Karácsonyi Béla
Karácsonyi Béla

2020. október 25. Vasárnap

Karácsonyi Béla

történész, klasszika-filológus, pedagógus

Születési adatok

1919. november 1.

Budapest

Halálozási adatok

1995. május 24.

Szeged


Család

A Pázmány Péter Tudományegyetemen történelem–latin–angol szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1942), az ELTE BTK-n doktorált (1964?).

Iskola

A Pázmány Péter Tudományegyetemen történelem–latin–angol szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1942), az ELTE BTK-n doktorált (1964?). 

Életút

A Pázmány Péter Tudományegyetem Klasszika-filológiai Intézete könyvtárosa, tanársegéde (1942–1943), esztergályos szakmát tanult (1943–1945). A II. világháború után Budapesten gimnáziumi r. tanár és a Pedagógiai Főiskola Történelem Tanszék tanszékvezető r. tanára, egyúttal a Kelet-európai Intézet külső munkatársa (1945–1949). Az MTA Történettudományi Intézet Középkori Osztályának vezetője (1949–1950). A Szegedi Tudományegyetem, ill. a JATE BTK Középkori Magyar Történeti Tanszékének intézeti tanára (1950–1952), egy. docense (1952–1972), a Szegedi Egyetemi Könyvtár igazgatója (1973–1989). 

Az SZDP (1941–1945), az MKP tagja (1945-től). Országgyűlési képviselő (Magyar Függetlenségi Népfront Csongrád megyei lista, 1953–1958).

Középkori magyar történelemmel, elsősorban a középkortudomány és különösen a korabeli elbeszélő források általános módszertani és kritikai kérdéseivel, a magyar rendiség kialakulásának problémájával foglalkozott. Az első marxista szemléletű általános iskolai tankönyvek szerzője. 

Elismertség

Az MTA Medievisztikai Munkabizottsága tagja. A Magyar Történelmi Társulat és az Ókortudományi Társaság tagja. 

Elismerés

Kossuth-díj (megosztott; az első marxista-leninista szemléletű, pedagógiai és ideológiai szempontból igényes történelemtankönyvekért, 1949).

 

Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970).

Főbb művei

F. m.: Magyarország története a honfoglalástól 1526-ig. Ideiglenes tankönyv. (Bp., 1950)
A magyar nép története az államalapításig. Egy. jegyz. (Szeged, 1950–1951)
A magyar nép története az Árpád-korban. Egy. jegyz. (Szeged, 1950–1951)
Magyarország történelme a XIV. század elejétől 1526-ig. Egy. jegyz. (Szeged, 1950–1951)
Történelem az általános iskolák 7. osztálya számára. Heckenast Gusztávval, Zsigmond Lászlóval. Ill. Glaser Lajosné, Győry Miklós és Janovits István. (Bp., 1951)
A magyar nép története. Rövid áttekintés. Szerk. Márkus László. Írta. Többekkel. Kihajtható térképmelléklettel. (Bp., 1951
2. kiad. 1953
3. kiad. 1954)
Történelem az általános iskolák 8. osztálya számára. Fejér Klárával, Zsigmond Lászlóval. Ill. Győry Miklós és Janovits István. (Bp., 1952)
Az 1514. évi magyarországi parasztháború. – Mohács. Előadások a Pártfőiskolán, 1952. szept. 16-án. (Az MDP Pártfőiskolájának előadásai. 19. Bp., 1952)
Magyarország története a 14. sz. elejétől 1526-ig. Egy. tankönyv. (Szeged, 1953)
Tanulmányok a magyar–lengyel krónikáról. Egy. doktori értek. is. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica. Szeged, 1964)
Néhány kronológiai probléma középkori elbeszélő forrásaink szövegében. (Középkori kútfőink kritikus kérdései. Szerk. Horváth János és Székely György. Bp., 1974)
Janus Pannonius és a centralizáció. (Janus Pannonius-tanulmányok. Szerk. Kardos Tibor és V. Kovács Sándor. Bp., 1975)
A magyarországi rendiség történetéhez. (Fejezetek a régebbi magyar történelemből. I. Bp., 1981)
Sylvester János saját kezű számlája 1544-ből. Monok Istvánnal, Ötvös Péterrel. (Magyar Könyvszemle, 1989)

 

szerk.: Chronica Hungaro–Polonica. Pars. I. Teytus cum varietate lectionum. (Szeged, 1969)
Diplomata historiam dominii Matthaei de genere Chak illustrantia. – Oklevelek a Csák-territórium történetéhez. Közreadja Kristó Gyulával. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica. Szeged, 1971)

 

ford.: Gellért püspök. Elmélkedés a tudós Isingrimus számára a három ifjú himnuszáról. Szegfű Lászlóval. (A magyar középkor irodalma. Bp., 1984)
Deliberatio. Gerardi Moresanae ecclesiae episcopi Supra Hymnum trium Puerorum. – Elmélkedés. Gellért, a marosi egyház püspöke A három fiú himnuszáról. Szerk., ford. Szegfű Lászlóval. (Szeged, 1999).

Irodalom

Irod.: Pedagógiai lexikon. I–IV. köt. Főszerk. Nagy Sándor. (Bp., 1976–1979)
Tanulmányok K. B. hetvenedik születésnapjára. Szerk. Kulcsár Péter, Mader Béla, Monok István. (Szeged, 1989)
Szegedi egyetemi almanach. 1921–1995. (Szeged, 1996)
Szegfű László: Elhunyt K. B. (Délmagyarország, 1995. máj. 27.)
Szegedi Tanárképző Főiskola. 1873–1998. Történet. Almanach. Szerk. Apróné Laczó Katalin és Pitrik József. (Szeged, 1998).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013