Kalmár László
Kalmár László

2022. augusztus 16. Kedd

Kalmár László

matematikus

Születési adatok

1905. március 27.

Edde-Alsóbogátpuszta, Somogy vármegye

Halálozási adatok

1976. augusztus 2.

Mátraháza, Heves megye


Iskola

Az MTA tagja (l.: 1949. okt. 31.; r.: 1961. ápr. 14.).

Életút

A Pázmány Péter Tudományegyetemen bölcsészdoktori és matematika-fizika szakos tanári okl. (1927), az arithmetika és anaysis tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1932), a matematikai tudományok doktora (addigi tevékenységéért, 1952). Az MTA tagja (l.: 1949. okt. 31.; r.: 1961. ápr. 14.). - A szegedi Ferenc József Tudományegyetem, ill. a JATE TTK Fizikai Int.-ének tanársegéde (1927-1930), a Matematikai, ill. a Bolyai Int. Matematika Alapjai, ill. Számítástechnikai és Számítástud. Tanszék egy. adjunktusa és int.-i tanára (1930-1932), magántanára (1932-1937), ny. r. tanára (1947-1952), egy. tanára (1952-1975); a tanszék vezetője (1950-1975), az egyetem rektora (1950-1951). Az MTA Automataelméleti Tanszéki Kutatócsoportjának vezetője (1967-1975). A Párizsi Egyetem (1963), az ontarioi University of Waterloo vendégprofesszora (1968).Matematikai logikával, kibernetikával, számítástudománnyal és matematikai nyelvészettel fogl., a matematikai logika világhírű m. kutatóprofesszora. Az 1950-es évektől elsősorban számítógép-tudománnyal fogl., a logikai gépek szerkesztésére új elvet dolgozott ki, ő találta fel a formula vezérlésű számítógépet. Alapvető munkásságot fejtett ki az algebrában, az analitikus számelméletben, az interpolációelméletben és a komplex függvénytanban is. Élete utolsó szakaszában elsősorban matematikai nyelvészettel, diagnosztikával, ill. a matematika biológiai, biokémiai és orvosi alkalmazásával fogl. A számítógép-tudomány és a számítástechnika mo.-i egy. oktatásának meghonosítója, a programozó matematikusképzés mo.-i megszervezője. A szegedi tudományegyetemen kibernetikai laboratóriumot alapított.

Főbb művei

F. m.: Az interpolációról. (Matematikai Lapok, 1926)
Zur Theorie der abstrakten Spiele. Részben egy. doktori értek. is. (Acta Mathematica Szegediensis, 1928)
Über die Erfüllbarkeit derjenigen Zählausdrücke, welche in der Normalform zwei benachbarte Allzeichen enthalten. (Mathematische Annalen, 1933)
Über die Axiomatisierbarkeit des Aussagenkalküls. (Acta Scientiarum Mathematicarum, 1934/35)
A számelmélet alaptételéről. (Matematikai Lapok, 1936)
On the Reduction of the Decision Problem. 1–3. Surányi Jánossal. (Journal of Symbolic Logic, 1939–1950)
A Hilbert-féle bizonyításelmélet. (Matematikai Lapok, 1941)
Une forme de theorème de Gödel sous des hypothèses minimales. (Paris, 1949)
A Markov–Post-tétel új bizonyítása. Akad.-i székfoglaló is. (Elhangzott: 1950. jan. 30.
megjelent angol nyelven: Another Proof of the Markov–Post-theorem, Acta Mathematica, 1952)
An Elementary Combinatorial Theorem with an Application to Axiomatic Set Theory. Hajnal Andrással. (Publicationes Mathematicae, 1955/56)
A kvalitativ információelmélet problémái. Akad.-i székfoglaló is. (Elhangzott: 1962. jún. 28.
MTA Matematikai és Fizikai Tudományok Osztálya Közleményei, 1962)
Bevezetés a matematikai analízisbe. 1–2. köt. Monográfia. Sajtó alá rend. Tandori Károly. (Bp., 1982)
Integrállevél. K. L. matematikai írásai. Sajtó alá rend. Varga Antal. (Bp., 1986).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője