Kalocsai Dezső
Kalocsai Dezső

2025. január 20. Hétfő

Kalocsai Dezső

filozófus

Születési adatok

1924. szeptember 28.

Bánréve, Gömör és Kishont vármegye

Halálozási adatok

2006. január 15.

Budapest


Iskola

Elemi iskoláit Bánrévén, polgári iskoláit Putnokon végezte, magánúton éretts. (1945 után). Az ELTE BTK-n magyar–történelem szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1950), az MDP Pártfőiskoláján tanult (1950–1952), az ELTE BTK-n doktorált (1958), a filozófiai tudományok kandidátusa (1961). 

Életút

A serényfalvi téglagyár napszámosa, majd a bánrévei körjegyzőségen, ill. Kelemérben és Putnokon községi kisegítő (1945-ig). Az ELTE BTK Marxizmus-Leninizmus Tanszéke egy. adjunktusa (1952–1953), a Szegedi Tudományegyetem, ill. a JATE BTK Marxizmus-Leninizmus Tanszéke, ill. Filozófia Tanszéke egy. adjunktusa (1953–1955), egy. docense (1955–1966), egy. tanára (1966. júl. 31.–1990. júl. 5.) és a Tanszék vezetője (1953–1979); közben a BTK dékánja (1969–1972). Az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete tud. főmunkatársa (1979–1984?). Az MTA–TMB-n Mátrai László aspiránsa (1954–1958). 

A Nemzeti Parasztpárt (NPP) tagja (1945–1948), járási titkára (1945–1947); az MDP tagja (1948-tól), alapszervi titkára (1952–1953). Az MSZMP alapító tagja (1956-tól), alapszervezeti vezetőségi tagja (1960–1962), a szegedi egyetemi VB tagja (1962–1966). 

Tudományos pályafutásának kezdetén ideológiai kérdésekkel foglalkozott, a tudomány és a hit ellentmondásainak filozófiai vizsgálata közben érdeklődése René Descartes (1596–1650) munkássága felé fordult. Nagy feltűnést keltő monográfiát írt Descartes etikájáról (1964; francia nyelvre is lefordították: 1973). Később több tudományos dolgozatot írt valláserkölcsi kérdésekről, az egyén és a közösség, az individualizmus és a kollektivizmus viszonyáról. Az 1980-as években kortörténeti eszmetörténeti vitát folytatott Hankiss Elemérrel (a Valóság c. lapban). 

Elismertség

Az MTA Filozófiai Bizottsága tagja (1967–1979). 

Elismerés

Szocialista Munkáért Érdemérem (1962). 

Főbb művei

F. m.: A jobboldali revizionizmusról és a baloldali doktrinerségről. (Felsőoktatási Szemle, 1958)
A revizionizmus és a dogmatizmus néhány filozófiai problémájáról. (Acta Universitatis Szegediensis. Sectio Philosophica, 1959)
Leninről, a kommunista emberről és kommunista gondolkodóról. (Felsőoktatási Szemle, 1960)
A tudomány és a hit ellentmondása a descartes-i filozófiában. (Világosság, 1961)
A descartesi – nemeslelkűség – erkölcstan néhány problémájáról. (Magyar Filozófiai Szemle, 1961)
A descartes-i ismeretelmélet néhány problémájáról. (Acta Universitatis Szegediensis. Sectio Philosophica, 1961)
A szenvedélyek tana Descartes-nál. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1962)
A kommunizmus építőjének erkölcsi kódexe és erkölcsi viszonyainak kérdései. (Acta Universitatis Szegediensis. Sectio Philosophica, 1962)
Az irányelvek és a szocialista erkölcs formálása. (Pártélet, 1962)
A kommunizmus építésének elvi kérdése. (Felsőoktatási Szemle, 1962)
A polgári filozófia fejlődése a korai polgári forradalmak időszakában a XVI. század végén, a XVII. században és az angliai kapitalizmus megszilárdításának időszakában. (A filozófia története. Egységes jegyz. Bp., 1963)
A Tízparancsolat és az erkölcs. Az elemi normák és a valláserkölcs. (Világosság, 1963)
Descartes etikája. Monográfia és kand. értek. is. (Filozófiai tanulmányok. 1. Bp., 1964
franciául: Le problème des règles de la morale „provisoire” de Descartes. Bp., 1973)
Über Descartes moralische Ansichten. (Deutsche Zeitschrift für Philosophie, 1964)
A marxista etika alapjai. I–II. köt. Egy. jegyz. (Bp., 1964–1966
új lenyomatok: 1967-től évenként)
Az eszmei-politikai nevelőmunka kérdései. (Felsőoktatási Szemle, 1965)
A közérdek és egyéni érdek összhangja alakulásának elvi problémái a szocializmus viszonyai között. (Tájékoztató, 1966)
Az individualizmus társadalmi gyökereiről. – Az anyagi érdekeltség és a szocialista tudat kérdésének vitájáról. Kósa Erzsébettel. (Társadalmi Szemle, 1966)
Egyén és közösség, individualizmus és kollektivizmus néhány problémájáról a polgári társadalomban. (A József Attila Tudományegyetem ünnepi actája Lenin születésének 100. és hazánk felszabadulásának 25. évfordulója tiszteletére. Szeged, 1970)
Egyén és társadalom, individualizmus és kollektivizmus a prekapitalista társadalmakban. (Acta Universitatis Szegediensis. Sectio Philosophica, 1970)
A szocialista demokrácia, az erkölcs és az egyéniségfejlődés tendenciáinak kérdéséhez. (Acta Universitatis Szegediensis. Sectio Philosophica, 1971)
Az egyén polgári társadalombeli fejlődésének tendenciáiról. (Magyar Filozófiai Szemle, 1972)
A szocialista demokrácia, a morális autonómia és a felelősségvállalás kérdései a szocialista társadalomban. (Magyar Tudomány, 1972)
Le problème des régles de la morale „provisoire” de Descartes. (Bp., 1973)
Az egyéniség és közösség fejlődéstendenciáiról a szocialista társadalomban. (Acta Philosophica Szegediensis, 1974)
A szocialista munkabrigádok mint közösségek. (Társadalomtudományi Közlemények, 1976)
A szocialista brigádok közösséggé fejlődéséről. – A szocialista életmód egyes kérdései a hazai sajtóban. Hegedűs Ferenccel. – A nagyipari üzemek munkáskollektíváinak társadalmi-politikai aktivitása. (Társadalomtudományi Közlemények, 1978)
Munka, munkaverseny és szocialista életmód. (A szocialista életmód. Eredmények és problémák. Magyar–bolgár tanulmányok. Bp., 1981)
Egyén és közösség fejlődésének néhány társadalmi feltételéről. (Társadalomtudományi Közlemények, 1981)
A közösségről. Megjegyzések Hankiss Elemér tanulmányához. (Valóság, 1981)
Gondolatok Marx A politikai gazdaságtan bírálatának alapvonalai című műve újraolvasása alapján. (Társadalomtudományi Közlemények, 1983)
Spinoza ember és erkölcs eszmékének kérdéséről. (Magyar Filozófiai Szemle, 1983)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2014

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője