Kardos Pál
Kardos Pál

2020. október 26. Hétfő

Kardos Pál

irodalomtörténész, műfordító

Születési adatok

1900. február 24.

Debrecen

Halálozási adatok

1971. július 2.

Debrecen

Temetési adatok

1971. július 9.

Debrecen

Köztemető


Család

Sz: Kardos Albert (1861–1945) irodalomtörténész, Szobotka Malvin. F: 1. Weisz Klára, egy elhalt műszaki tanácsos leánya. Fia: Kardos Ferenc (1932–1945). Felesége, szülei és egyetlen gyermeke a holokauszt áldozata. 2. 1946-tól Gottesmann Dóra.

Iskola

A debreceni református gimnáziumban éretts. (1917), a budapesti tudományegyetemen (1918–1919), a debreceni Tisza István Tudományegyetemen tanult (1919–1922), a Pázmány Péter Tudományegyetemen magyar–német szakos tanári okl. szerzett (1926); budapesti tanulmányai alatt az Eötvös Collegium tagja és a párizsi Sorbonne vendéghallgatója (1924). Az irodalomtudományok kandidátusa (1957). MLEE-t végzett (1956).

Életút

A Debreceni Zsidó Gimnázium óraadó (1923–1925), helyettes (1925–1927), r. tanára (1927–1944), a II. vh.-ban munkaszolgálatos (1944. máj. 15.–1944. okt. 31.). A debreceni Fazekas Mihály Gimnázium (1945–1946), a budapesti izraelita hitközség gimnáziumának r. tanára (1946–1947). A Debreceni Tudományegyetem, ill. a KLTE BTK II. sz. Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének intézeti tanára (1947–1952), egy. docense (1952–1962), egy. tanára (1962. júl. 28.–1965. júl. 31.). 20. sz.-i magyar irodalommal, elsősorban a Nyugat nemzedékeivel, Nagy Lajos, Babits Mihály és Móricz Zsigmond munkásságával foglalkozott. Értékesek a magyarországi vidéki zsidóság történetével, művelődés- és kultúrtörténetével, valamint Debrecen szellemi életével kapcsolatos írásai. Műfordítóként elsősorban klasszikus francia és német irodalmat tolmácsolt, ill. lefordította az ószövetségi Ruth Könyvét.

Elismertség

A debreceni Ady Társaság alapító tagja (Gulyás Pállal, Juhász Gézával és Kardos Lászlóval, 1927–1947), az átszervezés után az Írói Munkaközösség tagja, főtitkára (1947–1950). A Magyar Írók Szövetsége debreceni csoportjának elnöke (1950–1956).

Elismerés

Munka Érdemrend (arany).

Szerkesztés

A debreceni Néplap külső munkatársa, kritikusa (1944–1956). Az Életünk, ill. az Alföld szerkesztőbizottságának tagja (1951-től). A Magyarok, a Csillag és a Köznevelés c. lapok kritikusa.

Főbb művei

F. m.: Révai Miklós nyelvészeti munkásságának tudományos értéke. Tanári szakdolgozat. (Debrecen, 1923)
Rousseaus Einfluss auf Herders. Abhandlung über der Ursprung der Sprache. Tanári szakdolgozat. (Debrecen, 1923)
Az új irodalom története francia nyelven. Bírálat Hankiss–Juhász Panorama de la littérature hongroise c. művéről. Kardos Lászlóval. (Kritikai füzetek. 1. Debrecen, 1930)
Arany János izenete. (Debrecen, 1942)
A debreceni Ady Társaság húszéves története. 1927–1947. (Vándortűz, 1947
K. P.: Irodalmi tanulmányok. Bp., 1979 és külön: Debrecen, 1947)
Adalékok a hajdúböszörményi zsidóság történetéhez. (A Hajdúböszörményi Izraelita Hitközség kiadványa. Hajdúböszörmény, 1949)
A magyar irodalom története 1849-től 1905-ig. K. P. előadásai. (Debrecen, 1950)
Gelléri Andor Endre: A szállítóknál. (Csillag, 1950)
Nagy Lajos: 1919. május. (Építünk. A Magyar Írók Szövetsége debreceni csoportjának folyóirata, 1951)
Móricz Zsigmond vallomásai Debrecenbe írott leveleiben. (Építünk. A Magyar Írók Szövetsége debreceni csoportjának folyóirata, 1952 és K. P.: Irodalmi tanulmányok. Bp., 1979)
Tóth Árpád négy ismeretlen verse. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1953)
Tóth Árpád, a debreceni hírlapíró. (Építünk. A Magyar Írók Szövetsége debreceni csoportjának folyóirata, 1953
és Századok szelleme. Tanulmányok a magyar irodalom és Debrecen kapcsolatáról. Szerk. Bényei József, Fülöp László, Juhász Béla. Debrecen, 1980)
Nagy Lajos: A menekülő ember. (Alföld, 1955)
A „Nyugat” debreceni kapcsolatai. (Acta Universitatis Debreceniensis, 1955
és külön: a Kossuth Lajos Tudományegyetem Magyar Irodalomtörténeti Intézetének Kiadványai. 2. Debrecen, 1955)
A „Légy jó mindhalálig” debreceni bemutatója. (Acta Universitatis Debreceniensis, 1956
és külön: a Kossuth Lajos Tudományegyetem Magyar Irodalomtörténeti Intézetének Kiadványai. 6. Debrecen, 1956)
Móricz Zsigmond és Nagy Lajos parasztábrázolásáról. (Alföld, 1956)
Ady Endre. – Móricz Zsigmond. Egy. jegyz. Kovács Kálmánnal. (Debrecen, 1957)
Oláh Gábor. (Alföld, 1958)
A „Kiskunhalom”-ról. (Kortárs, 1958)
Nagy Lajos élete és művei. Monográfia és kand. értek. is. (Nagy magyar írók. Bp., 1958)
Ady. – Vajda Lászlóról, a Móra-hagyaték hű sáfáráról. (Alföld, 1959)
A „Nyugat” a forradalom alatt. (Acta Universitatis Debreceniensis, 1959
és külön: a Kossuth Lajos Tudományegyetem Magyar Irodalomtörténeti Intézetének Kiadványai. 9. Debrecen, 1960)
Ady költészete „Az Illés szekerén”-től kezdve. Egy. jegyz. (Bp., 1960)
Emlékezés Szabó Lőrincről. – Hviezdoslav Debrecenben. – Debreceni Elektra. (Alföld, 1960)
Ady és Babits kapcsolata 1919-ig. (Acta Universitatis Debreceniensis, 1961
és külön: a Kossuth Lajos Tudományegyetem Magyar Irodalomtörténeti Intézetének Kiadványai. 10. Debrecen, 1961)
Költők jártak Debrecenben. (Alföld, 1961)
Kosztolányi Debrecenben. (Alföld, 1962)
Nagy Zoltán költészete. (Nagy Zoltán: Ének a magasban. Összegyűjtött versek. 1907–1944. Bp., 1962
K. P.: Irodalmi tanulmányok. Bp., 1979 és külön: Bp., 1962)
Arckép Nagy Lajosról. (Nagy Lajos válogatott művei. Bp., 1962
K. P.: Irodalmi tanulmányok. Bp., 1979 és külön: Bp., 1962)
Kardos Albert születésének 100. évfordulója alkalmából. (Irodalomtörténet, 1962
K. P.: Irodalmi tanulmányok. Bp., 1979 és külön: Bp., 1962)
Babits Mihályról. Születésének 80. évfordulójára. (Alföld, 1963)
Fagyejev. Kismonográfia. (Irodalomtörténeti Kiskönyvtár. 20. Bp., 1963)
Babits viszonya Adyhoz 1919 után. (Studia Litteraria, 1963
K. P.: Irodalmi tanulmányok. Bp., 1979 és külön: a Kossuth Lajos Tudományegyetem Magyar Irodalomtörténeti Intézetének Kiadványai. 19. Bp., 1963)
A Válasz és az Ady Társaság. (Alföld, 1964)
Németh László: Irgalom. – Sánta Ferenc: Húsz óra. (Alföld, 1965)
A fiatal Babits költői témái. (Studia Litteraria, 1965)
Szabó Lőrinccel a forradalmak idején. (Alföld, 1965
és Érlelő diákévek. Napló, levelek, dokumentumok, versek Szabó Lőrinc pályakezdésének éveiből, emlékezések az 1915–1920-as évekről. Szerk. Kabdebó Lóránt. Bp., 1979)
Babits az első világháború alatt. 1–2. (Studia Litteraria, 1966)
Szekszárdon született. (Alföld, 1966)
Nagy Zoltán: A nevető ember legendája. – Majakovszkij Lenin poémája. (Alföld, 1967)
Babits kapcsolata a század eleji katolikus mozgalommal. (Studia Litteraria, 1967)
Babits Mihály két művéről. (Irodalomtörténet, 1970)
Kiadatlan Mikszáth-levelek az Országos Széchényi Könyvtárban. (Alföld, 1970)
„Lázadás” Lukács György ellen. (Alföld, 1971)
Babits Mihály. Monográfia. Szerk., a bibliográfiát összeáll. Gottesmann Dóra. (Nagy magyar írók. Bp., 1972)
Irodalmi tanulmányok. Vál., szerk. Fülöp László. (Bp., 1979)
Gulyás Pál, a műfordító. (Alföld, 1984)
Gulyás Pál. (A debreceni Déri Múzeum Évkönyve, 1987)
szerk.: Nagy Lajos: Vadember. – A tanítvány. Két regény. Sajtó alá rend., az utószót írta. (Nagy Lajos művei. Bp., 1959)
Hviezdoslav [Országh, Pavol]: Versek. – Verse. Kétnyelvű kiadvány. Szerk. (Janus Könyvek. Bp., 1961)
Nagy Zoltán: Ének a magasban. Összegyűjtött versek. 1907–1944. Sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta. A bibliográfiát összeáll. Végh György. (Bp., 1962)
Nagy Lajos válogatott művei. Vál., sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta. (Magyar klasszikusok. Bp., 1962)
ford.: Klausner, Jószéf: A modern héber irodalom története 1782-től napjainkig. Ford. Grosz Ernővel. (Javne Könyvek. 10. Bp., 1943)
Megillat Ruth. – Ruth Könyve. Adler Miklós fametszeteivel. Ford. K. P. 10 táblával. (Debrecen, 1944).

Irodalom

Irod.: Szabolcsi Miklós: K. P.: Nagy Lajos élete és művei. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1959)
Bata Imre: Nagy Zoltán: Ének a magasban. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1962)
Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Fülöp László: K. P. köszöntése. (Alföld, 1970)
Kardos László: K. P. hetvenéves. (Élet és Irodalom, 1970. 8.)
Halálhír. (Népszabadság, 1971. júl. 3.)
Fáy Árpád: Búcsú K. P.-tól. (Élet és Irodalom, 1971. 28.)
Bán Imre: K. P. (Alföld, 1971)
Juhász Pál: K. P. – Vargha Kálmán: K. P. (Irodalomtörténet, 1971)
Tóth Endre: K. P. halálára. (Múzeumi Kurír, 1971)
Rónay László: K. P.: Babits Mihály. (Alföld, 1972)
Melczer Tibor: K. P.: Babits Mihály. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1974)
Gottesmann Dóra: K. P. két Ady-írása. (Múzeumi Kurír, 1977)
K. P. Bibliográfia. Összeáll. Tikász Józsefné. (A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem tanárainak munkássága. 10. Debrecen, 1980)
Laczkó András: K. P.: Irodalmi tanulmányok. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1980)
Kilián István: K. P.: Irodalmi tanulmányok. (Helikon, 1981)
Kiss Tamás: K. P.: Irodalmi tanulmányok. (Alföld, 1981)
Emed Alexander: Egy debreceni literátor. K. P. (Ezredvég, 2007)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013