Káldor Miklós
Káldor Miklós

2024. október 3. Csütörtök

Káldor Miklós

közgazdász

Névváltozatok

Kaldor, Nicholas; 1974-től Baron of Newnham

Születési adatok

1908. május 12.

Budapest

Halálozási adatok

1986. október 1.

Cambridge, Nagy-Britannia


Iskola

Az MTA tagja (t.: 1979. máj. 11.).

Életút

A bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen, majd Berlinben és Londonban tanult (1926-1932), a London School of Economics-en közgazdász okl. szerzett (1932), az MTA t. tagja (1979. máj. 11.). - Angliában telepedett le, a London School of Economics tanársegéde, adjunktusa (1932-1947), az ENSZ genfi Európai Gazdasági Biz.-a (ECE) Kutatási és Tervezési Oszt.-ának ig.-ja (1947-1949), a cambridge-i King’’s College docense (1949-1966), a Politikai Gazdaságtan Tanszék ny. r. tanára (1966-1975). A II. vh. alatt az angliai Orsz. Gazdaság- és Társadalomkutató Int. tud. munkatársa (1939-1945), a koalíciós években Mo.-on az SZDP gazdasági tanácsadója (1945-1947). Az 1950-1960-as években Ceylonban, Indiában, Ghánában, Venezuelában, Mexikóban, Töröko.-ban és Iránban gazdasági és pénzügyi tanácsadó, majd a Pekingi Egyetem meghívott előadója (1956). A brit Pénzügymin. különleges tanácsadója (1964-1968, 1974-1976), bárói rangra emelése után az angol felsőház tagja (1974-től).A közgazdaság-tudomány ún. új cambridge-i iskolájának egyik legjelentősebb képviselője, a keynesi közgazdasági gondolkodás követője, a monetarizmus egyik legkeményebb kritikusa. Alapvető eredményeket ért el a jóléti közgazdaságtan, a jövedelemelosztás, a gazdasági egyensúly és növekedés, az adóztatás, a foglalkoztatottság, a fejlődő országok gazdaságának vizsgálata terén. Általánosította Keynes multiplikátor- és kamatelméletét, bírálta a hayeki konjunktúraelméletet, áttekintést adott az elosztási elméletekről, új, kétszektoros keresletorientált modellt dolgozott ki. Fogl. továbbá az indiai adóreformmal, az 1940-es években részt vett a Beveridge-terv kidolgozásában. Nézete szerint szükséges az áll. beavatkozás a gazdaság működéséhez.

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője