLTE (1980).

Főbb művei

F. m.: Fizikai földrajzi megfigyelések Újpest környékén. Függelékül a település vázlata. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1930)
Futóhomok tanulmányok a Duna-Tisza közén. – A nyírbátori széllyukak. Két különös szélbarázda. (Földrajzi Közlemények, 1935)
Az olasz gyarmatok és Abesszínia. – Afrika gyarmatosításának története. (Búvár, 1935)
Homokterületek szerepe a mezőgazdasági termelésben. (Magyar Mezőgazdák Szemléje, 1937)
Fejezetek Fejér vármegye földrajzából. (A magyar városok és vármegyék monográfiája. XXII. köt. Cegléd, 1937)
La morfologia dell’altipiano del Gilf Kebir. (Bolletino della Reala Società Geografica Italiana, 1937)
A széllyukakról. (Földrajzi Közlemények, 1938)
A háromszéki őserdőben. (A Földgömb, 1938)
A szél és a föld harca. (Búvár, 1938)
Tektonikus tájelemek az Alföldön. (Földrajzi Közlemények, 1939)
Földrajz a líceumok és a leánylíceumok I. osztálya számára. Kanszky Mártonnal. (Bp., 1940)
A magyar nép tájszemlélete és Magyarország tájnevei. (Az Országos Táj- és Népkutató Intézet kiadványai. A magyar táj- és népismeret könyvtára. 3. Bp., 1941)
Székely fürdők, székely tájak. 12 táblával. (Officina Képeskönyvek. 32. Bp., 1941
2. kiad. 1943)
Vázlatos gazdasági földrajz. (A munkásakadémia könyvtára. 18. Bp., 1942)
A geográfus Teleki Pál. (Földrajzi zsebkönyv. 1942. Bp., 1942)
A magyar ember a magyar tájban. (A Művelődés Könyvtára. IX. köt. Bp., 1943)
Magyar szórványok a Délvidéken. (Délvidéki Szemle, 1944)
Az újvidéki Keleti Kereskedelmi Főiskola és Földrajz Tanszéke. (Földrajzi zsebkönyv. 1945. Bp., 1945)
A földrajztudomány mai feladatai az Alföldön. (Az Alföldi Tudományos Intézet évkönyve. I. 1944–1945. Szeged, 1946)
Általános emberföldrajz. K. L. előadásait jegyezte Ruber Magdolna. Ill. Balogh Béla. (Egyetemi előadások földrajzból. 2. Debrecen, 1947)
A Rétyi Nyír felszíne. 1 táblával. (Közlemények a Debreceni Tudományegyetem Földrajzi Intézetéből. 16. Debrecen, 1949)
Sivatagi erózió. – Normális erózió. (A Debreceni Tudományegyetem Földrajzi Intézete kiadványai. Egyetemi előadások a földrajzból. 4. Debrecen, 1949)
A légkör és a vízburok. – Glaciális erózió. (A Debreceni Tudományegyetem Földrajzi Intézete kiadványai. Egyetemi előadások a földrajzból. Debrecen, 1950)
A Nyírség geomorfológiai problémái. (A Földrajzi Könyv- és Térképtár Értesítője, 1951)
Az eróziós folyamatok dialektikája. 1 táblával. (Földrajzi Közlemények, 1954)
A lösz keletkezése és pusztulása. (Az MTA Társadalmi-történeti Tudományok Osztályának Közleményei, 1954)
Hogyan alakult ki a Nyírség, az Alföld sajátos tája? (Természet és Társadalom, 1954)
A folyókanyarulatok elmélete és a hegységek áttörésében játszott szerepe. A Pécsi Akadémiai Napok – 1955. szept. 3. – okt. 1. – előadása. (Dunántúli Tudományos Gyűjtemény. 5. Pécs, 1955)
A folyókanyarulatok problémája. (Acta Universitatis Debreceniensis, 1955)
A folyóvíz felszínformáló munkája. Doktori értek. (Bp., 1955)
A magyarországi futóhomok-kutatás eredményei és vitás kérdései. 2 táblával. (Közlemények a Debreceni Tudományegyetem Földrajzi Intézetéből. 23. Debrecen, 1956)
A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Földrajzi Intézetének folyóvizes terepasztala. Borsy Zoltánnal, Koczka K.-val. 4 táblával. (Közlemények a Debreceni Tudományegyetem Földrajzi Intézetéből. 24. Debrecen, 1956)
A kovárványos homok kérdése. (Földrajzi Értesítő, 1957)
A geografikum problémája. (Közlemények a Debreceni Tudományegyetem Földrajzi Intézetéből. 31. Debrecen, 1957)
A talajok földfelszíni elhelyezkedése és földrajzi rendszere. (Közlemények a Debreceni Tudományegyetem Földrajzi Intézetéből. 35. Debrecen, 1959)
A táguló Föld. (Földrajzi zsebkönyv. 1959. Bp., 1959)
Az Alföld- kutatás története és újabb szempontok az Alföld felszínének kialakulásához. (Közlemények a Debreceni Tudományegyetem Földrajzi Intézetéből. 41. Debrecen, 1960)
Maróthi György: Acta maiorum. Astrognosia. – Csillagismertető. Közzéteszi K. L. (Közlemények a Debreceni Tudományegyetem Földrajzi Intézetéből. 52. Debrecen, 1962
és külön: Debrecen, 1962)
A földforgás okai és következményei. Planetáris geográfiai vázlatok. Egy. jegyz. (Debrecen, 1963)
Adatok a Magyar-medence felszínfejlődéséhez. Papp Antallal, Szabó Józseffel. 2 térképpel. (Közlemények a Debreceni Tudományegyetem Földrajzi Intézetéből. 61. Debrecen, 1964)
Die Ursachen der Erdrotation. Kádár Imrével. – Eine thermoelektrische Theorie der Gebirgsbildung. (Acta Geographica Debrecina, 1964)
Une nouvelle explication de la circulation générale de l’athmosphère fondée sur la rotation terrestre. (Közlemények a Debreceni Tudományegyetem Földrajzi Intézetéből. 54. Debrecen, 1964)
Biogeográfia. A Föld és a földi élet. Egy. tankönyv. Ill. Gunda Antalné. 16 táblával, 4 térképpel, (Bp., 1965)
Az eolikus felszíni formák természetes rendszere. (Földrajzi Értesítő, 1966
és Közlemények a Debreceni Tudományegyetem Földrajzi Intézetéből. 60. Debrecen, 1966)
Az afrikai Teleki-vulkán névadója. – The Man, Whose Name the African Teleki Volcano Bears. (Acta Geographica, 1966/67)
Létezett-e az európai pleisztocénben egynél több eljegesedési időszak? (Földrajzi Értesítő, 1967)
Bezweifelung der Existenz mehrerer pleistozänen Vereisungzeiten in Europa. (Közlemények a Debreceni Tudományegyetem Földrajzi Intézetéből. 72. Debrecen, 1967)
The Surface Evolution of the Alföld in the Quaternary Era. Borsy Zoltánnal, Pinczés Zoltánnal. (Acta Geographica Debrecina, 1968)
Dinamikus geomorfológia. Egy. jegyz. (Debrecen, 1970)
Genetic Types of River Beds. – Beiträge zur Frage der tertiären und quartären Klimate der Erde. Félegyházy Enikővel. 4 táblával. – Specific Types of Fluvial Landforms Related to the Different Manners of Load-Transport. 2 táblával. (Acta Geographica Debrecina, 1971)
A 100 éves Magyar Földrajzi Társaság és jeles képviselői. – A geográfiáról és a geonómiáról. (Földrajzi Közlemények, 1972)
On Structure and Development of the Earth. (Acta Geographica Debrecina, 1973)
Adalékok Kőrösi Csoma Sándor származási rejtélyének megoldásához (Keletkutatás, 1974)
Landscapes, Zones and Their Regional Energy. 1 táblával, 1 térképpel. Petőfi Sándor Az Alföld és Tisza c. verseinek angol nyelvű fordításával, Buday György fametszeteivel. (Közlemények a Debreceni Tudományegyetem Földrajzi Intézetéből. 114. Debrecen, 1975)
Csoma Sándor naplója. – Alexander Csoma de Körös’ Legacy. Szerk. Magyari Lajos, az utószót írta. Ill. Józsa János. (Debrecen, 1976
2. bőv. és jav. bibliofil kiad. angol, francia, japán, német, orosz, román és hindi nyelvű összefoglalóval is 1980)
A mi változó bolygónk, a Föld. (Közlemények a Debreceni Tudományegyetem Földrajzi Intézetéből. 122. Debrecen, 1980)
Kőrösi Csoma Sándor életcélja és munkássága. – Földrajzi ismertető Tibetről. Bibliofil kiad. (Debrecen, 1984).

Irodalom

Irod.: Borsy Zoltán: K. L., egyetemi tanár, a Magyar Földrajzi Társaság társelnöke 70 éves. (Földrajzi Közlemények, 1978)
Balázs Melinda–Síró Judit: K. L. (Debreceni Szemle, 1980)
Halálhír. (Magyar Nemzet, 1989. máj. 11.)
Borsy Zoltán: K. L. (Földrajzi Múzeumi Találmányok, 1989)
Magyar utazók lexikona. Szerk. Balázs Dénes. (Bp., 1993)
Kalapis Zoltán: Életrajzi kalauz. II. (Újvidék, 2003).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője