Kampis Antal
Kampis Antal

2020. október 20. Kedd

Kampis Antal

művészettörténész

Születési adatok

1903. július 20.

Arad

Halálozási adatok

1982. augusztus 23.

Kerepestarcsa, Pest megye

Temetési adatok

1982. szeptember 24.

Gödöllő


Család

F: 1. Muzslay Kampis Margit (1898–1981) festőművész. Fia: Kampis Miklós (1935–) építész és Kampis Péter (1940–1982) újságíró, író, a Dunántúli Napló főmunkatársa. 2. Endler Gizella. Leánya: Kampis Anna (1953–) vegyészmérnök, borász, kandidátus. 

Iskola

Az aradi magyar nyelvű minorita gimnáziumban tanult (1917–1921), a román állam elleni szervezkedés vádjával letartóztatták, a katonai bíróság elítélte (1921. nov.), majd valamennyi romániai középiskolából, utóbb Romániából is kiutasították. Budapesten telepedett le (1922. febr.); a Barcsay utcai Gimnáziumban éretts. (1922). A Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karán tanult (1922–1924), művészettörténetből bölcsészdoktori okl. (1932), a közép-európai művészet a középkorban tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1940). Tanulmányai idején, ösztöndíjjal Németországban, Belgiumban, Hollandiában, Olaszországban és Franciaországban járt. 

Életút

A Pázmány Péter Tudományegyetem Művészettörténeti Intézete tanársegéde (1928–1936) és magántanára (1940–1950). A budapesti Képzőművészeti Főiskola előadója (1936–1937), a budapesti Iparművészeti Iskola mb. előadója (1937–1944), mb. igazgatója (1945), a Szépművészeti Múzeum muzeológus-művészettörténész munkatársa (1945–1950). Koholt vádak alapján letartóztatták, három és fév börtönbüntetésre ítélték (büntetését Kazincbarcikán töltötte le, ahol építkezéseken dolgozott, 1950; büntetését elengedték: 1952. jan. 9.). Budapesten műtárgyszakértő (1952–1956), a Képzőművészeti Alap művészettörténésze (1957–1961), a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Újkori Osztálya tud. munkatársa (1961–1968). 

Orvosnak készült, ám Hekler Antal (1882–1940) hatására érdeklődése a művészettörténet felé fordult. Lyka Károly (1869–1965) nyugalomba vonulása után egy rövid ideig a Képzőművészeti Főiskolán tanított, majd az Iparművészeti Iskolán tevékenykedett. Munkássága első szakaszában középkori magyar művészettel foglalkozott, alapvetően új eredményeket ért el a középkori magyar gótikus szobrászat vizsgálata terén. Doktori értekezése, A középkori faszobrászat történetének vázlata 1450-ig (1932), ill. annak monográfiává bővítése (Középkori faszobrászat Magyarországon, 1940) a magyar művészettörténet-írás jelentős munkái. A II. világháború után a Szépművészeti Múzeumba került, muzeológusként számos népszerű tudományos ismeretterjesztő cikket írt és szerkesztett. Börtönbüntetése után azonban nem tudott szakmájában elhelyezkedni, műtárgyszakértőként dolgozott, végül a Képzőművészeti Alapnál, majd a Magyar Nemzeti Múzeum Újkori Osztályán működött. Munkássága második szakaszában népszerű kismonográfiát írt – többek között – Matisse (1959), Greco (1960) és Braque (1966) művészetéről és a 19. századi magyar képzőművészetről, de több írásában kortárs művészeti problémákat is vizsgált. 

Emlékezet

Budapesten (II. kerület, Széher út) élt és tevékenykedett. Börtönbüntetése alatt súlyosan megbetegedett, elhúzódó vírusos tüdő- és mellhártyapanaszai miatt, orvosa tanácsára Gödöllőn telepedett le (1965-ben). Később életjáradéki szerződést kötött Gödöllő városával (1978), amelynek lényege, hogy festményekből, grafikákból, textilekből, bútorokból és egyéb ritkaságokból (pl. Kossuth-levelek; Blaha Lujza legyezője, amelyet Lotz Károly készített és számos kortárs híresség aláírt stb.) álló rendkívül értékes gyűjteményét a városnak adományozta. Az 1976-ban létrejött Gödöllői Helytörténeti Gyűjtemény azonban a Kampis-hagyaték egy részét gyűjtőkörébe tartozó tárgyakra cserélte. A Kerepestarcsai Kórházban hunyt el, a Gödöllői Dózsa György úti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2010-ben). Gödöllőn nevét egy róla elnevezett tér őrzi. 

Elismerés

Baumgarten-jutalom (1938). 

Főbb művei

F. m.: A középkori faszobrászat történetének vázlata 1450-ig. Egy. doktori értek. is. 8 táblával. (Bp., 1932)
Az angolkisasszonyok Váci utcai templomának építéstörténete. (Bp., 1932)
Lőcsei Pál mester. (Archaeológiai Értesítő, 1934)
Erzsébet királynő hagyatékában maradt műbecsű emlékkönyvek és műkincsek. Összeáll. 6 táblával. (Bp., 1935)
II. Rákóczi Ferenc arcképeiről. (Rákóczi Emlékkönyv. II. köt. Bp., 1935)
Adatok középkori szobrászatunk történetéhez. (Archaeológiai Értesítő, 1935)
Molnár C. Pál. (Magyar Művészet, 1935)
A középkori Budapest. (Magyar Szemle, 1936)
The First Period of Hungarian Wood-Carving. 2 táblával. (Hungarian Quaterly, 1936)
Hazai fafaragásunk néhány középkori emléke. (Magyar Művészet, 1936)
Erdély iparművészetéről. (A történeti Erdély. Bp., 1936
hasonmás kiad. 2000)
A Szent Anna oltárok mestere. 6 táblával. (Domanovszky Sándor Emlékkönyv. Bp., 1937 és külön: Bp., 1937)
Szentgyörgyi István újabb művei. (Magyar Művészet, 1937)
A Nemzeti Színház és a korszerű színházművészet. (A százéves Nemzeti Színház. Az 1937/38-as centenáris év emlékalbuma. Bp., 1938)
Ötvösök és ötvösjegyek. (Búvár, 1938)
Magyar faszobrok. 16 táblával. (Officina Képeskönyvek. 19. Bp., 1939)
Orbán Antal művészete. (Magyar Iparművészet, 1939)
Középkori faszobrászat Magyarországon. Monográfia. Kiadói festett fatáblás pergamenkötésben. A borítékot egy iglói Madonna-szobor alapján Muzslai-Kampis Margit tervezte. (A magyarságtudomány könyvei. 3. Bp., 1940
németül: Mittelalterliche Holzbildhauerei in Ungarn. 1940)
Régi magyar művészet. (Magyar művelődéstörténet. I. köt. Bp., 1939
hasonmás kiad. Szekszárd, 1991)
Régi magyar szobrászat. (Szépművészetek könyve. Bp., 1940)
Régi magyar szobrászat. 16 táblával. (Magyar művészet. 2. Bp., 1948)
La sculpture Hongroise ancienne. (Paris, 1948)
Feldebrő. A fényképfelvételeket Petrás István készítette. 1 térképmelléklettel. (Műemlékeink. Bp., 1955)
Tihany műemlékei. (Műemlékeink. Bp., 1957)
Szentmiklósi kereszttalapzat. (Művészettörténeti Értesítő, 1957)
Ilosvai Varga István festőművész kiállítása. Kat. (Ernst Múzeum, Bp., 1958)
A Nemzeti Galéria. (Művészettörténeti Értesítő, 1958)
Matisse. Kismonográfia. A fényképfelvételeket Petrás István készítette. 24 táblával. (A művészet kiskönyvtára. 10. Bp., 1959
2. kiad. 1964)
Az impresszionizmus. Kismonográfia. 1 térképpel. (Művészettörténet. 52–53. Bp., 1959)
Szobrászok Szolnokon. (Jászkunság, 1960)
Greco. Kismonográfia. 30 táblával. (A művészet kiskönyvtára. 19. Bp., 1960
2. kiad. 1963
oroszul: 1962)
A képzőművészetek története. (A kultúra világa. III. köt. Bp., 1960
2. kiad. 1963)
A feldebrői pásztorbot. (Archaeológiai Értesítő, 1961)
Kerekes János: Trencsén vármegye tizenhét vára. Sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta K. A. (Művészettörténeti tanulmányok. 10. Szerk. Dávid Katalin és Németh Lajos. Bp., 1961)
Emlékezés Pajzs Goebel Jenőről. (Művészet, 1961)
Gauguin, Paul: Akvarellek, pasztellek és színes rajzok. A rajzokat vál. Leymarei, Jean. A magyar kiadást szerk., a kísérő tanulmányt írta K. A. 31 táblával. (Bp., 1962)
A klasszicizmus Nyugat-Európában. (Művészettörténet. 44. Bp., 1962)
Tornyai János művészete. Szerk. K. A. 8 táblával. (A Művészettörténeti Dokumentációs Központ Közleményei. 1. Bp., 1962)
Jókai Mór rajzai. – Csikász Imréről. – Petri Lajos. (Művészet, 1962)
A művészettörténet-tudomány módszertani kérdései. Szerk. K. A. 8 táblával. (A Művészettörténeti Dokumentációs Központ Közleményei. 2. Bp., 1963)
Eugène Delacroix naplója. Szemelvények. Vál., a bevezető tanulmányt írta K. A., ford. Faludi János, sajtó alá rend. Vásárhelyi Miklós. (A művészettörténet forrásai. Bp., 1963)
A Bauhaus. Szerk. K. A. 8 táblával. (A Művészettörténeti Dokumentációs Központ Közleményei. 3. Bp., 1963)
Medveczky Jenőről. (Művészet, 1963)
Grünewald, Mathis Neithart Gothart. Kismonográfia. 26 táblával. (A művészet kiskönyvtára. 49. Bp., 1964)
A XX. század művészete. Szerk. K. A. 8 táblával. (A Művészettörténeti Dokumentációs Központ Közleményei. 4. Bp., 1964)
The History of Art in Hungary. Monográfia. (Bp.–London, 1966
franciául és németül is: Bp., 1966)
Braque. Kismonográfia. (A művészet kiskönyvtára. Új sorozat 1. Bp., 1966
2. kiad. 1975)
A magyar művészet a 19. és a 20. században. Kismonográfia. (Minerva zsebkönyvek. Bp., 1968)
A magyar művészet a 19. és a 20. században. (Bp., 1968)
A tihanyi apátság. Kismonográfia. 20 táblával. A fényképfelvételeket Dobos Lajos készítette. (Bp., 1968
angolul, franciául és németül is)
Van Eyck. Kismonográfia. 28 táblával. (A művészet kiskönyvtára. 56. Bp., 1971)
Képek és nézők. Reprodukciók és antológia. Összeáll. Németh Lajossal. 16 táblával. (Bp., 1973)
Gödöllő a magyar művészet történetében. (Gödöllő. Monográfia. Szerk. Dékán Antal. Bp., 1975)
Szinyei Merse Pál. Kismonográfia. 28 táblával. (A művészet kiskönyvtára. 100. Bp., 1975)
Ilosvai Varga István. Kismonográfia. 28 táblával. (A művészet kiskönyvtára. 120. Bp., 1978). 

Irodalom

Irod.: Genthon István: K. A.: A középkori faszobrászat történetének vázlata 1450-ig. (Századok, 1933)
Művészeti lexikon. I–IV. köt. Felelős szerk. Lajta Edit. (Bp., 1965–1968)
Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1982. szept. 21.)
G. Merva Mária: K. A. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2014