Káldy-Nagy Gyula
Káldy-Nagy Gyula

2020. október 24. Szombat

Káldy-Nagy Gyula

történész, turkológus

Születési adatok

1927. július 14.

Nagydém, Veszprém vármegye

Halálozási adatok

2011. október 14.

Budapest


Iskola

Elemi iskoláit szülőfalujában, középiskoláit Pápán és Sopronban végezte, a II. vh. végén a szülőfalujabeli leventékkel együtt Nyugatra vitték, ahol erdőirtással és bunkerépítéssel foglalkoztatták (1946 máj.-ban térhetett haza, s csak ez után fejezhette be középiskolai tanulmányait). A Pázmány Péter Tudományegyetem ÁJTK-n (1946–1947) BTK-n tanult (1947–1950), a Történettudományi Karán török történeti előadói okl. szerzett (1955), a történelemtudományok kandidátusa (1968), doktora (1981).

Életút

Az MTA Történettudományi Intézete óradíjas adatgyűjtője, tud. segédmunkatársa (1955–1957). Az ELTE BTK Török Filológiai Tanszék tanársegéde (1957–1963), egy. adjunktusa (1963–1969), egy. docense (1969–1980), egy. tanára (1980. júl. 1.–1997. aug. 31.), emeritusz professzora (1997. szept. 1-jétől). Az École Pratique des Hautes Études-ön Fernand Braudel ösztöndíjasa (1965), az Ankarai Egyetem (1966–1967), a Koppenhágai Egyetem vendégtanára (1969). Bécsi egyetemek vendégprofesszora (1987). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1962–1965).

Oszmanisztikával, az Oszmán Birodalom gazdaság- és társadalomtörténetével, elsősorban török nyelvű történeti források (pl. török adóösszeírások, számadáskönyvek stb.) kritikai filológiai elemzésével foglalkozott. Nemzetközileg is az elsők között vizsgálta és értékelte rendszeresen és teljes fejlődésükben – keletkezésükben és funkciójukban – a török uralom alatti területek elsőrendű fontosságú forrásait (= a szandzsák-, a dzsizje- és a tized-összeírásokat). A részben általa feltárt és értékelt források alapján új eredményeket ért el az Oszmán Birodalom létrejöttének és szívós fennállásának vizsgálata terén. Több közigazgatási egység (a Budai, a Mohácsi, a Szegedi, a Gyulai és a Csanádi szandzsák) különböző összeírásait dolgozta fel, továbbá tanulmányozta a korabeli oszmán hadszervezés kérdéseit is. Népszerű monográfiát írt Nagy Szulejmánról. Többször folytatott Isztambulban levéltári anyaggyűjtést (1963–1973), amelynek során 22 ezer magyar vonatkozású mikrofilmfelvételt készített, ezzel Európában egyedülálló forrásgyűjteményt alakított ki. 

 

Nagy Szulejmán (uralkodott: 1520–1566) negyvenhat éven át tartó uralkodását és az az alatt indított tizenhárom hadjáratát újszerűen magyarázta Káldy-Nagy Gyula. Véleménye szerint a százezer fős hadsereg állandó foglalkoztatása mellett háborút csak a pillanatnyilag legkedvezőbbnek látszó irányban (= a leggyengébb ellenfél felé) folytatott. Szulejmán 1521. évi és 1526. évi hadjáratának célja a zsákmányszerzés és nem a hódítás volt. Budát az utánpótlási nehézségek miatt engedte át Szapolyainak és csak Habsburg Ferdinánd megújuló támadásai miatt foglalta el véglegesen, azaz Buda elfoglalását Habsburg Ferdinánd (uralkodott: 1526–1564) ellenkirályként való fellépése, a belső erők megosztása és Szulejmánnak a Habsburg-támadástól való félelme tette szükségszerűvé. Magyarországi hadjáratainak végső célja 1529-től mindig Bécs elfoglalása volt, az ehhez szükséges magyarországi területszerzés mindig csak félsiker maradt. Igazi célját sem Szulejmán, sem utódjai soha sem érték el, viszont a magyarországi kényszerű területfoglalás együtt járt egy védővonal kiépítésével is, amelyek jóval meghaladták a meghódított területek jövedelmét. Szulejmán döntései az Oszmán Birodalom szerkezetének és szervezetének átalakulásával és fejlődésével függtek össze, amelynek a szultán legalább annyira foglya, mint ura volt. Ezzel a véleményével Káldy-Nagy Gyula állást is foglalt az 1960-as években megújuló ún. mohácsi vitában, amely hosszú időkre megosztotta a magyarországi történettudomány legismertebb képviselőit. 

Elismertség

A Kőrösi Csoma Társaság alapító, majd vezetőségi tagja. A Magyar–Török Történész Vegyes Bizottság, az ankarai Török Történeti Társulat l. (1979-től), tb. tagja (1982-től).

Elismerés

Széchenyi-díj (1994).

Szerkesztés

A Studia Turco-Hungarica c. könyvsorozat szerkesztője (1974-től).

Főbb művei

F. m.: A dzsizje defterek és a tahrir defterek népességstatisztikai forrásértéke. (Történeti Statisztikai Közlemények, 1959
németül: Acta Orientalia, 1960)
Baranya megye XVI. századi török adóösszeírásai. 3 táblával, 1 térképmelléklettel. Közzéteszi. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai. 103. Bp., 1960)
A Szeged környéki szultáni hászbirtokok mezőgazdasági termelése a XVII. század második felében. (Agrártörténeti Szemle, 1961)
The Cash Book of the Ottoman Treasury on Buda in the Years 1558–1560. (Acta Orientalia, 1962)
Budai török számadáskönyvek. 1550–1580. Közzétette Fekete Lajossal. (Bp., 1962
németül: Rechnungsbücher türkischer Finanzstellen in Buda. 1550–1580. Türkischer Text. Fekete Lajossal. Bp., 1962)
Tolna mezőváros mezőgazdasági termelése a XVI. század derekán a török adójegyzékekben. (Agrártörténeti Szemle, 1962)
Statisztikai adatok a török hódoltsági terület Nyugat felé irányuló áruforgalmáról 1560–1564-ben. (Történeti statisztikai évkönyv, 1965)
Török adólajstrom Baranyából a XVI. századból. (MTA Dunántúli Tudományos Intézet. Értekezések. Bp., 1966 és Szigetvári Emlékkönyv. Bp., 1966)
Magyarországi török adóösszeírások. Kand. értek. is. (Bp., 1967
megjelent: Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat. 52. Bp., 1970)
Adatok a levantei kereskedelem XVII. század eleji történetéhez. (Századok, 1967)
Harács- szedők és ráják. Török világ a XVI. századi Magyarországon. (Kőrösi Csoma Kiskönyvtár. 9. Bp., 1970)
Kanuni devri Budin tahrir defteri. 1546–1562. (Ankara, 1971)
The Effect of Timar-System on Agricultural Production in Hungary. (Studia Turcica, 1971)
A török hódoltság elbeszélő és okleveles kútfőiről. (Századok, 1972)
Beginnings of the Arabic Letter Printing in the Muslim World. (The Muslim East Studies in Honour of Julius Germanus. Szerk. is. Bp., 1974)
Szulejmán. Monográfia. (Bp., 1974)
Macaristan’da 16. yüzyilinda Türk yönetimi. (Studia Turco–Hungarica. 1. Bp., 1974)
Suleimans Angriff auf Europa. (Acta Orientalia, 1974)
Hungaro–Turcica. Studies in Honour of Julius Németh. Szerk. (Bp., 1976)
A budai szandzsák 1559. évi összeírása. 3 táblával, 1 térképmelléklettel. Közli, a bevezető tanulmányt írta. (Pest megye múltjából. 3. Bp., 1977)
The First Century of the Ottoman Military Organisation. (Bp., 1977)
Nagy Szulejmán és az Oszmán Birodalom kifejlődése. Doktori értek. (Bp., 1980)
The Holy War – Jihad – in the First Centuries of the Ottoman Empire. (Cambridge [Massachusetts], 1980)
A gyulai szandzsák 1567. és 1579. évi összeírása. 4 táblával, 1 melléklettel. Közli, a bevezető tanulmányt írta. (Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból. Békéscsaba, 1982)
A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok. 1 térképmelléklettel. Közli, a bevezető tanulmányt írta. (Pest megye múltjából 6. Bp., 1985)
A török állam hadseregének kialakulása I. Szulejmán korára. (Mohács. Tanulmányok a mohácsi csata 450. évfordulójára. Szerk. Rúzsás Lajos és Szakály Ferenc. Bp., 1986)
Das osmanische Reich und seine Vasallenstaaten in der achtziger Jahren des 17. Jahrhunderts. (Bp., 1988)
Über das Entstehen eines europäischen Vorurteils: Muslims und Christen, Türken und Griechen. (Turcica revue d’études turques. 21–23. Louvain, 1991)
Kleinasien im Spannungsfeld von vier neuen Machtzentren um 1260. (Wien, 1995)
A csanádi szandzsák 1567. évi és 1579. évi összeírása. 1 térképmelléklettel. Közli, a bevezető tanulmányt írta. (Dél-alföldi évszázadok. 15. Szeged, 2000)
Szegedi török számadáskönyvek az 1585–1588-as és az 1670-es évekből. 1 térképmelléklettel. Közli, a bevezető tanulmányt írta. (Dél-alföldi évszázadok. 18. Szeged, 2002)
A szegedi szandzsák települései, lakosai és török birtokosai 1570- ben. 1 térképmelléklettel. Közli, a bevezető tanulmányt írta. (Dél-alföldi évszázadok. 24. Szeged, 2008).

Irodalom

Irod.: Kőhegyi Mihály: K-N. Gy.: Magyarországi török adóösszeírások. (Századok, 1972)
Mészáros László: K-Ny. Gy.: Szulejmán. (Századok, 1975)
Hajdú Mihály: K-N. Gy.: A budai szandzsák 1559. évi összeírása. (Névtani Értesítő, 1979)
Hajdú Mihály: K-N. Gy.: A gyulai szandzsák 1567. és 1579. évi összeírása. (Magyar Nyelv, 1985)
Szakály Ferenc: K-N. Gy.: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok. (Levéltári Közlemények, 1988)
A Kossuth-díj, az Állami Díj és a Széchenyi-díj fél évszázada. 1948–1998. A szerkesztőbizottság elnöke Kiss Elemér. (Bp., 1998)
Bagi Zoltán: K-N. Gy.: A szegedi szandzsák települései, lakosai és török birtokosai 1570-ben. (A Tiszántúli Történész Társaság közleményei, 2008)
Dávid Géza: Professor Gyula Káldy-Nagy. – Kovács Erik: Bibliography of Professor Gyula Káldy-Nagy. (Julio Káldy-Nagy Octogenario. Acta Orientalia, 2008)
Bagi Zoltán: K-N. Gy.: A szegedi szandzsák települései, lakosai és török birtokosai 1570-ben. (Századok, 2009).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013