Kalászi István
Kalászi István

2024. november 7. Csütörtök

Kalászi István

gépészmérnök

Születési adatok

1924. július 26.

Budapest

Halálozási adatok

1994. november 11.

Budapest

Temetési adatok

1994. november 22.

Budapest

Farkasrét


Iskola

A József Nádor Műszaki Egyetem (JNME) Gépész- és Vegyészmérnöki Kar Gépészmérnöki Osztályán végzett (1949), a BME-n doktorált (1966); a műszaki tudományok kandidátusa (1966), doktora (1986). 

Életút

A Kultúra Nyomda nyomdai segédmunkása (1945–1949), a Vörös Csillag Traktorgyár Gyártástervezési Osztályának konstruktőre, technológusa, főmérnökhelyettese (1949–1952). Hivatásos tisztként, a Magyar Néphadsereg (MN) Haditechnikai Intézet Fegyverszerkesztési Osztályának főmérnöke, osztályvezető-helyettese és az Intézet parancsnokhelyettes főmérnöke (1952–1957; mérnök-alezredesi rangban, 1955-től). A BME Hadmérnöki Kar Fegyvertechnikai Tanszéke egy. adjunktusa (1957), az átszervezés után a Gépészmérnöki Kar Gépgyártástechnológiai Tanszéke egy. adjunktusa (1957–1964), egy. docense (1964–1968), egy. tanára (1968. júl. 1.–1981. jan. 8.) és a Tanszék vezetője (1970–1976) A Gépészmérnöki Kar dékánhelyettese (1964–1969). Az Állami Műszaki Főiskola tanársegéde (1948–1949), az MTA KFKI Műszaki Osztálya osztályvezető tud. munkatársa (1957–1963). 

Fémek forgácsolással végzett alakításával, elsősorban szerszámok forgácsoló képességével, szerkezeti anyagok megmunkálhatóságával, ill. hűtő-kenő anyagok hatásmechanizmusával foglalkozott. Jelentős eredményeket ért el a fémforgácsolás kopásjelenségeinek feltárása terén. Nevéhez fűződik a csigafelületű lemezek folyamatos gyártásának elvi megoldása. A Vörös Csillag Traktorgyárban dömperek tervezése és prototípusai szériagyártásainak megkezdése volt a feladata.

Emlékezet

Budapesten (XI. kerület Villányi út 83–85.) élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik. 

Elismertség

Az MTA Elméleti Technológiai Bizottsága alapító titkára (1971–1975), tagja (1975–1994). A Gépipari Tudományos Egyesület (GTE) Technológiai Szakosztályának elnöke (1968-tól), a GTE alelnöke (1974–1980). 

Elismerés

Sztahanovista oklevél (1950), Magyar Népköztársasági Érdemérem (arany, 1952). 

Szerkesztés

Periodica Polytechnica. Mechanical Engineering c folyóirat szerkesztőbizottságának titkára (1968–1978). 

Főbb művei

F. m.: A műszaki egyetem oktatóinak szerepe a műszaki propaganda és ismeretterjesztés terén. (Felsőoktatási Szemle, 1959)
Csigafelületű lemezek gyártásának néhány problémája. Tóth Istvánnal. (A BME Gépgyártástechnológiai Tanszék jubileumi évkönyve. Bp., 1961)
Hűtő-kenő folyadékok alkalmazása a forgácsolásnál, különös tekintettel az újabb hazai és külföldi tapasztalatokra. (A Mérnöktovábbképző Intézet előadásai. Bp., 1962)
Csavarfelületek korszerű gyártása lemezszalagból, hidegalakítással. Tóth Istvánnal. (Gép, 1962)
Tapasztalatok hazai hűtő-kenő folyadékok felhasználásáról. Tóth Zoltánnal. (Gép, 1962)
Diplomaterv-feladatok és üzemi problémák. – A hosszabb időtartamú üzemi gyakorlatok tapasztalatai. (Felsőoktatási Szemle, 1962)
Szulfofrezol használata acélanyagok forgácsolásánál. Tóth Zoltánnal. (Gép, 1963)
A Phenomenon Leading to an Error in Measuring the Cutting Temperature by Tool-Work Thermocouple Method. (Periodica Polytechnica. Mechanical Engineering, 1963)
A fémforgácsolás kopásjelenségeinek vizsgálata. Kand. értek. (Bp., 1964)
Forgácsoló megmunkálások hűtés-kenésére alkalmazott gyártási segédanyagok szerepe az újabb kutatások tükrében. (Gépgyártástechnológia, 1964)
A forgácsolási hőmérsékletmérés egykéses módszerének tökéletesítése és üzemi alkalmazásának lehetőségei. (Gép, 1964)
Az automatizálás bevezetését előkészítő forgácsolási vizsgálatok. Bakondi Károllyal, Kardos Árpáddal. (A forgácsoló megmunkálás automatizálása konferencia előadásai. 1965. okt. 25–27. Szerk. Dénes Miklós és Őrffy Pál. Bp., 1965)
Néhány észrevétel a marási teljesítmény számításához. Angyal Bélával. (Gép, 1965)
A forgácsolás korszerű segédanyagai. Tóth Zoltánnal. (Gépgyártástechnológia, 1965)
Készülék- és idomszerkesztési példatár. Szerk. Müller Istvánnal, Sasi Nagy Istvánnal. 10 táblával. (Bp., 1965
2. kiad. 1968)
A Corrected Method for Determination of Flank Wear on the Single Point Cutting Tool on Turning Steel. (Acta Technica, 1966)
Szerszámkopások vizsgálatának rövidített módszere. (Gép, 1966)
Mérnökképzés a moszkvai Energetikai Intézetben. (Felsőoktatási Szemle, 1966)
Számolólécek szerkesztése forgácsolási adatok meghatározásához. Segédlet IV. éves gépgyártás-technológia szakos hallgatók számára. Összeáll. Rezek Ödönnel. (Bp., 1967
4. kiad. 1971
7. kiad. 1977)
A gépgyártás technológiája III. köt. Tömeggyártás. Egy. tankönyv. Írta és szerk. (Bp., 1967
2. kiad. 1972
3. kiad. 1977
4. kiad. 1981)
Korszerű példák a gépgyártástechnológia tárgyköréből. Egy. jegyz. Angyal Bélával, Percze Józseffel. (Bp., 1968)
Fémmegmunkáló hűtő-kenő anyagok alkalmazása. Többekkel. (A KGM Műszaki Tudományos Tájékoztatási Intézet kiadványa. Bp., 1970)
Fémmegmunkáló hűtő-kenő anyagok alkalmazásának alapismeretei. Többekkel. (A KGM Műszaki Tudományos Tájékoztatási Intézet kiadványa. Bp., 1970)
Korongéltartam, segédanyag és gazdaságosság megítélésének új lehetősége köszörülésnél. Dimitrisz Iliásszal, Tóth Istvánnal. (Finommechanika, 1970)
Some Remarks on Grinding Wheel and Wheel Life. (Periodica Polytechnica. Mechanical Engineering, 1972)
Numerikus vezérlésű szerszámgépek és a csoporttechnológia. (Gépgyártástechnológia, 1972)
Köszörűfolyadékok működése és kifárasztása. Dimitrisz Iliásszal, Tóth Istvánnal. (Gép, 1973)
Tárcsa jellegű alkatrészek típustechnológián alapuló technológiai folyamatainak tervezése elektronikus számítógépen. Mészáros Imrével. (Gépgyártástechnológia, 1974)
Alkatrészcsoportok technológiai folyamatainak automatikus tervezése. Mészáros Imrével. (Gépgyártástechnológia, 1976)
A szerszámfelhasználás várható fejlődése 1980-tól 1990-ig. (Gépgyártástechnológia, 1979)
Erweiterung der Schneidfähigkeitsparameter nach Lurje auf die Planung der Schleiftechnologie. (Periodica Polytechnica. Mechanical Engineering, 1983)
Abrazív szerszámok általános törvényszerűségeinek nagyobb pontosságú vizsgálati lehetősége gyémánt szerszámokkal. Angyal Bélával. (Gép, 1984)
Hagyományos szemcséjű köszörűkorongok forgácsolóképessége. I–II. köt. Monográfia és doktori értek is. (Bp., 1985)
Köszörülési paraméterek közötti alapvető összefüggések vizsgálata. Dimitrisz Iliásszal. – Egy gyártástechnológiai rekonstrukció mérhető eredményei a Gránit Vállalat köszörűkorongjain. Quang Phan-nal. (Gépgyártástechnológia, 1988)
Egy hipotézis igazolása, amely a jövőben a köszörülés alapkutatását forradalmasítja. (Gépgyártástechnológia, 1989)
A TCFM-100 többcélú oktatógép működése és programozása. Oktatási segédlet. Összeáll. (Kecskemét, 1989). 

Irodalom

Irod.: Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László, Szluka Emil. (Bp., 1986)
Halálhír. (Népszabadság, 1994. nov. 18.). 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2014

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője