Kara Győző
Kara Győző

2020. október 30. Péntek

Kara Győző

irodalomtörténész, klasszika-filológus, régész

Névváltozatok

1884-ig Kreiner Győző 

Születési adatok

1860. november 25.

Bonyhád, Tolna vármegye

Halálozási adatok

1942. június 26.

Arad


Család

Nevelt fia: Magyari Bertalan (1912–1979) orvos, fül-orr-gégész. 

Iskola

A szabadkai gimnáziumban éretts. (1880), a budapesti tudományegyetemen történelem–latin szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1885). 

Életút

Az aradi főgimnázium r. tanára (1891–1936), nyugdíjazása után a Közművelődési Palota Csányi-levéltárának rendezője és vezetője (1936–1942). 

Az 1848–1849. évi forradalom és szabadságharc emlékeivel, Arad és környéke helytörténetével, művelődéstörténetével, Fábián Gábor (1795–1877) és Csiky Gergely (1842–1891) munkásságával foglalkozott. Nevéhez fűződik az aradi vértanúk sírjának azonosítása, az országban egyedülálló gyűjteményt hozott létre a kivégzett honvéd tábornokokról. Részt vett a vesztőhelyen folytatott ásatásokon (1913-tól), majd vezette a kivégzés helyén maradt öt vértanú földi maradványainak azonosítását. Műfordítóként elsősorban kortárs román (pl. Mihai Eminescu) és német irodalmat tolmácsolt. 

Elismertség

Az Aradi Turista Egyesület választmányi tagja (1901–1902). 

Szerkesztés

Az Arad és Vidéke c. lap állandó munkatársa (1885–1904).

Főbb művei

F. m.: Fábián Gábor műfordításai. (Az aradi főgymnasium értesítője, 1892 és külön: Arad, 1892)
Az Arany János összes műveiből kimaradt egyik verséről. – Pázmándy Dénes levele Somogyi Gedeonhoz. – Tompa összes műveiből kimaradt forradalmi vers. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1892)
Fábián Gábor levelezése. 1–2. – Adalék Fábián Gábor Ossian-fordításához. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1893)
Csiky Gergely tanuló korában. (Az aradi főgymnasium értesítője, és külön: Arad, 1893)
A régi jó táblabírák. (Budapesti Hírlap, 1894)
A Bibics-alap története. (Arad, 1896)
Az aradi gyásznap. (Arad, 1899)
A Habsburg-Lotharingen uralkodó ház ősanyja. Erzsébet Sarolta orleansi hercegnő. (Arad, 1911)
A nagyhatalmak érdekösszeütközése. (Az aradi Kölcsey Egyesület évkönyve az 1914/15. esztendőről. Összeáll. Rudnyánszky Endre. Arad, 1915)
Sárosy Gyula kiadatlan írásai. 1–2. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1917)

 

szerk.: C. Sallusti Crispi De bello Jugurthino liber. Szerk., a bevezető tanulmányt írta Burián Jánossal. (Görög és latin remekírók. Bp., 1905)
Stílusgyakorlatok Sallustiushoz, Ciceróhoz és Vergiliushoz. Összeáll. Tankönyv a gimnáziumok 7. osztálya számára. (Latin stílusgyakorlatok. 5. Bp., 1908)
Kortani táblák az egyetemes történethez. 1. Ókor. (Tudományos kézikönyvek gyűjteménye. 7. Arad, 1911). 

Irodalom

Irod.: Meghalt K. Gy., az aradi vértanúk sírjainak felfedezője. (Magyar Újság [Kolozsvár], 1942. júl. 9.)
Kolta László: Bonyhádi arcképek. (Bonyhád, 2000). 

 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2014