Kádár Tibor
Kádár Tibor

2020. október 30. Péntek

Kádár Tibor

orvos

Születési adatok

1912. július 10.

Debrecen

Halálozási adatok

2002. szeptember 25.

Budapest


Család

Sz: Kádár Dezső (†1952) kereskedősegéd, kereskedelmi utazó, Kohn Regina. F: 1940-től Göndör Katalin (†) laboratóriumi szakfőorvos. Szülei túlélték a holokausztot, felesége Auschwitzban halt meg.

Iskola

Elemi iskoláit Derecskén (Bihar vm.) végezte, Debrecenben éretts. (1930), a debreceni Tisza István Tudományegyetemen általános orvosi okl. szerzett (1937), az orvostudományok kandidátusa (1954).

Életút

A Debreceni Közkórház Belgyógyászati Klinikáján ún. bejáró orvos (1938–1939), Debrecenben magánrendelőt nyitott (1939), Újfehértón (Szabolcs vm.) helyettes orvos (1939–1940). A II. vh.-ban munkaszolgálatos (Hajdúnánáson, Kiskunhalason és Berettyószentmártonban, 1941–1943), a Szovjetunióban, a Tatár ASZSZSZK-ban hadifogságban volt, ahol egy hadifogolykórházban osztályos orvos (1943–1948). Az Orvos-egészségügyi Szakszervezet Budapesti Szervezési Osztályának politikai munkatársa (1948–1949), a Népjóléti, ill. az Egészségügyi Minisztérium Kórházi Osztályának közegészségügyi felügyelője (1949–1952), az Országos Közegészségügyi Intézet Egészségügyi Szervezési Osztályának osztályvezető-helyettese (1952–1955). Az Orvostovábbképző Intézet (OTI) Egészségügyi Szervezési Intézetének egy. docense (1955–1962), egy. tanára (1962. máj. 19.-étől). A MOTESZ Egészségügyi Szervezési Szakcsoportjának főtitkára. Egészségügyi és orvosképzési szervezési kérdésekkel, az állami közegészségügyi felügyelet feladataival, a magyarországi orvosképzés történetével foglalkozott. Jelentős szerepet játszott a kórházon kívüli betegellátás egységesítése és a magyar orvostovábbképzés formáinak és módszereinek fejlesztése terén. Több lakossággondozási és -szűrési modell kidolgozója, bevezetője. Elsők között vizsgálta a magyarországi kórházi rendszert egészség- és szervezésszociológiai szempontból.

Elismertség

Az MTA Egészségtudományi Bizottsága tagja.

Elismerés

Magyar Népköztársasági Érdemérem (arany, 1950).

Szerkesztés

A Népegészségügy c. folyóirat szerkesztőbizottságának tagja.

Főbb művei

F. m.: Az állami közegészségügyi felügyeletről. (Népegészségügy, 1951)
Nagy építkezések közegészségügye. (Népegészségügy, 1952)
A Szovjetunió egészségügyi hálózatáról. (Szakszervezeti ismeretterjesztő előadások. Bp., 1952)
Az állami közegészségügyi felügyelet jelentősége a szocialista egészségügy megelőző irányzatának érvényesülésében. Kand. értek. (Bp., 1954)
A falusi lakosság mozgó belgyógyászati ellátásának néhány kérdéséről. (Népegészségügy, 1955)
Irányelvek a kórházon kívüli betegellátás egyesítéséhez. Iványi Frigyessel. (Bp., 1955)
A falusi lakosság szakorvosi ellátása. (Bp., 1955)
A körzeti orvosi továbbképzés. – Az orvostovábbképzés elvi kérdéseiről. (Népegészségügy, 1958)
Egészségügyi szervezés vagy szociálhigiéné? (Népegészségügy, 1959)
Az orvosképzés szervezési problémái. (Felsőoktatási Szemle, 1960)
Az egészségügyi szervezéstudomány és az egészségügyi szervezéstani továbbképzés egyes kérdéseiről. (Népegészségügy, 1961)
A megyei orvostovábbképző megbeszélések tapasztalatai. – Az egészségügyi szervezők felelősségéről. (Népegészségügy, 1962)
Orvostovábbképzésünk aktuális kérdésiről. (Népegészségügy, 1963)
A falusi lakosság szakorvosi ellátása. Dubovitz Dénessel. (Népegészségügy, 1963)
A kórházszervezés egyes kérdéseiről. (Egészségügyi Gazdasági Szemle, 1964)
A szakképzettséget igénylő munka differenciálódásának perspektívája az egészségügyi ellátásban. Többekkel. (Népegészségügy, 1964)
Az aktív rendelőintézet és munkamódszerei. – Urbanizáció és egészségügyi szervezéstudomány. Dózsa Artúrral, Völgyi Lajossal. (Népegészségügy, 1965)
A megelőzés elvének érvényesülése az orvostovábbképzésben. (Felsőoktatási Szemle, 1965)
Az Orvostovábbképző Intézet tíz éve. (Népegészségügy, 1966)
Az egészségügy gazdaságosságának egyes kérdései. Völgyi Lajossal. (Egészségügyi Gazdasági Szemle, 1967)
A kórházi osztályok jelenlegi és javasolt munkamegosztása. Többekkel. – A szovjet egészségügy hatása a magyar egészségügyre. (Népegészségügy, 1967)
Az egészségügyi szervezéstudomány és az egészségnevelés kapcsolatáról. (Orvostudomány és egészségnevelés. Az Egészségnevelés V. Országos Értekezletének előadásai és tudományos referátumai. Szerk. Székely Lajos. Bp., 1968)
A kutatás-gazdaságosság néhány elvi és gyakorlati kérdése. Völgyi Lajossal. – Az akceleráció és urbanizációs vonatkozásai. Dózsa Artúrral. – Kísérletek a diabeteses betegek gondozásának kibernetikai modellezésére. Bikich Györggyel, Strobl Györggyel. (Népegészségügy, 1969)
Gazdasági alap – társadalmi felépítmény – egészségügy. – Lenin és az egészségügy. (Népegészségügy, 1970)
Belgyógyászati fekvő betegek röntgenvizsgálati igénye. Entz Saroltával, Mányi Gézával. (Egészségügyi Gazdasági Szemle, 1970)
Vezetésszociológiai vizsgálatok kórházigazgatók körében. Mányi Gézával, Nagy Sándorral. – Az ügyeleti orvosi szolgálat elemzése a főváros VII. kerületének járóbeteg-ellátásában. Neszner Jánossal. (Népegészségügy, 1971)
Az egészségügyi ellátás szükséglete és az orvostovábbképzés néhány összefüggése. (Felsőoktatási Szemle, 1971)
A nemfertőző betegségek epidemiológiája és gondozása. Többekkel. Az Orvostovábbképző Intézet jegyzete. (Bp., 1971)
Öngyilkossági kísérletek elemzésénél nyert adatok és összefüggések. Cselkó Lászlóval. – Kórházi betegek elvárásainak vizsgálata. Tóth Ildikóval. (Népegészségügy, 1972)
Kronometriás vizsgálatok intenzív betegellátó egységekben. Mányi Gézával. (Egészségügyi Gazdasági Szemle, 1972)
Röntgenvizsgálatok igénybevétele gyermekgyógyászati fekvőbetegek körében. Mányi Gézával. (Gyermekgyógyászat, 1972)
A cukorbetegek gondozási modellje. Paksy Andrással. – A körzeti ügyeleti szolgálat alatt kórházba küldött betegek adatainak elemzése a főváros VII. kerületében. Neszner Jánossal. – Öngyilkosságot megkísérelt egyének kapcsolata az egészségügyi ellátással. Cselkó Lászlóval. – Adatok az alkoholfogyasztás és az öngyilkosság-kísérleti cselekmények összefüggéseihez. Cselkó Lászlóval. (Népegészségügy, 1973)
Szívinfarktusban megbetegedettek kereső- és munkaképességének vizsgálata. Borsányi Gáborral. (Népegészségügy, 1974)
Az egészségügy gazdaságtanának vizsgálati módszereiről. Völgyi Lajossal. (Egészségügyi Gazdasági Szemle, 1975)
Hypertoniás betegek szűrési-gondozási rendszerének modellje Markov-láncok alkalmazásával. Paksy Andrással. (Népegészségügy, 1975)
Hospitalizált morbiditás. Szociológiai vizsgálatok kórházi betegek körében. Visszaemlékezések tapasztalataikra, élményeikre. Greff Lajossal, Tóth Ildikóval. (Bp., 1975)
Nem klinikai rizikófaktorok szerepe a szívinfarktus keletkezésében. 1–3. Cselkó Lászlóval. (Népegészségügy, 1976)
A hazai településformák és a gyomorrák előfordulása. Papolczy Antallal, Nagy Andorral. (Magyar Onkológia, 1976)
Testsúlyra és testmozgásra vonatkozó adatok kórházi dokumentálásának vizsgálata szívinfarktusos betegeknél. Cselkó Lászlóval. (Népegészségügy, 1977)
Az emlőcarcinoma- morbilitás statisztikai felmérésének terápiás vonatkozásai. Papolczy Antallal, Nagy Andorral. (Magyar Sebészet, 1978)
Általános lakossággondozás. Egy lehetséges modell vázlata. Neszner Jánossal, Panka Tiborral. (Népegészségügy, 1978)
Genetikai családvizsgálat acut myocardialis infarctusos betegekben. Czeizel Endrével. (Orvosi Hetilap, 1978. 30.)
Az általános lakosság- szűrés és gondozás egyes kérdéseiről. Neszner Jánossal. – A körzeti orvosi munka helyzetéről és változásairól. Neszner Jánossal. – Általános lakossággondozás. Egy lehetséges modell vázlata. Neszner Jánossal, Pauka Tiborral. (Népegészségügy, 1978)
A testsúlytöbblet és a szívinfarktus egyes összefüggéseinek vizsgálata. Borsányi Gáborral, Cselkó Lászlóval. (Népegészségügy, 1979)
A 20 000-es országos reprezentatív általános morbiditási vizsgálat lefolytatásának leírása és egyes tapasztalatai. 1–3. Többekkel. (Népegészségügy, 1980)
Az általános lakossággondozás modellkísérlete. Többekkel. (Népegészségügy, 1982)
Az általános lakosságszűrési és gondozási modellkísérlet eredményei. 1–3. (Népegészségügy, 1983)
100 éves a magyar orvostovábbképzés. 1883–1983. Endrőczi Elemérrel, Farádi Lászlóval. Az előszót Schultheisz Emil írta. (Bp., 1983).

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Népszabadság, 2002. szept. 28.).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013