Kardos Andor
Kardos Andor

2025. január 17. Péntek

Kardos Andor

építőmérnök

Születési adatok

1899. március 14.

Füzesgyarmat, Békés vármegye

Halálozási adatok

1984. december 4.

Budapest

Temetési adatok

1985. január 14.

Budapest

Rákoskeresztúr, hamvasztás


Család

A József Műegyetem Mérnöki Osztályán végzett (1924).

Iskola

A nagyváradi Sokodol cég üzemmérnöke (1924–1925), a bp.-i Immobilia cég mérnöke (1925), a medgyesi Karres testvérek cég mérnöke, főmérnöke (1926–1938), különböző, főleg budapesti cégeknél mérnökként dolgozott (1938–1945). A II. vh. után, Medgyesen magánmérnöki tevékenységet folytatott (1945–1948), az Építészeti Tervező Intézet (ÉTI) tervező mérnöke (1948–1949), az Ipari Épülettervező Intézet (ITI) tervezőmérnöke, szakosztályvezetője (1949). A Nehézipari Épülettervező Intézet Nemzeti Vállalat (NITI) tervezőmérnöke (1949–1950), a Könnyűipari Épülettervező Iroda Nemzeti Vállalat főmérnöke (1950), az Általános Épülettervező Iroda Nemzeti Vállalat (ÁÉTI) igazgatója (1950–1955). Az ÉKME, ill. a BME Mérnöki Kar, ill. Építőmérnöki Kar Építésszervezési Tanszéke, ill. Építéskivitelezési Tanszéke egy. tanára (1955. máj. 1.–1969. dec. 31.) és a Tanszék vezetője (1955–1964).

Életút

Vasútépítéssel, építésszervezéssel és -tervezéssel foglalkozott. Új alapokra helyezte az építőipar építésszervezési oktatását, jelentős szerepet játszott az építőipari gyakorlatban megvalósult folyamatos szalagszerű szervezési munka elméleti és gyakorlati alapjainak megvalósításában. Részt vett a Lenin Kohászati Művek (LKM) rekonstrukciójának tervezési munkáiban (1965–1966).

Budapesten élt és tevékenykedett, a Rákoskeresztúri Temetőben nyugszik. Emlékére a Magyar Mérnöki Kamara Építési Tagozata Kardos Andor-díjat alapított (azok számára, akik hosszabb időn keresztül kiemelkedő szerepet vállaltak a magyarországi építési tevékenységben, vagy akik kiemelkedő tevékenységet fejtettek ki a tervezés, a kivitelezés és az oktatás területén, 2002-ben). A díjat minden évben június első vasárnapján, az Építők Napján adják át.

Az MTA Építéstudományi Bizottsága tagja.

Főbb művei

F. m.: Helyszíni előregyártó célüzemek. (ÉKME Tudományos Közleményei, 1957
és külön: Bp., 1958)
Az előregyártás kérdései a lakóház-építkezés területén. (Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények, 1958)
Mennyiben elégíti ki az egyetemi építészképzés az építőipar igényeit? (Felsőoktatási Szemle, 1959)
A beruházó és a generáltervező szerepe az ipartelepek megvalósításában. (Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények, 1962)
Építőipari kézikönyv. Magasépítési kivitelezés. I–II. köt. Magasépítési kivitelezés. Főszerk. Valkó Ödönnel. (Bp., 1962)
Építésszervezés. Neuwirth Gáborral. Egy. jegyz. (Bp., 1963
2. bőv. és jav. kiad. 1973)
Szerkezettervezés és kivitelezés. (Magyar Építőipar, 1964).

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1985. jan. 4.)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője