Kálmán Jenő
Kálmán Jenő

2020. október 28. Szerda

Kálmán Jenő

író, szerkesztő, újságíró

Névváltozatok

Kreisler Jenő

Születési adatok

1885. december 27.

Szakcs, Tolna vármegye

Halálozási adatok

1968. április 12.

Budapest


Család

Sz: Kreisler Gyula, Kruspitz Katalin. 

Iskola

A kaposvári gimnáziumban éretts. (1904). 

Életút

Tanulmányai befejezése után, 1905-től Budapesten élt; a Független Magyarország, ill. Ágai Adolf Borsszem Jankó és Heltai Jenő Fidibusz c. élclapjának munkatársa (1909–1912). A Színházi Élet belmunkatársa, segédszerkesztője, rovatvezetője (1912–1938). 

A magyar kabaré kezdeteinek egyik meghatározó személyisége, Nagy Endre (1877–1938) kabaréjának titkára volt. Első művét a Bonbonnière Kabaré adta elő (a Zeneszerző c. kuplét, 1908-ban). Később gyakori műfaja lett a kabarékban előadott politikai pamflet, amelyet Kálmán Jenő „politikai operának” nevezett (lévén, hogy a szereplők politikai véleményét nem ritkán dalban fejtették ki; az első ilyen munkája a Szoborleleplezés a Margitszigeten, 1913-ban). Az I. világháborúban frontszolgálatot teljesített, majd orosz hadifogságban volt. Nyikolszk-Uzuriszkban magyar kabaré- és színjátszó társulatot szervezett, társulatával gyakran lépett fel szibériai hadifogolytáborokban (1916–1920). Hazatérése után a Színházi Életnél helyezkedett el, ahol több mint húsz éven át, hétről-hétre négysoros bökverseiben fogalmazta meg véleményét színházról, a kultúra szereplőiről és a mindennapok aktuális politikai eseményeiről. Szerkesztői tevékenysége mellett továbbra is írt kisebb-nagyobb jeleneteket és kuplékat, elvállalta a rövid életű Faun Kabaré irodalmi vezetését (1922–1923). Kabarészerzőként és szerkesztőként az I. zsidótörvényig dolgozhatott, majd a II. világháború után még néhány évig újra alkothatott néhány idényt megélt, egészen kicsiny társulatoknál. A József nádor tér 1. alatt működött Lénárd Béla (1892–1959) vezetésével az utolsó magyarországi magánkabaré, az Optimisták Kabaréja, ez a színház közölte utoljára tréfáit, jeleneteit. Az 1950-es években nem tudott elhelyezkedni, jellegzetes stílusú, rendkívül népszerű karcolatai a Magyar Nemzetben, a Ludas Matyiban és az Esti Budapestben jelentek meg. 

Még a Színházi Élet szerkesztője volt, amikor máig tisztázatlan körülmények között kapcsolatba került a Bibliotéka Kiadóval. A kiadó az egyik első magyarországi cég volt, amelyik az Észak-Amerikában már rendkívül népszerű cartoonok (= képes regények, később a szó képregénnyé rövidült) kiadására vállalkozott. A Bibliotéka megszerezte Pat Sullivan (1887–1933) korszakos jelentőségű képregényfigurájának – Felix, The Cat – közlési jogát. A rajzkockákhoz a bökverseken „edződött” Kálmán Jenő írt négysoros verseket, s a főhős nevét Sicc úrfira magyarosította. A váratlan siker hatására sorra adták ki Sicc úrfi és barátai (Hápi kacsa, Róka Rudi stb.) történeteit a Képes Kalandok c. könyvsorozatban. Kálmán Jenő bravúros szövegei jobbak voltak az eredetinél is, hisz Sullivan történeteit nem verselve írta. Miután elvesztette állását a Színházi Életnél, és a budapesti színházakból is száműzték; szinte kizárólag csak meséket írt néhány népszerű hollywoodi sikerfilm forgatókönyvének lefordítása mellett. Amikor pedig a II. világháború után, 1948-ban a magánkabarékat ismét bezárták – egy rövid időszakot leszámítva, amikor sajátos stílusú írásait néhány napilap és a Ludas Matyi közölte – újra meséket írt. Verses képeskönyvei, amelyeknek főhőse már Sicc néven született újjá, mind a mai napig a legnépszerűbb gyermekkönyvek közé tartoznak. A történetek teljesen újak, akárcsak a rajzok (Tankó Béla tervezte meg Sicc új figuráját). Élete végéig sorra írta a Sicc-könyveket, -diafilmszövegeket és -kifestőkönyvek verseit. Színpadi műveken és meséken kívül még néhány regényt is írt (Az omszki randevú c. frontregényét dán nyelvre is lefordították), valamint kötetbe rendezte legsikeresebb humoreszkjeit. Színház- és kultúrtörténeti visszaemlékezése kéziratban maradt, ill. részletei különböző antológiákban olvashatók. 

Emlékezet

Budapesten élt és tevékenykedett, a Kozma utcai Izraelita Temetőben nyugszik. 

Főbb művei

F. m.: kabarétréfái: Augustin. (Kuplé, EMKE Kabaré, 1922)
Kitett gyermek. – Zoro Wa Huru. (Faun Kabaré, 1922–1923)
Gratulálok. (Andrássy úti Színház, 1923)
Cox és Box (Pódium Kabaré, 1923)
Tutenkamen. (Pódium Kabaré, 1932)
Családi kör. Jelenet. (Bethlen téri Színpad, 1932)
Razzia az eszpresszóban. (Pódium Kabaré, 1945)
Ballada az éteres albérlőről. (Optimisták Kabaréja, 1948)

 

írásai: Az omszki randevú. Regény. (Frontregények. Bp., 1930
2. kiad. Arad, 1933
dán nyelven: Köbenhavn, 1934)
Ez a kutya eladó. Regény. (A Színházi Élet kiadása. Bp., 1931
2. kiad. 1942)
Könnyeim átvizsgálása után. Vál. humoreszkek. (Bp., 1939)
Frici és Matyi. (Emlékkönyv a Fészek Klub alapításának 60. évfordulójára. Szerk. Demeter Imre. Bp., 1962)
Egy éjszaka Krúdyval, a New Yorkban. – A kávéház humora. (A New Yorktól a Hungáriáig. Antológia. Szerk. Konrádyné Gálos Magda. Bp., 1965)

 

ford.: Flammarion, Camille: A világ vége. Fantasztikus regény. (Filmregények. Bp., 1929)
Submarine. Az acélkoporsó. (Filmregények. Bp., 1930)
A kék madár. Maurice Maeterlinck költői mesejátéka. Filmregényre átültette K. J. Ill. Hauswirth Magda. (Bp., 1940
2. kiad. 1941)
A kék madár. Maurice Maeterlinck költői mesejátéka K. J. átültetésében, B. Farkas Beáta akvarelljeivel. (Bp., 1991).

F. m.: meséi: Cirmus hercegnő. Ill. Caroll, Ruth. (Képes Kalandok. Bp., 1937)
Sicc úrfi kalandjai. Ill. Sullivan, Pat. (Képes Kalandok. Bp., 1937)
Sicc úrfi és Tigris Marci. Ill. Sullivan, Pat. (Képes Kalandok. Bp., 1940)
Sicc úrfi az állatkertben. Ill. Sullivan, Pat. (Képes Kalandok. Bp., 1940)
Sicc úrfi bosszút áll. Ill. Sullivan, Pat. (Képes Kalandok. Bp., 1940)
Sicc kalandjai. Ill. Tankó Béla. (Bp., 1956
németül: 1963
6. német kiad. 1966)
Aki másnak vermet ás, maga esik bele. Kifestőkönyv. A verseket írta K. J. Ill. Németh István. (Bp., 1957)
Sicc legújabb kalandjai. Ill. Tankó Béla. (Bp., 1957
legújabb kiad. 2002)
Sicc összes kalandjai. (Bp., 1959
legújabb kiad. 2002)
Röfike születésnapja. Leporelló. Ill. Németh István. (Bp., 1962)
Sicc Meseországban. Ill. Tankó Béla. (Bp., 1962
2. kiad. 1966
új kiad. 1987
legújabb kiad. 2006 és 2008
németül: 1963
6. német kiad. 1966)
Sicc a Szaharában. (Bp., 1963
új kiad. 1988
legújabb kiad. 2002
németül: 1965)
Sicc. (Bp., 1966
új kiad. 1988)
Sicc az iskolában. Ill. Tankó Béla. (Bp., 1966
új kiad. 1987
legújabb kiad. 2006)
Sicc a cirkuszban. (Bp., 1970
új kiad. 1988
legújabb kiad. 2006)
Sicc a vadonban. K. J. ötlete alapján írta Székely Dezső. Ill. Tankó Béla. (Bp., 1973
új kiad. 1998
legújabb kiad. 2002)
Sicc éjszakája. Kifestőkönyv. Ill. Tankó Béla. (Bp., 1979)
Sicc és Hápi. Mese. Ill. Tankó Béla. (Óvodások Zsebkönyvtára. Bp., 1998)
Sicc aranykönyv. Ill. Tankó Béla. (Bp., 2002)
Sicc Afrikában. A Sicc a vadonban c. történet átdolgozása. Ill. Tankó Béla. (Bp., 2006
2. kiad. 2009)
Sicc a hóban. Ill. Tankó Béla. (Bp., 2006
2. kiad. 2011)
Sicc a slamasztikában. Ill. Tankó Béla. (Bp., 2006)
Sicc, a szabó. Kifestőkönyv. Ill. Tankó Béla. (Bp., 2009)
Sicc, a fényképész. Kifestőkönyv. Ill. Tankó Béla. (Bp., 2009)
 

 

meséi diafilmen: Róka Rudi a cirkuszban. Ill. Németh István. (1960
2. kiad. 1963)
Szeleburdi Róka Rudi. Ill. Németh István. (1960
2. kiad. 1963
3. kiad. 2001)
Pötyi és pajtásai. Ill. Németh István. (1960
2. kiad. 1963)
Mennyei szánkó. Ill. Rogán Miklós. (1962)
Mese a kis óriásról. Ill. Zórád Ernő. (1962)
Sicc Afrikában. Ill. Tankó Géza. (1968
2. kiad. 2001)
Sicc az iskolában. Ill. Tankó Géza. (1968)
Sicc Meseországban. Ill. Tankó Géza. (1968
2. kiad. 2001)
Sicc a Szaharában. Ill. Tankó Géza. (1969)
Sicc a cirkuszban. Ill. Tankó Géza. (1970). 

Irodalom

Irod.: Magyar színművészeti lexikon. Szerk. Schöpflin Aladár. (Bp., 1929)
Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. (Bp., 1929)
Ki kicsoda? Kortársak lexikon. (Bp., 1937)
Don Péter: Magyar zsidó históriák. Anekdota lexikon. Szerk. Raj Tamás. (Bp., 1997)
Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. (Bp., 2001). 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2014