Karczag László
belgyógyász, biokémikus, orvos
Születési adatok
1886. június 12.
Szolnok
Halálozási adatok
1944. december 23.
Budapest
Család
Kikeresztelkedett zsidó családból származott. Sz: Karczag Sándor (= Salamon) jogász, ügyvéd, Fuchs Etelka.
Iskola
A berlini tudományegyetemen kémiából bölcsészdoktori okl. (1908), a budapesti tudományegyetemen orvosdoktori okl. (1914), a belső betegségek terápiája, különös tekintettel a kísérleti orvostanra tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1926).
Életút
A budapesti tudományegyetem, ill. a Pázmány Péter Tudományegyetem I. sz. Belgyógyászati Klinika egy. tanársegéde (1914–1923), egy. adjunktusa (1923–1944) és magántanára (1926–1944). A budapesti Horthy Miklós Közkórház Belgyógyászati Osztálya (1930–1932), a budapesti Maglódi úti Kórház Tüdőbetegosztálya (1932–1935), a budapesti Szent Rókus Kórház I. sz. Belbetegosztálya osztályvezető főorvosa (1935–1944). A Magyar Insulin Bizottság megbízásából Torontóban járt hosszabb tanulmányúton (az inzulin hatásának vizsgálatára, 1924). A Széchenyi Tudományos Társaság támogatásával kísérletes rákkutatással foglalkozott (1927-től).
A kísérletes belgyógyászat világhírű kutatóprofesszoraként elsősorban belgyógyászati rosszindulatú daganatok vizsgálatával, a daganatok kemoterápiás kezelésének belgyógyászati hatásaival, szövetlégzéssel, vérfehérjék hemodinamikai vizsgálatával foglalkozott Nemzetközileg is alapvetően új eredményeket ért el a vészes vérszegénység (anaemia perniciosa) kísérletes vizsgálata terén. A betegséggel kapcsolatos kutatásai során, a világon elsők között jutott arra a következtetésre, hogy a vérszegénység oka a B12-vitamin hiánya, s sikerült is olyan anyagot előállítania, amely hatásában a későbbi B12-vitaminnal volt azonos. Német nyelvű írásai Ladislas Karczag néven jelentek meg.
Emlékezet
Szolnokon született, Budapesten élt és tevékenykedett. Az ország német megszállása után a németek elfogták és agyonlőtték. Emlékét Szolnokon utca őrzi.
Elismerés
Korányi Frigyes-díj (1918).
Főbb művei
F. m.: Összefüggés a vegyületek szerkezete és élettani hatása között. (Természettudományi Közlöny, 1911)
Kísérletek tuberculosis allergia mesterséges befolyásolására. (Orvosi Hetilap, 1917)
The Use of the Albino Rat in Insulin Standardization. The Normal Blood Sugar and the Glycogen of the Liver and Muscles. (Toronto, 1925)
Methoden der Elektropie. (Handbuch der biologischen Arbeitsmethoden. Berlin–Wien, 1925)
Rosszindulatú daganatok chemotherapiás befolyásolása állatkísérletekben. – A rákkutatás néhány problémája és a szövettenyésztés. (Orvosi Hetilap, 1927)
A röntgensugarak biológiai hatástalanságáról mesterséges szövettenyészetekkel szemben. Farkas Györggyel és Györgyi Gézával. (Magyar Orvosi Archívum, 1927)
Hogyan védekezzünk úton és idegen országokban betegségek ellen? Az előszót gr. Hadik János írta. (A Kivándorlási Tanács iratai. 7. Bp., 1929)
A gyógyító sugarakról. – A kísérleti therápia módszereiről. (Orvosképzés, 1929)
A rák kórtana. – A vérhas kezeléséről. (Orvosképzés, 1931)
Adatok az acut fertőző betegségek klinikájához. (Orvosképzés, 1933)
A reticulo-endothelialis rendszer befolyása a chemotherápiás hatás alatt álló egérrákra. (Magyar Orvosi Archívum, 1933)
Az egészséges és kóros testnedvek oxydokatalitikus hatása a szöveti anyagcserére. (Orvosi Hetilap, 1933)
A haemoglobin spektrographiai vizsgálatáról ultraibolya anaemia perniciosa eseteiben. Császár Ferenccel és Hanák Máriával. – A hormonok befolyása a szöveti anyagcserére in vitro. Hanák Máriával. – A liquor cerebrospinalissal végzett vizsgálatok klinikai-diagnosztikai jelentőségéről. Hanák Máriával. – A táplálékok prénedvének hatása a szöveti anyagcserére in vitro. Hanák Máriával és Tímár Erzsébettel. – A vese szöveti anyagcseréje a funktionalis accomodatio alatt. Sellei Camillóval. (Orvosképzés, 1935)
Az anaemia perniciosa pathogenesisére vonatkozó újirányú kutatásokról. (Orvosi Hetilap, 1935)
The Spectographic Anomalies of Gastric Juice in Pernicious Anaemia. (Lancet, 1936)
Verdauungssäfte und Blutbildung. Gleichzeitig ein Beitrag zur Pathogenese der perniziösen Anämie. Monográfia. (Bp., 1939).
Irodalom
Irod.: Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. (Bp., 1929)
Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
Szögi László: Magyarországi diákok németországi egyetemeken és főiskolákon. 1789–1919. (Bp., 2001)
Gergely András: Jeles magyar zsidó orvosok lexikona. (Bp., 2001).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2014
Aktuális havi évfordulók
Abodi Nagy Béla
festőművész
Gergely János
orvos, immunológus
Gárdonyi Albert
történész, levéltáros
Haeffner Emil
muzeológus, egyiptológus
Igmándy József
etnográfus, biológus, botanikus
Foglalkozások
politikus (663), orvos (604), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (274), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), gépészmérnök (168), nyelvész (167), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (96), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)
