Család

Sz: Kalmár Béla szabósegéd, majd szabómester, Ungár Piroska. Édesanyja és öccse a holokauszt áldozata. F: 1949-től Eichler Irén, a Divatcsarnok áruforgalmi osztályvezetője. Fia: Kalmár László. 

Iskola

Elemi iskoláit Kunmadarason, a gimnázium négy osztályát Karcagon végezte (1931–1939), félbeszakította tanulmányait, szabósegédi képesítést szerzett (1942). A II. világháború után öthónapos pártiskolát végzett (1952), majd az ELTE Lenin Intézetben marxizmus-leninizmus szakos (1957), az ELTE BTK kiegészítő szakán történelem szakos középiskolai tanári okl. (1960), a történelemtudományok kandidátusa (1970). 

Életút

Budapesten szabóinas (Rosenzweig Jenőnél [Sütő utca 2.] és Márkus Sándornál [Erzsébet körút 38.], 1939–1942), Kunmadarason és Budapesten szabósegéd (1942–1949); közben, a II. világháború végén munkaszolgálatos (1944. máj.–1945. ápr.). a Harisnya- és Kötöttáruértékesítő Vállalat (HARIKÖT) tisztviselője (1949). A Belkereskedelmi Minisztérium Oktatási Osztályának előadója (1949–1951), a Gazdasági és Műszaki Akadémia Marxizmus-Leninizmus Tanszéke főisk. adjunktusa (1952–1955). A Szegedi Tudományegyetem Marxizmus-Leninizmus Tanszéke egy. adjunktusa (1955–1957), az MKKE Tudományos Szocializmus Tanszéke egy. adjunktusa (1957–1970), egy. docense (1970–1985). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1960–1964). 

19–20. századi magyar történelemmel, munkásmozgalom-történettel, eszmetörténettel, elsősorban a dualizmuskori nacionalizmus eszmetörténetével, ill. a korai munkáspártok nemzetiségi politikájának és programjának vizsgálatával foglalkozott.