Kakuk Tibor
Kakuk Tibor

2020. november 23. Hétfő

Kakuk Tibor

állatorvos

Születési adatok

1924. április 23.

Kápolnásnyék, Fejér vármegye

Halálozási adatok

1994. augusztus 2.

Budapest


Család

Sz: Kemény Erzsébet.

Iskola

Elemi és középiskoláit Budapesten végezte, a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (JNMGE) állatorvosi okl. (1948), az Agrártudományi Egyetemen (ATE) baromfi-tenyésztési és -ipari szakmérnöki okl. szerzett (1965), a mezőgazdasági tudomány kandidátusa (1991).

Életút

A JNMGE, ill. a Magyar Agrártudományi Egyetem Állatorvosi Kar Belgyógyászati Klinika tanársegéde (1948–1949), a kapuvári Mesterséges Termékenyítő Főállomás állatorvosa (1949–1950), Hódmezővásárhelyen állami állatorvos (1950–1952). Az Állami Gazdaságok Minisztériuma főállatorvosa (1952–1963), a Phylaxia Oltóanyagtermelő Vállalat kutatási osztályvezetője (1963–1977). A Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola, ill. a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem (ATEK) kaposvári Állattenyésztési Kar Takarmányozástan Tanszék tanszékvezető főisk. tanára (1977–1980), tud. főmunkatársa (1980–1986), tud. tanácsadója (1987–1994). A Pannon Agrártudományi Egyetem (PATE) c. egy. tanára (1990–1994). A marokkói (1973–1976), majd az algériai Földművelésügyi Minisztérium baromfi-tenyésztési szaktanácsadója (1983–1986).

Baromfibetegségekkel, a baromfitenyésztés, a baromfi-takarmányozás kérdéseivel, valamint a bárány betegségeivel és megbetegedéseivel foglalkozott. Jelentős eredményeket ért el a baromfi-mélyalmozás magyarországi bevezetése, ill. a különböző háziszárnyasállatok anyagforgalmi betegsége, továbbá fertőző parazitás betegségeinek gyógyítása terén. Az első baromfi-tenyésztési kézikönyv társszerzője. A bárányok korai elválasztási és expresszhizlalási technológiájának kidolgozója („kaposvári módszer”, Veress Lászlóval, 1968). További kutatási területei: baromfi oszteopátiás betegségei, baromfik, bárányok egyéb háziállatok ásványianyag-szükséglete, a laktin tejzsírpótló készítmény kidolgozása és a gyakorlatba történő bevezetése.

Emlékezet

Tiszteletére a Kaposvári Egyetem (?) Kakuk Tibor-díjat alapított (először 2000-ben adták át).

Elismerés

Ujhelyi Imre-emlékérem (1991).

