Kardeván Károly
irodalomtörténész, pedagógus
Születési adatok
1878. szeptember 22.
Lőcse, Szepes vármegye
Halálozási adatok
1962. november 16.
Budapest
Temetési adatok
1962. november 21.
Budapest
Farkasrét
Család
Régi evangélikus családból származott. Testvére: Mikolik Kálmánné Kardeván Ida. F: Scholtz Aranka. Fia: Kardeván Andor (1925–) állatorvos, egyetemi tanár, Kardeván Jenő (1909–1965) középiskolai tanár, Kardeván László (1913–1978) állatorvos és Kardeván Vilmos; leánya: Gömöry Sándorné Kardeván Ilona.
Iskola
A budapesti evangélikus gimnáziumban éretts. (1896), a budapesti (1896–1898) és a lipcsei tudományegyetemen tanult (1898–1899), a budapesti tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. (1900) és magyar–német szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1902).
Életút
A nagyváradi (1902–1911), a lőcsei (1911–1920), a szombathelyi állami főreáliskola (1920–1929), a budapesti Toldy Ferenc Reáliskola, ill. Gimnázium r. tanára (1929–1937), c. igazgatóként nyugdíjazták (1937). Az I. világháború alatt a sátoraljaújhelyi megfigyelőállomás és rokkantintézet parancsnoka, századosi rangfokozatban szerelt le (1918).
19. századi magyar irodalommal, Madách Imre (1823–1864) és br. Eötvös József (1813–1871) munkásságával, elsősorban Az ember tragédiája keletkezéstörténetével, utóéletével és recepciótörténetével foglalkozott. Példaértékű szövegkiadása és magyarázatai megkerülhetetlen forrásai lettek a későbbi kritikai kiadásnak is. Számos népszerű középiskolai német nyelvkönyv és nyelvtankönyv, ill. egyéb pedagógiai segédkönyv szerzője és szerkesztője.
Emlékezet
Tanári pályája kezdetén, Nagyváradon, együtt tanított Szabó Dezsővel, később is tartották a kapcsolatot. Budapesten élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik.
Elismertség
A nagyváradi Holnap Társaság tagja (1902–1911).
Szerkesztés
Az Országos Középiskolai Tanáregyesületi Közlöny szerkesztője (1933–1942).
Főbb művei
F. m.: Rist János mint drámaköltő. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1900)
Versnyesegetés tankönyvben. (Magyar Paedagogia, 1903)
Gvadányi Világtörténelme. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1905)
Az újabb irodalom és az iskola. (Magyar Paedagogia, 1908)
A szociálizmus szavai. (Magyar Nyelvőr, 1908)
Az ember tragédiájának magyarázata. (A nagyváradi állami főreáliskola 1908/09. évi értesítője. Nagyvárad, 1909 és Magyar Közművelődés. I. köt. 5. füz. Bp., 1910)
Scheffel Ekkehardja és egy magyar tankönyv. (Magyar Paedagogia, 1912)
Eötvös és Madách. (A lőcsei állami főreáliskola 1913/14. évi értesítője. Lőcse, 1914)
Báró Eötvös József válogatott szónoki művei. Magyarázta K. K. (Irodalmi segédkönyvek. 18. Szeged–Bp., 1914)
Madách és Büchner. (Irodalomtörténet, 1914)
A német nyelvtan kis tükre a középiskolai német nyelvtanítás valamennyi osztálya számára. (Bp., 1924
2. kiad. 1928
3. kiad. 1934
új kiad. 1946 és 1949)
Gyulai Pál párbaja Tóth Kálmánnal. (Napkelet, 1927)
Német nyelvkönyv a reáliskolák I–III. osztálya számára. I–III. köt. Fallenbüchl Ferenccel. Ill. Fábiánné Biczó Ilona. (Bp., 1927–1929)
Német irodalmi olvasókönyv. I–II. köt. Összeáll. Fallenbüchl Ferenccel. (Bp., 1930–1931)
Madách-revízió. (Napkelet, 1931)
Madách és Heine. – Madách és Luther. (Irodalomtörténet, 1933)
Pintér Jenő nagy magyar irodalomtörténete. Egy tudós életének tanulsága. (A budapesti II. kerületi m. kir. állami Toldy Ferenc Reáliskola értesítője az 1933/34. évről. Bp., 1934)
Az ember tragédiájának magyarázata. (Magyar írók. 1. Teljesen átd. új kiad. Bp., 1937)
Az angyalok második kara Az ember tragédiájában. (Irodalomtörténet, 1939)
A szavalóművészetről. (Országos Középiskolai Tanáregyesületi Közlöny, 1941 és külön: Bp., 1941)
Madách Imre: Az ember tragédiája. Drámai költemény. Sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta. K. K. (Bp., 1942
2. jav. és bőv. kiad. 1948)
Szabó Dezső Adyról. (Irodalomtörténet, 1945)
Eötvös és Madách társadalomszemlélete. (Irodalomtörténet, 1947)
Pálffy Béla Hegedűs Nándor Ady-könyvében. (Vigilia, 1959).
Irodalom
Irod.: Szabó Dávid: K. K.: Az ember tragédiájának magyarázata. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1935)
Földessy Gyula: Az ember tragédiájának magyarázata. (Irodalomtörténet, 1935)
Keresztény magyar közélet almanach. I–II. köt. (Bp., 1940).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2014
Aktuális havi évfordulók
Alexander Bernát
filozófus, esztéta
Alexits György
matematikus, matematikatanár, kultúrpolitikus
Haar Alfréd
matematikus
Hajdú Gusztáv
állatorvos
Hajnal Gábor
költő, műfordító, szerkesztő
Foglalkozások
politikus (662), orvos (602), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (213), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (167), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (99), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (88)