Karácsonyi János
Karácsonyi János

2020. október 26. Hétfő

Karácsonyi János

történész, római katolikus püspök

Születési adatok

1858. december 15.

Gyula, Békés vármegye

Halálozási adatok

1929. január 1.

Nagyvárad

Temetési adatok

1929. január 3.

Gyula


Család

Kisiparos családból származott, nyolcan voltak testvérek.

Iskola

Középiskoláit Nagyváradon, a premontrei gimnáziumban végezte, a budapesti tudományegyetemen teológiai doktori okl. szerzett (1885); Nagyváradon pappá szentelték (1882. júl. 2.), majd Rómában folytatott levéltári kutatásokat (1889 és 1891). Az MTA tagja (l.: 1896. máj. 15.; r.: 1904. máj. 13.).

Életút

Békésen (1882–1883), Nagyvárad-Olasziban káplán (1883–1889), a nagyváradi r. k. líceumban az egyháztörténet és egyházjog helyettes, majd r. tanára (1889–1894), Biharpüspöki plébánosa (1894–1904). A budapesti tudományegyetem R. K. Hittudományi Karán az egyháztörténelem ny. r. tanára (1904–1905), Nagyváradi kanonok (1905–1922), a nagyváradi káptalan nagyprépostja (1922–1929). Hollótavi c. prépost (1907-től), vovádriai választott püspök (1916-tól).

Magyarország kora középkori és középkori történetével, magyar egyháztörténettel, Békés vármegye és környéke történetével foglalkozott. Elvégezte az Árpád-kori oklevelek forráskritikai vizsgálatán alapuló kiválogatását és közzétette a hamis és hibás keltezésű oklevelek jegyzékét, ezzel alapvetően új eredményeket ért el a középkori magyar nemzetségek vizsgálata és a magyar nemzet őstörténetére vonatkozó források kritikai elemzése terén. Bebizonyította, hogy a magyar király apostoliságát megalapozni szándékozó II. Szilveszter pápa nevében kiállított bulla (= Szilveszter-bulla) koholmány: VII. Szent Gergely pápa és a Hartvik-legenda szövegéből állította össze Marnavics Tomkó János bosnyák püspök (Szent István oklevelei és a Szilveszter-bulla, 1891).

Monográfiát írt Szent Gellért püspök (980–1046), Szent István király (uralkodott: 1000–1038) és Szent László király (uralkodott: 1077–1095) életéről és munkásságáról; vizsgálta a székely nép eredetét, Békés vármegye és Nagyvárad múltját, Borovszky Samuval kiadta a Váradi Regestrum 389 pert tartalmazó jegyzőkönyvét. Muzeológusként alapvető szerepet játszott a nagyváradi Bihar vármegyei Múzeum bővítésében, új épületének felépítésében és berendezésében: az intézmény az egyházmegyétől átengedett Ipolyi-gyűjteménnyel és Karácsonyi szervezőmunkájának eredményeként az akkori Magyarország leggazdagabb vidéki múzeumává fejlődött. Biharpüspöki plébánossága idején ásatásokat folytatott a bihari vár feltárására. 

Aktív közéleti és publicisztikai tevékenységet is kifejtett. A magyar és a román nemzet kibékítésére szánta a Százezer baj, millió jaj egy tévedés miatt c. röpiratát (1911), majd kétségbe vonta a horvát történetírás bizonyos irányzatait (A horvát történetírás zátonya, 1912).

Az I. világháború éveiben megírt, nagy visszhangot kiváltó műve a korabeli Magyarország nemzetiségeivel vitatkozott (A magyar nemzet történeti joga hazánk területéhez, 1916). Munkája később a revíziós törekvések egyik alapdokumentumává vált. Az összeomlás után továbbra is Nagyváradon maradt, a város egyik megbecsült személyiségeként folytatta tovább történetírói, hitéleti és karitatív tevékenységét. Élete utolsó éveiben még több monográfiát is megjelentetett, amelyek közül kiemelkedett az MTA megbízásából készült kétkötetes nagy műve, a Szent Ferenc rendjének története Magyarországon (1922–1924). A Szent István Akadémia mintájára egyik kezdeményezője lett az Erdélyi Katolikus Akadémia megalapításának (az alapszabályzatot és az ügyrendet még összeállította, a megalakulást már nem élhette meg…). Az erdélyi magyarság történetét feldolgozó műve kéziratban maradt, s a kézirat sorsa sem ismeretes. 

Emlékezet

Nagyváradon, a Kanonok soron lakott, ott is hunyt el, a gyulai Szentháromság Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2006-ban). Már halálának évében szülőházát emléktáblával jelölték meg, s az utcát, ahol a ház található, róla nevezték el. Magánkönyvtárát, igen jelentős kéziratát és levelezését a Gyulai Városi Múzeumban (= Erkel Ferenc Múzeum) őrzik.

Születésének 125. évfordulóján (Gyulán, 1983-ban), majd 150. évfordulóján Karácsonyi János-emlékülést rendeztek (Gyulán, 2008. dec. 12-én; ekkor síremlékét is felújították). Nevét vette fel a békéscsabai Karácsonyi János Honismereti Egyesület és a gyulai Karácsonyi János Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium.

Elismertség

A Szent István Akadémia tagja (1915-től).

 

Bihar vármegye törvényhatósági bizottságának tagja (1918-ig). 

A Biharmegyei Régészeti és Történelmi Egylet titkára (1888-tól), r. alelnöke (1906–1920), elnöke (1920–1926). A nagyváradi Katolikus Kör elnöke (1909). A Sebes-Körös Vízszabályozó Társulat elnöke, a nagyváradi Szent László Nyomda Rt. elnöke. A nagyváradi Koldusápoló Egyesület és a nagyváradi Szent László Menedékház Egyesület elnöke. A II. világháború után, az újjáalakuló Szigligeti Társaság elnöke (1922-től).

Főbb művei

F. m.: írásai a Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulat Évkönyveiben: Adalékok a Szent-András, Bábóczka, Ecser, Fábián-Sebestyén és Öcsöd történetéhez. (1881)
Gyulának, a gyulai uradalomnak és a gyulai várnak keletkezése. (1882)
Thököly viszonyai Békésmegyéhez, különösen Gyulához. (1883)
Két feledésbe ment békésmegyei helység: hol feküdt Alabián? – Két összeírás a Békésmegyei portákról. (1884)
Török világ Békésmegyében, Békésmegye nemzetségei. (1886)
A Hunyadyak békésmegyei birtokai és a Dobozi Dánfiak. – A pusztaföldvári támadás 1488-ban. – Békés vármegyének szolgabirói járásokra való régi felosztása. (1887)
Maróthy János macsói bán élete. – Mikor került Gyula vára a magyar király kezére? (1888)
Első kísérletek egy gymnasium felállítására Gyulán. (1889)
Békés város története a XVII. század elejéig. (1890)
Kisnemesi élet Békésmegyében. (1891)
A gyulai plébánia története a XVII. századig (1892).

 

F. m. egyéb írásai: Négy fejezet az aradi prépostság történetéből. (A budapesti növendékpapság emlékkönyve, 1881)
A kunok Dél-Magyarországon. – Az aradi főesperesség és Aradmegye hajdani határai. (Történelmi és Régészeti Értesítő, 1882)
Az Alsó-Eperjes helyfekvése. (Történelmi és Régészeti Értesítő, 1883)
A nagyvárad-olaszi r. k. plébánia-templom és plébánia rövid története. (Nagyvárad, 1884)
A Csanád nemzetség és birtokai Dél-Magyarországon. (Történelmi és Régészeti Értesítő, 1884–1885)
Török világ Békésmegyében. 1559–1604. (Békés [folyóirat], 1885)
Magyarország és a nyugati nagy egyházszakadás. Hittudományi doktori értek. (Nagyvárad, 1886)
A Laczkfyak története a zástyi és a biczerei apátságok ügyében. (Történelmi és Régészeti Értesítő, 1887)
A kerekegyházi Laczkfyak családfája. (Turul, 1887)
Szent Gellért csanádi püspök élete és művei. A budapesti tudományegyetem hittudományi karán Ipolyi-díjjal jutalmazott pályamű. (Bp., 1887
Szentek országa. 8. 2. kiad. 1925)
Hogy kell kiejtenünk az utolsó magyar fejedelem nevét? (Turul, 1889)
Oklevelek Patócsy Ferencz születési helyéről. (Századok, 1889)
Tót püspökségek Magyarországon. (Katholikus Szemle, 1889)
Az aradi prépostság és káptalan birtokai. (Történelmi és Régészeti Értesítő, 1890)
Történelmi hazugságok. A történelem terén előforduló mindennapi ferdítések czáfolata. Haller József után németből ford. és a magyarországi részt hozzáírta. (Bp., 1890)
Az Árpádház második elágazása. Mese-e vagy valóság? (Turul, 1890)
IX. Bonifácz bullái. 1–2. (Századok, 1890)
Békés város története a XVIII. sz. elejéig. (Békés [folyóirat], 1890)
Ajtony-Achtum. (Turul, 1891)
Egyházi tudósítások a pórlázadásokról. – Beriszló Péter velenczei követsége 1501-ből. – Egykorú tudósítások az 1514-iki pórlázadásról. – Kövendi Székely Miklós végrendelete 1517-ből. (Történelmi Tár, 1891)
Katonai becsületbíróság. (Hadtörténelmi Közlemények, 1891)
Szent István oklevelei és a Szilveszter-bulla. Diplomatikai tanulmány. Közreadja az MTA Történelmi Bizottsága. (Bp., 1891)
I. Ferdinánd igazolja hazánkból távozását, 1528. márcz. 7., Óvár. (Történelmi Tár, 1892)
A rahonczai monostor. (Történelmi és Régészeti Értesítő, 1892)
Kik voltak az első érsekek Magyarországon? 1–3. (Századok, 1892
és külön: Bp., 1892)
A gróf Csákyak és Becskyek ősei. (Turul, 1893)
Trencséni Csák Máté nádorsága. (Századok, 1893)
Nagy Lajos anyja Rómában. (Katholikus Szemle, 1893)
Még egyszer a Geitsa név kiejtéséről. (Turul, 1894)
A Hartvik-vita sarkpontjai. 1–2. (Századok, 1894
és külön: Bp., 1894)
Szent Gellért püspök müncheni kódexe. (Magyar Könyvszemle, 1894)
Adalék krónikáink történetéhez. (Magyar Könyvszemle, 1895)
II. Gyécse – Géza – király gondja szarvasaira. (Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, 1895)
Oklevélkivonatok a gróf Pongrácz-család levéltárából. (Történelmi Tár, 1895)
Békés vármegye története. I–III. köt. Magyarország ezredéves fennállásának ünnepére. Békés vármegye törvényhatósági bizottságának megbízásából írta. (Gyula, 1896)
A honfoglalás és Erdély. (Katholikus Szemle, 1896 és külön: A Szent István Társulat kiadványai. 19. Bp., 1896)
Imre gyulai plébános kódexe. (Magyar Könyvszemle, 1896)
Emlékkönyv a Biharvármegyei és Nagyváradi Régészeti és Történelmi Egylet múzeumépületének s a benne lévő kettős gyűjteménynek megnyitó ünnepéről. Közzéteszi K. J. (Nagyvárad, 1896)
Oklevélkivonatok a szentmiklósi és óvári gróf Pongrácz család levéltárából. 1–4. (Történelmi Tár, 1896–1898)
Péter király és az óbudai prépostság. (Századok, 1897)
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem ősei. (Turul, 1897)
A puszta-szeri monostor kegyurai. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1897. febr. 8.
megjelent: Értekezések a történeti tudományok köréből. XVII. köt. 1. Bp., 1897
megjelent kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1897)
Egy adat Makray Benedek volt óbudai egyetemi tanár életéhez. (Századok, 1898)
Toldi Miklós származása. (Katholikus Szemle, 1899)
A báró Wesselényi család eredeti czímere. (Turul, 1899)
Az aranybulla keletkezése és első sorsa. (Értekezések a történeti tudományok köréből. XVIII. köt. 7. Bp., 1899)
Mi köze a görög egyháznak a magyarok megtéréséhez? (Katholikus Szemle, 1900)
A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. I–III. köt. (Bp., 1900–1902)
Új szó trencséni Csák Máté nádorságához. – A hód-tavi csata éve. – Mikor lett Hunyadi János szörényi bánná? – Hol bővítették ki a Hartvik-legendát először és másodszor? – Bua és Bucna. – Halavány vonások hazánk Szent István korabeli határairól. – Szent István megkoronázása. (Századok, 1901)
Az utolsó Ártándy. – Biharmegye magyar népe a kurucz világban. (A Biharvármegyei és Nagyváradi Régészeti és Történelmi Egylet 1901/02. évi évkönyve. Szerk. Némethy Gyula. Nagyvárad, 1902)
Döntő adat a Mokcsay-féle hamis oklevélről. – Vélemény Szent Imre herceg nejéről. – Hagyományok Szent István királyról. (Századok, 1902)
A hamis, hibás keltű és keltezetlen oklevelek jegyzéke 1400-ig. Összeáll. (Bp., 1902)
Egyháztörténelmi emlékek a magyarországi hitújítás korából. I–V. köt. – Monumenta ecclesiastica tempora innovatae in Hungariae religionis illustrantia. Szerk. Bunyitay Vincével és Rapaics Rajmonddal. (Bp., 1902–1912)
Alsó-Eperjes vár tartománya. – Kőszegiek és nem németújváriak. Nagy Henrik és leszármazói. (Századok, 1903)
Bihari, honfoglalás kori sírról. – A bihari, honfoglalás kori lovas-sírokról. (Archaeologiai Értesítő, 1903)
Tüzesvas-próbák Nagyváradon. (Nagyvárad, 1903)
II. Rákóczi Ferenc fejedelem vallomásai. (Katholikus Szemle, 1903 és külön: Bp., 1903)
Az időrendbe szedett váradi tüzesvaspróba lajstrom. – Regestrum Varadinense examinum ferri candentis ordine chronologico digestum. Az 1550-iki kiadás hű másával együtt. Összeáll. Borovszky Samuval. (A váradi káptalan kiadványa. Bp., 1903)
Ismeretlen nádor és ismeretlen pozsonyi prépost. (Századok, 1904)
Szent István király élete. Monográfia. (Bp., 1904)
A székelyek eredete és Erdélybe való települése. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1904. dec. 5.
megjelent: Értekezések a történeti tudományok köréből. XX. köt. 3. Bp., 1905
megjelent, kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1905)
Szent Adalbert védelme. 1–2. (Katholikus Szemle, 1904 és külön: A Szent István Társulat Tudományos és Irodalmi Osztályának felolvasó ülései. 55. Bp., 1906)
Az első Lónyayak. Családtörténeti tanulmány. (Nagyvárad, 1904
németül: Pozsony, 1912)
Az argyasi – argesi, ardsisi – püspökség. (Katholikus Szemle, 1905
és külön: A Szent István Társulat Tudományos és Irodalmi Osztályának felolvasó ülései. 53. Bp., 1905)
Két Szent Istvánra vonatkozó kútfő magyarázata. – Makrai Benedek szülőhelye és családja. (Századok, 1905)
Ismeretlen délmagyarországi monostorok. (Történelmi és Régészeti Értesítő, 1905)
Magyarország egyháztörténete főbb vonásaiban 970-től 1900-ig. (Nagyvárad, 1906
2. kiad. 1915
3. kiad. 1929)
Hogyan lett Szent István koronája a magyar szent korona felső részévé? (Értekezések a történeti tudományok köréből. XXI. köt. 6. Bp., 1907)
Mária királyné halálának napja. – Új adat a hód-tavi csata évéhez. (Századok, 1907)
Pótlások a hamis, hibáskeltű és keltezetlen oklevelek jegyzékéhez. (Történelmi Tár, 1908)
Megjegyzések az oláh telepítés kérdéséhez. – Borodnok ország. – A khazar nemzet nevéről. (Századok, 1908)
Szent László, Nagyvárad alapítója. (Katholikus Szemle, 1908)
A bihari honfoglaláskori lovas-sírokról. – Ördögszántó – Angyalháza. – Szent László és Biharmegye benépesítése. (A Biharvármegyei és Nagyváradi Régészeti és Történelmi Egylet 1908/09. évi évkönyve. Szerk. Kiss Kolos Jenő. Nagyvárad, 1909)
Ki koholta a Sylvester-bullát? – A diakovari egyesség éve. (Századok, 1909)
Az oláhországi – havaselvi – vajdák családfája. – A mérges vipera és az antimonialis. Korkép Kun László király idejéből. – Új adat a Sylvester-bulla koholásához. – Tomasic könyve a horvát királyság államjogáról. (Századok, 1910)
A magyar szent korona küldetése. (Katholikus Szemle, 1910)
Az erdélyi püspökség Erdélyen kívül eső főesperességei. (Batthyáneum, 1911)
Az oláhok bevándorlása a Duna balpartjára. (Erdélyi Történelmi Értesítő, 1912)
A horvát történetírás zátonyai. (Századok, 1912 és külön: Bp., 1912)
Az aradi „véres” országgyűlés és Dobozi halála helyének megállapítására vonatkozó szakvélemények. – Az erdélyi székelyek első hadjárata 1210-ben. (Századok, 1912)
Világbolondító Tomkó János. (Századok, 1913 és külön: Bp., 1913)
Kitől hallotta Kézai az erdélyi székelyekre vonatkozó híreket? (Századok, 1913)
Kik voltak s mikor jöttek be hazánkba a böszörmények vagy izmaeliták? (Értekezések a történeti tudományok köréből. XXIII. köt. 7. Bp., 1913)
Még egy szó Koppány lázadásáról. (Katholikus Szemle, 1913)
Embervadászat Biharban. – A Toldyak nagyfalusi kastélya. – Szent László lovas szobrának alakja és elpusztulása. (Biharvárad [folyóirat], 1913)
Emlékbeszéd Pór Antal r. tag fölött. (Az MTA elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek. Bp., 1913)
A moldvai csángók eredete. (Századok, 1914 és külön: Bp., 1914)
Borovszky Samu emlékezete. (Az MTA elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek. Bp., 1914)
Kálmán király rokonsága a horvát királyi családdal. (Századok, 1915)
A csodálatos gyónás éve. (Katholikus Szemle, 1915)
Erdély és Szent László. (Erdélyi Múzeum, 1915)
Szent László meghódítja a régi Szlavóniát. (Értekezések a történeti tudományok köréből. XXIV. köt. 2. Bp., 1916)
Bunyitay Vince l. tag emlékezete. (Az MTA elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek. Bp., 1916)
A magyar nemzet történeti joga hazánk területéhez a Kárpátoktól le az Adriáig. (Nagyvárad, 1916
rövidítve angol, francia, német és olasz nyelven: 1–2. kiad. Bp., 1919–1920)
Horvát vakoskodás. (Századok, 1918)
Történelmi jogunk hazánk területi épségéhez. (Bp., 1921)
A váradi káptalan megrontása. (Századok, 1922 és külön: Bp., 1922)
Szent Ferenc rendjének története Magyarországon 1711-ig. I–II. köt. (Az MTA kiadványa. Bp., 1922–1924)
A vallon-olaszok Erdélyben. (Hírnök [Kolozsvár], 1923)
A görög-katholikus magyarok eredete. 1–2. (Katholikus Szemle, 1924 és külön: Bp., 1924)
Szent Gellért csanádi püspök és vértanú élete. (Bp., 1924)
A székelyek ősei és a székely magyarok. Történeti értekezés. (Cluj-Kolozsvár, 1924)
A magyar nemzet őstörténete 896-ig. 3 térképpel. (Oradea–Nagyvárad, 1924)
A magyar nemzet honalapítása 896-tól 997-ig. (Oradea–Nagyvárad, 1925)
Gr. Mailáth Gusztáv erdélyi püspök származása. (Pásztortűz, 1925)
Orosz-szláv lakosok Erdélyben. 1–2. (Magyar Kisebbség, 1925)
Szentkláray Jenő l. tag emlékezete. (Az MTA elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek. Bp., 1926)
Szent László király élete. (Szent István Könyvek. 36. Bp., 1926)
A magyar nemzet áttérése a nyugati kereszténységre. 997–1095. (Oradea–Nagyvárad, 1926)
Új adatok és új szempontok a székelyek régi történetéhez. (Erdélyi tudományos füzetek. 9. Cluj-Kolozsvár, 1927)
Hogyan jöttek a görög szerzetesek Visegrádra? (Katholikus Szemle, 1927)
A székely helynevek és a politika. (Lugos, 1927)
A megvakított Álmos herceg krónikása. (Századok, 1928)
Történelmi jogunk hazánk területi épségéhez. (2. kiad. Youngstown, 1982)
Magyarország egyháztörténete főbb vonásaiban 970-től 1900-ig. Hasonmás kiad. Szerk., az előszót írta Csorba László, a bibliográfiát összeáll. Gazda István. (Tudománytár. Bp., 1985)
A hamis, hibás keltű és keltezetlen oklevelek jegyzéke 1400-ig. Összeáll. Hasonmás kiad. Szerk., az előszót írta Koszta László. (Aetas Könyvek. 1. Szeged, 1988)
K. J. írásai Gyula történetéből. Összeáll., a bevezető tanulmányt írta Kereskényiné Cseh Edit. (Gyulai füzetek. 1. Gyula, 1990)
Szent István király élete. Monográfia. Hasonmás kiad. (Királyszentistván–Veszprém, 1994)
A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. I–III. köt. Hasonmás kiad. Az utószót Kubinyi András írta. (Bp., 1995
2. kiad. 2004)
Szent Gellért csanádi püspök élete és művei. A budapesti tudományegyetem hittudományi karán Ipoly-díjjal jutalmazott pályamű. Az 1925. évi 2. kiadás hasonmás kiadása. A szöveget gondozta Barnaföldi Gábor. (Bp., 2005)
Szent László király élete. Szerk. Bárány Attila. (Historia incognita. 3. Zsebkönyvek. 14. Máriabesnyő–Gödöllő, 2006)
Szent István király élete. Monográfia. Hasonmás kiad. A szöveget gondozta Barnaföldi Gábor. (Bp., 2008)
Történelmi jogunk hazánk területi épségéhez. (Historia incognita. 1. Történettudomány. 30. Máriabesnyő–Gödöllő, 2009)
Regestrum Varadinense. – The Varad Register. 1208–1235. Borovszky Samu és K. J. munkája alapján. Szerk. Solymosi László és Szovák Kornél. (CD-Rom, Bp., 2009)
Szent László király élete. Hasonmás kiad. A szöveget gondozta Barnaföldi Gábor. (Bp., 2010)
A magyar nemzet honalapítása 896-tól 997-ig. Hasonmás kiad. (A Históriaantik Könyvkiadó reprintsorozata. Bp., 2010)
Szent Ferenc rendjének története Magyarországon 1711-ig. I–II. köt. Hasonmás kiad. (A Históriaantik Könyvkiadó reprintsorozata. Bp., 2010)
A magyar nemzet áttérése a nyugati kereszténységre. 997–1095. Hasonmás kiad. (A Históriaantik Könyvkiadó reprintsorozata. Bp., 2010)
A magyar nemzet őstörténete 896-ig. 3 térképpel. Hasonmás kiad. (A Históriaantik Könyvkiadó reprintsorozata. Bp., 2010)
Magyarország egyháztörténete főbb vonásaiban 970-től 1900-ig. Hasonmás kiad. (A Históriaantik Könyvkiadó reprintsorozata. Bp., 2010)
Békés vármegye története. I–III. köt. Magyarország ezredéves fennállásának ünnepére. Békés vármegye törvényhatósági bizottságának megbízásából írta. Hasonmás kiad. (A Históriaantik Könyvkiadó reprintsorozata. Bp., 2010)
A székelyek eredete és Erdélybe való települése. (Historia incognita. 1. Történettudomány. Máriabesnyő–Gödöllő, 2010)
A moldvai csángók eredete. Hasonmás kiad. A szöveget gondozta Barnaföldi Gábor. (Bp., 2011)
Az első Lónyayak. Családtörténeti tanulmány. Hasonmás kiad. (A Históriaantik Könyvkiadó reprintsorozata. Bp., 2011)
Szent László király élete. Hasonmás kiad. (Nagyvárad, 2012)
A görög-katholikus magyarok eredete. Hasonmás kiad. (A Históriaantik Könyvkiadó reprintsorozata. Bp., 2013). 

Irodalom

Irod.: Békefi Remig: K. J.: A hamis, hibás keltű és keltezetlen oklevelek jegyzéke 1400-ig. (Katholikus Szemle, 1903)
Balics Lajos: K. J.: Szent István király élete. (Katholikus Szemle, 1904)
Dedek Crescens Lajos: K. J.: Szent István király élete. – Domanovszky Sándor: Borovszky Samu–K. J.: Az időrendbe szedett váradi tüzesvaspróba lajstrom. (Századok, 1905)
Lukinich Imre: K. J.: Szent István király élete. – Lukinich Imre: K. J.: A székelyek eredete és Erdélybe való települése. (Erdélyi Múzeum, 1905)
Hanuy Ferenc: K. J.: Magyarország egyháztörténete főbb vonásaiban 970-től 1900-ig. (Katholikus Szemle, 1906)
Révész Kálmán: K. J.: Magyarország egyháztörténete főbb vonásaiban 970-től 1900-ig. (Századok, 1907)
Istvánffy Gábor: K. J.: Kik voltak s mikor jöttek be hazánkba a böszörmények vagy izmaeliták? (Archaeologiai Értesítő, 1914)
Lukcsics József: K. J.: Magyarország egyháztörténete főbb vonásaiban 970-től 1900-ig. (Katholikus Szemle, 1915)
Patek Ferenc: K. J.: Magyarország egyháztörténete főbb vonásaiban 970-től 1900-ig. (Századok, 1915)
Patek Ferenc: K. J.: Szent László meghódítja a régi Szlavóniát. (Századok, 1916)
Lukcsics József: K. J.: A magyar nemzet történeti joga hazánk területéhez a Kárpátoktól le az Adriáig. (Katholikus Szemle, 1916)
Lukinich Imre: K. J.: A magyar nemzet történeti joga hazánk területéhez a Kárpátoktól le az Adriáig. (Századok, 1917)
Lukcsics József: K. J.: Szent Ferenc rendjének története Magyarországon 1711-ig. – Balanyi György: K. J.: Szent Ferenc rendjének története Magyarországon 1711-ig. (Katholikus Szemle, 1924–1926)
Patek Ferenc: K. J.: Szent Ferenc rendjének története Magyarországon 1711-ig. (Századok, 1924–1926)
Balogh Albin: K. J.: Szent László király élete. (Katholikus Szemle, 1926)
Erdélyi lexikon. Szerk. Osváth Kálmán. (Oradea–Nagyvárad, 1928)
Emléksorok Istenben boldogult K. J. c. püspök, a nagyváradi káptalan nagyprépostja, az MTA tagja tiszteletére. (Gyula, 1929)
Csánki Dezső: K. J. (Századok, 1929)
Bíró Vencel: K. J. (Cluj-Kolozsvár, 1928)
Szentpétery Imre: K. J. emlékezete. (Turul, 1929)
Bihar-Biharmegye, Oradea–Nagyvárad kultúrtörténete és öregdiákjainak emlékkönyve. Szerk. Fehér Dezső. (Oradea, 1933–1937)
Bíró Vencel: K. J. tiszteleti tag emlékezete. (Bp., 1943)
Erdélyi László: K. J. r. tag és Sörös Pongrác l. tag emlékezete. (Az MTA elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek. Bp., 1944)
Glatz Ferenc: Trianon és a magyar történettudomány. (Történelmi Szemle, 1978)
K. J. történeti munkássága. Életrajz és bibliográfia. Összeáll. Erdész Ádám. (Gyula, 1983)
K. J. történetíró születésének 125. évfordulója tiszteletére rendezett ülésszak előadásai. (Gyula, 1983)
Erdész Ádám: K. J.-emlékülés Gyulán. (Honismeret, 1984)
Merényi Metzger Gábor: K. J. egyházi pályája és forrásai a Békés Megyei Levéltárban. (Magyar Egyháztörténeti Vázlatok, 1996)
Jároli József: K. J. munkássága. (Honismeret, 2001 és 2004
Erdélyi örmény gyökerek, 2006)
Dukrét Géza: K. J. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002)
K. J. élete és munkássága. 150 éve született K. J. Szerk. Petróczki Zoltán. (A K. J. Katolikus Gimnázium kiadványa. Gyula–Békéscsaba, 2008)
Kupán Árpád: K. J. Lobogó fáklyává vált kicsiny gyertya. 1–2. (Várad [folyóirat], 2009). 

Megjegyzések

Lexikonok eltérő halálozási adata: jan. 2.!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013