Főbb művei

F. m.: A külső nemiszervek izmainak összehasonlító anatómiája. Többekkel. (Közlemények az összehasonlító élettan és kórtan köréből, 1944)
Adatok a lovak myoglobinuriájához. – A bikák tasakhurutjának száraz kezelése. – A hüvelyelőesésről és annak gyógykezeléséről. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1952)
Az endokrinológia a pavlovi nervizmus tükrében. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1953)
A nagyüzemi baromfinevelés időszerű kérdései. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1954)
Csibenevelés mélyalmon. Debreczeni Istvánnal. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1955)
Nagyüzemi pulykanevelés. Wettstein Ferenccel. 2 táblával. (Bp., 1956)
A mélyalmozás jelentősége a baromfihús-termelés fokozásában. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1956)
Adatok a kispulykák angolkórához. Debreczeni Istvánnal. – Kísérletek a pulykáról származó himlővírus-vakcinával. Bamberger Károllyal, Szakmári Gézával. – A Polytricin-tabletta alkalmazásának újabb lehetőségei az állatorvosi gyakorlatban. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1957)
Háztáji tojótyúkok helyes téli takarmányozása. (Baromfitenyésztés, 1957)
A rántanivaló- és a pecsenyecsibe- nevelés jelentősége. (Baromfiipar, 1957)
Az E-vitamin szerepe és jelentősége a baromfi takarmányozásában. – Takarmányozási módszerek a baromfik takarmányozásában. – A baromfi légzőszervi megbetegedései. (Baromfiipar, 1958)
Önetetős csibenevelés. – A fölözött tej, mint baromfitakarmány. – Pecsenyecsirke-nevelési kísérletek. (Baromfitenyésztés, 1958)
Egyoldalú szilázsetetés hatása a növendékmarhák vérének Ca- és anorganikus P-tartalmára. Duduk Vendellel, Pethes Györggyel. (Állattenyésztés, 1959)
Újabb adatok a csirkék syngamosisának a gyógykezeléséhez. – A baromfi anyagforgalmi betegségei. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1960)
A baromfi anyagforgalmi betegségei. (Baromfiipar, 1960)
A vitaminok szerepe a baromfi takarmányozásában. (Baromfiipar, 1961)
Adatok a kispulykák E-vitaminhiány okozta megbetegedéséhez. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1961)
A pulyka egészségvédelme. (Koplikné Kovács Éva: Pulykatenyésztés. Bp., 1962
2. bőv. kiad. 1968)
A szarvasmarha ún. véres folyása. Haraszti Jánossal. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1963)
Amit a stresszről és a stressztakarmányozásról tudni kell. (Baromfiipar, 1963)
Tenyész- és növendékcsirkék takarmányozása. (Baromfiipar, 1964)
Gyakorlati tapasztalatok a pulykahimlő-vírus alkalmazásáról és a baromfihimlő, baromfipestis elleni kombinált védőoltásról. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1964)
A tyúktenyésztés kézikönyve. Többekkel. (Bp., 1964)
Furidin-kísérletek csirkén. 1–3. Kassai Tiborral, Merényi Bélával. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1964–1967)
Baromfitakarmányozás. Felsőfokú technikumi jegyz. Hudák Lajossal. (Pécel, 1965)
Adatok az A- és D-vitamin kölcsönhatásához. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1965)
A baromfi ásványianyag-forgalma és annak zavarai. Témadokumentáció. Összeáll. (Bp., 1966)
A laktin. (Magyar Mezőgazdaság, 1967)
Kacsa-, lúd-, pulyka- és gyöngytyúktenyésztés kézikönyve. Többekkel. (Bp., 1968)
A gyakrabban előforduló pulykabetegségek és az ellenük való védekezés. (A baromfitartás egyes állategészségügyi kérdései. Bp., 1968)
A Neomycin alkalmazásának feltételeiről. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1969)
Magas savszámú zsírok etetésének hatása a szopós borjak anyagforgalmára. Bedő Sándorral. (Állattenyésztés, 1971)
A korai bárányelválasztás takarmányozási kérdései. Veress Lászlóval. (Állattenyésztés, 1972)
Adatok a ludak fibrines vakbélgyulladásának gyógykezeléséhez. (Baromfiipar, 1972)
A takarmányozás állategészségügyi jelentősége. A takarmányösszetevők állategészségügyi jelentősége. – Az ásványianyag-forgalom zavarai. Vitaminhiány. A baromfi fontosabb anyagforgalmi betegségei. (Takarmányártalmak, hiánybetegségek. Bp., 1972)
Bárányok korai elválasztása, mesterséges báránynevelés és expressz pecsenyebárány-előállítás. Témadokumentáció. Veress Lászlóval. (Bp., 1973)
A biotinhiányról. Darvas Ágnessel. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1973)
A házibaromfi fekélyes és elhalásos bélgyulladása. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1974)
Adatok a különböző korú csirkéknek perorálisan és parenterálisan adott Neomycin hatékonyságának összehasonlító értékeléséhez. – A hízómarhák vitaminhiányáról. Rózsahegyi Tiborral. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1975)
Báránynevelés és hizlalás. Monográfia. Veress Lászlóval. (Bp., 1976
lengyelül: Warszawa, 1982)
Takarmányozás és anyagforgalom. (Baromfiegészségtan. Szerk. Mészáros János. Bp., 1976)
Tartalék a baromfitakarmányozásban. (Magyar Mezőgazdaság, 1977)
Gyakorlati megfigyelések a kispulykák és csirkék biotinhiányáról. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1978)
A szarvasmarha napi karotinszükségletének ellentmondásos megítélése a hazai és a külföldi szakirodalomban. Kégl Tamás. – A takarmányozás szerepe a nőivarú szarvasmarha szaporodásában. – Kísérletek az újszülött állatok A-vitamin-ellátottságának fokozására az anyák parenterális kezelésével. Jelenits Katalinnal, Katona Zoltánnal. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1980)
A broilertakarmányozás időszerű kérdései. Etter Lászlóval, Horváth Imrével. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1981)
A baromfi takarmányozásának alapjai. (Baromfitenyésztők kézikönyve. Szerk. Horn Péter. Bp., 1981)
Juhtakarmányozás. Veress Lászlóval. (Juhtenyésztők kézikönyve. Bp., 1982)
Baromfitakarmányok energiaértékének meghatározása. Vincze L.-lel. Témadokumentáció. (Bp., 1983)
Ki nem használt tartalékunk: a háromfázisú takarmányozás. Laki I.-vel. (Magyar Mezőgazdaság, 1983)
Takarmányozástan. Egy. és főisk. tankönyv. Schmidt Jánossal. (Bp., 1988)
Takarmányozási táblázatok. Szerk. Schmidt Jánossal. (Bp., 1988
3. kiad. 1989
4. kiad. 1992
6. kiad. 1997)
A csirke húsminőségét, a csirketest kémiai összetételét befolyásoló tényezők. Laki I.-vel. (Baromfitenyésztés és feldolgozás, 1988)
A szarvasmarha és a juh kalcium- és foszforszükséglete. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1989)
Anyagforgalmi betegségek a hazai nagyüzemi baromfitenyésztésben. Kand. értek. (Bp., 1990)
A galamb takarmányozásának alapjai. (Galambtenyésztés. Szerk. Horn Péter. Bp., 1990)
Naposkori baromfielhullások megelőzése elektrolit-glukózoldat itatásával. – A T2-toxin hatása a tyúk tojástermelésére és a tojások keltethetőségére. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1991)
Takarmányipari ismeretek. Takarmánytechnológia, gabonatárolás és keveréktakarmány-gyártás. Egy. tankönyv. (Kaposvár, 1993
2. kiad. 1998)
Új utak a monogastricusok hozamfokozása terén. Probiotikumok. Összefoglaló ismertetés. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1994).

Irodalom

Irod.: Babinszky László: K. T. (Állattenyésztés és takarmányozás, 1994)
Holló Ferenc: K. T. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1995)
Veress László: K. T. (Állattenyésztés és takarmányozás, 2004).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013