Kalmár I. György
Kalmár I. György

2020. október 29. Csütörtök

Kalmár I. György

történész

Névváltozatok

Kalmár Imre György 

Születési adatok

1925. január 28.

Kunmadaras, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye

Halálozási adatok

2000. június 6.

Budapest


Család

Sz: Kalmár Béla szabósegéd, majd szabómester, Ungár Piroska. Édesanyja és öccse a holokauszt áldozata. F: 1949-től Eichler Irén, a Divatcsarnok áruforgalmi osztályvezetője. Fia: Kalmár László. 

Iskola

Elemi iskoláit Kunmadarason, a gimnázium négy osztályát Karcagon végezte (1931–1939), félbeszakította tanulmányait, szabósegédi képesítést szerzett (1942). A II. világháború után öthónapos pártiskolát végzett (1952), majd az ELTE Lenin Intézetben marxizmus-leninizmus szakos (1957), az ELTE BTK kiegészítő szakán történelem szakos középiskolai tanári okl. (1960), a történelemtudományok kandidátusa (1970). 

Életút

Budapesten szabóinas (Rosenzweig Jenőnél [Sütő utca 2.] és Márkus Sándornál [Erzsébet körút 38.], 1939–1942), Kunmadarason és Budapesten szabósegéd (1942–1949); közben, a II. világháború végén munkaszolgálatos (1944. máj.–1945. ápr.). a Harisnya- és Kötöttáruértékesítő Vállalat (HARIKÖT) tisztviselője (1949). A Belkereskedelmi Minisztérium Oktatási Osztályának előadója (1949–1951), a Gazdasági és Műszaki Akadémia Marxizmus-Leninizmus Tanszéke főisk. adjunktusa (1952–1955). A Szegedi Tudományegyetem Marxizmus-Leninizmus Tanszéke egy. adjunktusa (1955–1957), az MKKE Tudományos Szocializmus Tanszéke egy. adjunktusa (1957–1970), egy. docense (1970–1985). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1960–1964). 

19–20. századi magyar történelemmel, munkásmozgalom-történettel, eszmetörténettel, elsősorban a dualizmuskori nacionalizmus eszmetörténetével, ill. a korai munkáspártok nemzetiségi politikájának és programjának vizsgálatával foglalkozott. 

Főbb művei

F. m.: A tudományos szocializmus oktatásának tapasztalataiból. (Tájékoztató, 1960)
A nemzeti demokratikus állam néhány kérdése. (Tájékoztató, 1961)
A forradalmi munkásmozgalom és a nemzeti kérdés Marx, Engels és Lenin korában. – A nemzeti kérdés, mint a politikai hatalom megszerzéséért folyó harc egyik lényeges eleme. (Tudományos szocializmus. Bp., 1963)
Szociáldemokrácia és nemzetiségi kérdés a század eleji Magyarországon, 1914-ig. Monográfia és kand. értek. (Bp., 1969)
Szociáldemokrácia, nemzeti és nemzetiségi kérdés Magyarországon. (Bp., 1976). 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2014