Kállai László
Kállai László

2020. október 29. Csütörtök

Kállai László

mezőgazdasági mérnök

Születési adatok

1927. november 6.

Budapest

Halálozási adatok

2007. április 18.

Budapest


Iskola

A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) Mezőgazdasági Karán tanult (1945–1949), az Agrártudományi Egyetemen (ATE) mezőgazdasági mérnöki okl. szerzett (1955), doktorált (1963); közben az Állatorvos-tudományi Egyetemen (ÁOTE) is tanult. 

Életút

Az ATE Állategészségtani Tanszéke gyakornoka (1946–1949), az Állattenyésztési Kutató Intézet (ÁKI) segédkutatója (1950–1952), tudományos munkatársa (1952–1957). Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet tud. munkatársa és a Kísérleti Állatház vezetője (1958–1964), egyúttal az MTA Műszerügyi Szolgálata Kutatófilm Laboratóriumának vezetője (1960–1965). Az Egészségügyi Minisztérium gödöllői Laboratóriumi Törzsállattenyésztő Intézete (LATI) igazgatója (1964–1970), az Országos Fajtakísérleti Intézet tud. főmunkatársa (1970–1972). A Kaposvári Mezőgazdasági Felsőfokú Technikum oktatója, az átszervezés után a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola Állatélettani Tanszéke főisk. tanára (1972-től). 

Állatélettannal, takarmányozás-élettannal foglalkozott. Tudományos pályafutásának kezdetén bekapcsolódott Tangl Harald (1900–1971) kísérleteibe: a B12-vitamin és különböző antibiotikumok takarmányozási felhasználási lehetőségeit vizsgálta. A B12-vitamin tartalmú állatitakarmány-adalék társfeltalálója (Kralovánszky U. Pállal és Pál M.-mel, mint titkos találmány; az 1955. évi Kossuth-díjra felterjesztve). Kidolgozta – többek között – a szarvasmarhatrágya takarmányfehérje-javításának technológiáját, kísérletezett a csicsókatermesztés takarmányozásával. Munkásságának második szakaszában Magyarországon elsők között vizsgálta a laboratóriumi állattartás technológiáját, annak környezeti tényezőit. Nevéhez fűződik a gödöllői Laboratóriumi Törzsállattenyésztő Intézet megszervezése (1964-ben), ahol bevezette a laboratóriumi állatok rendszeres röntgenvizsgálatát, amelyekhez kiváló állatfényképeket készített. Munkássága korszakos jelentőségű a magyarországi állattenyésztési biotechnológiai kutatásokban.

Szerkesztés

A Folia Biotechnologica és a Napjaink biotechnológiája c. sorozatok szerkesztője. 

Főbb művei

F. m.: Az állatok fényérzékenysége. (Természet és Technika, 1949)
A takarmány zsírtartalmának hatása a fejlődő állati szervezetre. Kurelec Viktorral és Tangl Haralddal. (Agrártudomány, 1950)
Különböző minőségű zsírok hatása a takarmányok alkotórészeinek raktározására ivarérett állatok szervezetében. Vidacs Györggyel. (Agrártudomány, 1952)
Gazdasági állataink törzskönyvi fényképezésének technikája. (Állattenyésztés, 1952–1953)
Adatok a napraforgóolajok biológiai értékéhez és változásához. – A napraforgó-pogácsa és a zsírtalanított napraforgódara biológiai értékének változása. Kralovánszky U. Pállal. – Kobalamin-tartalmú készítmény az állatok táplálásában. Kralovánszky U. Pállal. (Állattenyésztés, 1953)
Takarmányozási kísérletek B12 vitamintartalmú anyaggal. Kralovánszky U. Pállal. (Élelmezési Ipar, 1953)
Hazai kobalamin-tartalmú készítmény háziszárnyasaink nagyüzemi nevelésében és hizlalásában. Kralovánszky U. Pállal. – A B12 vitamin a tojástermelésben és a keltethetőségben. Többekkel. – A B12 vitamin hatása mangalica kocák fialására. Eőry Ernővel és Kralovánszky U. Pállal. (Állattenyésztés, 1954)
A szárított Penicillium micelium felhasználása a takarmányozásban. Kralovánszky U. Pállal. (Agrártudomány, 1954)
Hazai kobalamin-tartalmú készítmény a sertések és a baromfiak hízlalásában. Kralovánszky U. Pállal. (Élelmezési Ipar, 1954)
Újabb lehetőségeink a takarmányfehérje biológiai értékének megjavítására. Kralovánszky U. Pállal. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1955)
Adatok a növendékbikák és tinók hízlalásához. Többekkel. – Hazai előállítású aureomicin-tartalmú termék hatása a sertések hízlalási és vágási eredményeire. Kralovánszky U. Pállal és Sréter Ferenccel. – Adatok az ösztrogének és a szöveti terápia hatásmechanizmusához. Kralovánszky U. Pállal és Sréter Ferenccel. (Állattenyésztés, 1955)
Takarmányozás B12 vitaminnal és antibiotikumokkal. Kralovánszky U. Pállal. (Agrártudomány, 1956)
A csicsóka mint takarmány. 1–4. Többekkel. (Állattenyésztés, 1956–1958)
A kérődzők bendőemésztésének vizsgálata. Mühlrád A.-val. – A tejtáplálás időszakában etetett antibiotikum hatása a borjak növekedésére. Czakó Józseffel. – Magyartarka szarvasmarhák feljavító-hízlalási adatainak elemzése. Kralovánszky U. Pállal és Szatmári Nagy Imrével. (Állattenyésztés, 1957)
Takarmányozás antibiotikumokkal. Kralovánszky U. Pállal. – A magyartarka szarvasmarhák feljavító hízlalása. Kralovánszky U. Pállal és Szatmári Nagy Imrével. – A szalonna vastagságának mérése élő sertéseken. Kovács Ferenccel és Kralovánszky U. Pállal. (Agrártudomány, 1957)
A marhahús minőségével szemben támasztott újabb követelmények. (Húsipar, 1957)
A gyógyszergyártás és a húsipar. – Téliszalámi-gyártásunk nyersanyagának minőségi kérdései. Kovács Ferenccel és Kralovánszky U. Pállal. (Húsipar, 1958)
A csont kvantitatív röntgenológiai vizsgálata. Tarján Róberttel. (Az Országos Élelmezéstudományi Intézet Évkönyve, 1959)
Különböző ivarú és osztályú vágómarhák húsának objektív vizsgálata. Czakó Józseffel és Jakabfi Frigyesnével. (Húsipar, 1960)
A táplálékkihasználás mértékének meghatározása indikátor módszerrel. Többekkel. (Az Országos Élelmezéstudományi Intézet Évkönyve, 1961)
Adatok az ürükön végzett kihasználási kísérletek módszeréhez. Többekkel. (Kísérletügyi Közlemények, 1961)
A laboratóriumi állatok ökológiája. Egy. doktori értek. (Gödöllő, 1962)
A táplálékban levő fehérje mennyiségének hatása a stroncium raktározására. Dobos Sándorral és Tarján Róberttel. (Kísérletes Orvostudomány, 1962)
A kísérleti állatok tenyésztésének nemzetközi rendezése. (Orvosi Hetilap, 1962. 2.)
Studies on the Leptospira icterohaemorrhagiae Infection of Experimental Rats. Kemenes Ferenccel és Vizy Lászlóval. (Acta Microbiologica, 1962–1963)
A laboratóriumi állatok tartása és tenyésztése. I–III. köt. Jegyz. (Bp., 1963)
Az eltérő környezeti feltételek hatása a túzok [Otis tarda L.] lábcsontjainak alakulására. Tarján Róberttel. (Állattani Közlemények, 1963)
Táplálkozás-egészségügyi vizsgálatok 1–3 éves korú budapesti bölcsődés gyermekeken. Többekkel. (Egészségtudomány, 1963)
A kéztő másodlagos csontmagjainak vizsgálata 1–3 éves gyermekeken. Fischer Jánossal. – A csont szilárdságának összefüggése az in vivo mért röntgendenzitometriás egyenértékkel. Kemenes Ferenccel és Vizy Lászlóval. (Kísérletes Orvostudomány, 1963)
The in vitro Determination of Bone Apatite and Bone Density by X-Ray Densitometry. Tarján Róberttel. (Acta Veterinaria, 1963)
A laboratóriumi kísérleti patkányok Leptospira icterohaemorrhagiae-fertőzöttségének vizsgálata Budapesten és az egyik fertőzött tenyészet Leptospira-mentesítése. Kemenes Ferenccel és Vizy Lászlóval. (Orvosi Hetilap, 1963)
A Leptospira icterohaemorrhagiae terjedésének útja fehérpatkány-tenyészetekben. Kemenes Ferenccel és Vizy Lászlóval. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1964)
Összehasonlító vizsgálatok az őstulok és a szarvasmarha elülső lábközépcsontján. Többekkel. (A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei, 1964)
Nyúlhústermelés préselt keveréktakarmánnyal. Kralovánszky U. Pállal. (Baromfitenyésztés, 1965)
A táplálékunkban előforduló idegen anyagok és azok összhatásának toxikológiai vizsgálata patkányokon. Többekkel. (Egészségtudomány, 1965)
A laboratóriumi állatok ökológiája. (Az Orvostovábbképző Intézet jegyzetei. Bp., 1967)
Gnotobiológia. Csíra- és kórokozómentes laboratóriumi állatok. (Az Orvostovábbképző Intézet jegyzetei. Bp., 1967)
Újra a nyúltápról. (Baromfitenyésztés, 1968)
Zoobiológia. (A biológia tanítása, 1972)
Háziállatok biológiája. Főisk. jegyz. I–VI. köt. (Kaposvár, 1973–1974)
600 kérdés. Korrepetitor a Háziállatok biológiája c. tananyagból. Összeáll. (Kaposvár, 1974)
A laboratóriumiállat-tenyésztés és -felhasználás új útjai. 1–2. (A biológia aktuális problémái, 1974–1975)
A hús- és tejtermelés biológiája. Monográfia. Kralovánszky U. Pállal. (Állattenyésztés-biológiai Könyvek. Bp., 1975)
Tantárgysorok kialakításának kísérlete időbeli koncentrálással. (Felsőoktatási Szemle, 1975)
A takarmányozás biológiája. Monográfia. Kralovánszky U. Pállal. (Állattenyésztés-biológiai Könyvek. Bp., 1978)
Az ivari ciklus. Horváth Miklóssal. (A Kaposvári Főiskola kiadványa. Kaposvár, 1978)
A vemhes állat. Horváth Miklóssal. (A Kaposvári Főiskola kiadványa. Kaposvár, 1979)
Állattenyésztési biológia. Főisk. jegyz. (Kaposvár, 1980–1982)
A takarmányfehérjék komplex minősítése. Kralovánszky U. Pállal. (Tangl Harald-emlékülés. Előadások. Szerk. Szentmihályi Sándor. Herceghalom, 1981)
A laboratóriumiállat-tartás technológiájának kialakítását célzó környezeti tényezők megválasztása. Benyújtott kand. értek. (Bp., 1983)
Laborállat tanulmány. (Bp., 2000)
Laborállat-ismeretek. 1–4. (Magyar Állatorvosok Lapja, 2001)
Laborállatkönyv. A laboratóriumi állatok tartása, tenyésztése és alapvető kísérleti technikái. (Bp., 2003)
Laborállat-tenyésztés. A laborállat-gondozó szakképzés tankönyve. (FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézete kiadványa. Bp., 2007).

Irodalom

Irod.: Kralovánszky U. Pál: K. L. (Magyar Állatorvosok Lapja, 2007)
Bertók Loránd: K. L. (Állattenyésztés és Takarmányozás, 2007). 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2014