Kanizsai Dezső
Kanizsai Dezső

2025. január 17. Péntek

Kanizsai Dezső

gyógypedagógus

Névváltozatok

Steiner Dezső 

Születési adatok

1886. január 27.

Ciffer, Pozsony vármegye

Halálozási adatok

1981. november 27.

Budapest


Iskola

Nagyszombatban éretts. és tanítói képesítést (1904), a budapesti Gyógypedagógiai Tanítóképző Intézetben gyógypedagógiai tanári okl. és szlöjd [egyfajta kézimunka és kézügyesség] oktatására képesítő okl. szerzett (1911), a neveléstudományok kandidátusa (1958), a pszichológiai tudományok doktora (1972). 

Életút

A budapesti Izraelita Siketnémák Országos Intézete r. tanára és osztályvezetője (1907–1926), igazgatója (1927–1948), egyúttal az Izraelita Vakok Tanintézetének igazgatója is (1930–1948). A Siketnémák Állami Intézetének igazgatója (1948. jún. 19.–1951. máj. 9.) és a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola ny. r. tanára (1945–1951), a Logopédiai Tanszék tanszékvezető főisk. tanára (1951. okt. 31.–1962. aug. 31.). 

A hallás és a tökéletes beszéd közötti összefüggések törvényeinek feltárásával, a hallás- és beszédkárosultak pszichés problémáival foglalkozott. Alapvetően új eredményeket ért el a logopédiai és a beszédpszichológiai kutatások területén, a magyar pszichologopédiai iskola megalapítója. Beszédjavítási módszerének lényege, hogy elsők között ismerte fel: a logopédusnak rendelkeznie kell bizonyos empátiával, a reményt és bizalmat keltő interaktív kapcsolatteremtés képességével a gyógypedagógus és a beteg között. A beszédhibákat komplexen, a beteg pszichológiai személyiségével, nem ritkán személyiségzavaraival együtt próbálta meg gyógyítani; ennek különösen nagy jelentősége volt a II. világháború után, a holokausztot túlélő gyermekek lelki gondozása és beszédhibáinak feltárása terén. A Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola Logopédia Tanszékén kialakult kutatócsoport tagjai közül kiemelkedik a kutatásait tkp. továbbfejlesztő Montagh Imre (1935–1986) és egy új dadogásterápiai módszert kidolgozó Mérei Vera (1916–2007). Hallásfejlesztő kísérleteket is végzett. A Corti-szervtől megfosztott kutyákkal végzett kísérletei során jelentős munkásságot fejtett ki a kortikális és perifériális siketség felismerésében és elkülönítésében. Munkásságának kevéssé ismert része, hogy hasonló, intuíción és empátián alapuló módszerrel kezelte a születésük után megvakult gyermekeket. 

Elismertség

A Magyar Fonetikai, Foniátriai és Logopédiai Társaság alelnöke (1964-től).

Elismerés

Szocialista Munkáért (1961), Munka Érdemrend (arany, 1966). 

Főbb művei

F. m.: A dadogás mint psychoneurosis. (Magyar Orvos, 1925)
A jellemalakulás külső tényezőiről. (Gyógyászat, 1932)
A dadogásról. (Gyermekvédelem, 1932)
Kísérletek hallószervüktől megfosztott kutyákon. Kepes Pállal. (Gyógyászat Tudományos Közleményei, 1935)
A beszédhibák okairól és a beszédhibás gyermekek psychopedagógiai therápiájáról. (Gyógyászat Tudományos Közleményei, 1936)
Siketnémák és nagyothalló gyermekek hallásfejlesztése. (Gyógyászat, 1937)
Audiométer, audiometriai mérések. (Gyógypedagógiai Tanárok Értesítője, 1942)
A siketség és a beszédmegértés viszonya. (Emlékkönyv Pollatschek Elemér egyetemi magántanár kórházi főorvosi működésének 30 éves évfordulója alkalmából. Bp., 1942)
A dadogás és gyógyítása. (Gyógyászati Közlemények, 1944)
A dadogás és gyógyítása. (Magyar Gyógypedagógiai Tanárok Közlönye, 1944)
A gyermekkori beszédhibák megelőzése. Főisk. jegyz. (Bp., 1954
2. kiad. 1960)
Logopédia. Főisk. jegyz. (Bp., 1955)
A beszédhibák javítása. Monográfia. Útmutató és gyakorlókönyv. Ill. Szecskó Tamás. (Bp., 1955
2. kiad. 1961
3. kiad. 1968)
Állatkísérletek a Corti-szervtől megfosztott kutyákon. Kand. értek. (Bp., 1957)
Elméleti fonetika. Főisk. jegyz. (Bp., 1957
új lenyomatok 1958-tól évente)
Gyakorlati fonetika. Főisk. jegyz. (Bp., 1957
új lenyomatok 1958-tól évente)
Alexiáról – agrafiáról. (Gyógypedagógia, 1958)
Képes olvasókönyv. Siketnémák tanintézete 1. és 2. osztálya számára. Ill. Szecskó Tamás. (Bp., 1958
2. kiad. 1960
3. kiad. 1971
4. kiad. 1973)
Felnőttkorban megsiketültek szájrólolvasásának pszichológiája. (Országos Gyógypedagógiai Kongresszus. Balatonfüred, 1959. okt. 5–7. Előadások. Szerk. Méhes József és Molnár Béla. Bp., 1960)
Laryngektomiások beszédterápiája és beszédpszichológiája. (Pszichológiai tanulmányok. III. Bp., 1960)
A marxista dialektika mint módszer a logopédiában. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1960)
Laringektomiások beszédterápiája és beszédpszichológiája. (Pszichológiai tanulmányok. III. Bp., 1961)
Afáziások terápiájának pszichologopédiája. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1961)
Az iskola pszichológiai hatása a dadogó tanulóra. (Pedagógiai Szemle, 1961)
Down-betegek beszédállapota. (Gyógypedagógia, 1961)
A nagyothallás és szájról olvasás pszichológiai vonatkozásai. (Pszichológiai tanulmányok. IV. Bp., 1962)
Későbbi korban megsiketültek szájrólolvasásának pszichológiai vonatkozásai. (Siketek és Nagyothallók, 1963)
Az iskola hatása a dadogó tanulóra. (Pszichológiai Szemle, 1964)
A farkastorok kihatása a hangképzésre. (Orvosi Hetilap, 1964. 32. és Tanulmányok a logopédia köréből. Szerk. Kovács Emőke és Mérei Ferencné- Bp., 1969)
Gyors beszéddel gyógyított beszéd. (Pszichológiai tanulmányok. Bp., 1967)
Dadogás, selypesség. Szendei Ádámmal. – A nagyothallás. (Az egészség, 1968)
Logopszichológia. A logopszichológia tárgykörében kifejtett munkásságom tézisei. Tudományos tevékenység tézisszerű összefoglalása. Doktori értek. (Bp., 1971)
Környezeti hatások és nevelés a fiatalkorú bűnelkövetőknél. (Belügyi Szemle, 1973)
Frisch Ármin. (A Magyar Izraeliták Országos Képviselete Évkönyve. 1973/74. Bp., 1974)
A beszéd és hallás és összefüggése. (Pedagógiai Szemle, 1974)
Az óvoda szerepe az iskolások beszédhibáinak megelőzésében. (Pedagógiai Szemle, 1975)
A fejhang fiziológiája. – A jódlizás fiziológiája. (Előadások a beszédkutatás területéről. Bp., 1976)
A laterális szigmatizmusról. (A beszédszimpozion magyar előadásai. Bp., 1976). 

Irodalom

Irod.: Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. (Bp., 1929)
Kardos István: Magyar tudósok. (Bp., 1978)
Halálhír. (Magyar Nemzet, 1981. nov. 29.–Népszabadság, 1981. dec. 1.)
Palotás Gábor: K. D. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1982). 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2014

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője