Karády Károly
Karády Károly

2025. január 17. Péntek

Karády Károly

malomtechnikus, malomszerelő, malomipari mérnök

Névváltozatok

Karádi Károly 

Születési adatok

1895. október 28.

Budapest

Halálozási adatok

1980. február 10.

Budapest

Temetési adatok

1980. február 21.

Budapest

Farkasrét


Család

Leánya: Gera Jenőné Karádi Katalin; fia: Karádi Sándor és Karádi Vilmos. 

Életút

Mintakészítő mellett inaskodott, majd az I. világháborúban frontszolgálatot tejesített, hadifogságban volt (1915–1920), az Első Magyar Gazdasági Gépgyár (EMAG) főszerelője (1920–1945), a Salgótarjáni Gépgyár angyalföldi üzemének munkatársa (1945–1949), a miskolci István Malom átszerelésének vezetője (1949–1950), a Malomszerelő és Gépgyártó Vállalat munkatársa, a szerelések szakmai tanácsadója (1950. ápr. 1.–1960. dec. 31.). 

Malomépítéssel, malomrekonstrukciókkal foglalkozott. Az ún. magyar malomépítészeti stílus és a magyar malomcsövezési módszer jelentős képviselőjeként számos malom szerelését vezette Közép-Európa és a Balkán országaiban, ill. Finn- és Olaszországban. Nevéhez fűződik – többek között – a lovcenaci (= Szeghegy, Szerbia, Észak-Bácska; 1957), az újvidéki (1959–1960), a törökbecsei (1963) és a moszkvai kiállítási állványos malom szerelése és részben tervezése. 

Emlékezet

Budapesten (II. kerület Tizedes utca 3.) élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik. 

Irodalom

Irod.: Pénzes István: A magyar malomépítészet mívese, K. K. (Gabonaipar, 1980). 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2014

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője